28 ország egyesítette erejét, hogy elítélje Izrael politikáját, amely a Gázában élő, segélyekre szoruló civilek sorsát érinti.

Huszonnyolc ország külügyminisztere közös nyilatkozatban fejezte ki nemtetszését hétfőn, amelyben elítélték Izrael cselekedeteit. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy a gázai civilek, akik hónapok óta várnak a segélyekre, súlyos katonai támadások áldozataivá váltak. A dokumentum világosan kifejezte