100 milliárd forintnyi uniós támogatás került befagyasztásra három vármegyében, mivel a helyi hatóságok nem teljesítették a szükséges feltételeket. A helyzet komoly aggodalmakat kelt, hiszen ezek a források kulcsszerepet játszanak a fejlődésben és a helyi

Bár már 2022 végén megszületett a döntés a program elindításáról, azóta egyetlen pályázat sem került kiírásra. Ehelyett az érintettek köre idén jelentős módosításon ment keresztül, és a lakosságot teljesen figyelmen kívül hagyták - áll a portál cikkében.

Sokan a Mátrai Erőmű körül kialakult eseményeket emlegetik, amikor a késlekedés okait keresik. Konkrétan arra utalnak, hogy az erőmű mégsem zár be azon a határidőn, amelyet a kormány az Európai Uniónak megígért.

a forrásokhoz viszont az a Baranya megye sem tud hozzájutni, amelynek semmi köze az erőműhöz.

A pénz egy része közben szinte biztosan elveszett: úgy tudják az Európai Bizottságnál, már nem 100, hanem csak 80 milliárd forinttal számolnak. Mivel az összeg évről évre csökkenhet, érdemes lenne minél előbb elkezdeni elkölteni a pénzt, de a pályázatokról továbbra sem született döntés.

A Mátrai Erőmű hazánk második legnagyobb áramtermelő létesítménye Paks után, ám sajnálatos módon az ország legnagyobb szennyezőjének számít. A széntüzelésű erőmű a magyar szén-dioxid-kibocsátás 7-8%-át generálja, ami komoly környezeti problémákat okoz. Ennek fényében a bezárása elengedhetetlen, ráadásul jogi kötelezettségünk is fűződik hozzá. Magyarország, az Európai Unió többi tagállamával együtt, elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. A Mátrai Erőmű működése pedig ennek a célnak a megvalósítását gyakorlatilag lehetetlenné teszi.

Egy ilyen lépés rengeteg hátrányt is magával hoz. Mi történik az erőmű munkatársaival, akik közül sokan munkanélkülivé válhatnak? Mi sorsa a bányászoknak? Hogyan érinti ez a helyzet azokat a vállalkozásokat, amelyek eszközöket és szolgáltatásokat nyújtanak az erőműnek és a bányák működéséhez? És ami a legfontosabb, mi lesz az egész régió jövőjével? Egy ekkora létesítmény bezárása nem csupán az érintett vállalatokat érinti, hanem az egész terület gazdasági szerkezetét is alapjaiban rengeti meg.

Valójában az Európai Unión belül a problémák kezelésére az Igazságot Átmenet Alap (IÁA, Just Transition Fund) került kialakításra, amelynek fő célja, hogy uniós forrásokkal támogassa azokat, akik a változások következtében hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Magyarország számára az alap keretében 250 millió euró, azaz körülbelül 100 milliárd forint állt rendelkezésre.

A pénz három megye között oszlott meg: Heves megye azért részesült támogatásban, mert Visontán és környékén található az erőmű, valamint az ahhoz kapcsolódó bánya. Borsod-Abaúj-Zemplén megye is kapott forrást, mivel itt található a másik szenet termelő bánya Bükkábrányban. A harmadik megye, Baranya, szintén támogatásban részesült, többek között az ott működő cementgyárak miatt, amelyek jelentős károsanyag-kibocsátók, és jelenleg is átalakulási folyamaton mennek keresztül.

A pénzügyi támogatást 2022 végén hagyták jóvá, és Magyarország számára ezután csupán annyi feladat maradt, hogy leállítsa az erőmű működését, majd ügyesen felhasználja a tízmilliárd forintokat.

Ez azonban nem valósult meg: az érintett felek közül senki sem kapott egy fillért sem.

2021-ben született meg a rendelet, amely megalapozta az Igazságos Átmenet Alap létrehozását. Ebben a dokumentumban részletesen körvonalazták, hogy a különböző tagállamok miként férhetnek hozzá a számukra kijelölt forrásokhoz. Az egyik leglényegesebb követelmény az volt, hogy úgynevezett területi terveket kell kidolgozni. Ezeknek a terveknek nem csupán az átállás során felmerülő kihívásokat kell tartalmazniuk, hanem azt is, hogy a tagállamok milyen időpontokban és milyen módon kívánják ezeket a problémákat kezelni.

A dokumentumok 2022 augusztusára elkészültek, és nyilvánosságra kerültek. Ezt követően, 2022 végén, az Európai Bizottság, amely a programért felelős, jóváhagyta őket, így a pályázatok előkészítése elméletileg azonnal megkezdődhetett volna. Ám ezt követően évekig nem zajlott számottevő előrelépés.

"Nem érkeztek meg a pályázatok, mert még egyik sincs megfelelően kidolgozva" - nyilatkozta egy forrás, megjegyezve, hogy csupán a kis- és középvállalkozások számára készült el valamennyire a dokumentáció. "De még ez is messze van attól, hogy pályázati felhívásnak lehessen nevezni" - tette hozzá.

Botár Alexa, az MVTSZ programigazgatója is alátámasztotta ezt az állítást: "A 2024-es évre tervezett felhívástervezet kizárólag a kkv-k számára készült el." Azonban ennek a dokumentumnak a hivatalos megjelenése még várat magára.

A késlekedés mögött többféle ok húzódik meg, amelyek két fő irányba terelnek bennünket. A qubit.hu által megosztott információk között szerepel, hogy egyesek a kapacitáshiányra hivatkoznak. Az Igazságos Átmenet Alap egy komplex program, amelynek hatékony végrehajtásához elegendő képzett szakember szükséges. Azonban az Energiaügyi Minisztérium, amely a program kezeléséért felel, valamint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, amely később csatlakozott a kezdeményezéshez, nem tudta biztosítani ezt a szakmai hátteret.

Az illetékes minisztériumok képviselőit is szerették volna megkeresni, hogy tisztázzák, vajon a hírek valóban igazak voltak-e. Sajnos, bár interjút kértek tőlük, és később kérdéseiket is elküldték, válaszra nem számíthattak.

Talán még ennél is nagyobb problémát jelentett, hogy kiderült: a Mátrai Erőmű nem akkor zár be, amikorra a kormány megígérte a területi tervekben, és a bányák esetében még ennél is bizonytalanabbá vált a helyzet. A részletekről viszont a minisztériumok nem tájékoztatták az unió illetékeseit. A területi tervekben mind az erőmű, mind a bányák bezárásaként a 2025-ös év végét jelölték meg. Csakhogy időközben kitört az orosz-ukrán háború.

A háborús helyzet következtében nemrégiben még a termelés növelése volt a cél, nem csupán a csökkentés.

- emlékszik vissza Medveczki Zsolt, az erőművi dolgozók érdekképviseletének vezetője.

A klímaügy terén végül 2023-ban zárult le egy fontos kérdés, amikor a Nemzeti Energia- és Klímaterv legfrissebb verziójába bekerült az új határidő. Eszerint a Mátrai Erőmű lignites blokkjait nem 2025-ig, hanem "legkésőbb 2030-ig" kell leállítani. Azóta azonban a dátum ismételten felülvizsgálatra került: a legutóbbi, 2024-es frissített verzióban már a "legkésőbb 2029-ig" megfogalmazás található.

Nem hivatalos források alapján a minisztériumok arra vártak, hogy befejeződjön a lignites blokkokat felváltó, új földgázalapú erőműre vonatkozó közbeszerzési folyamat. Addig nem kívántak részletes információkat megosztani, amíg nem tisztázódik a helyzet. A közbeszerzés végül idén januárban zárult le. Az új blokkokat Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó cége fogja megépíteni, ami azt jelenti, hogy ő kétszer is profitálhat a Mátrai Erőműből.

Most, hogy új létesítmény építésébe kezd, érdemes visszatekinteni arra, hogy korábban milyen jól járt, amikor az állami energetikai vállalat, az MVM, megvásárolta tőle az erőművet. Az ingatlan fő tulajdonosa egy német cég volt, amely 2018-ban 5,9 milliárd forintért adta el Mészáros Lőrincnek és társainak. Két év elteltével pedig már 17,4 milliárd forintért értékesítették az erőművet az MVM-nek.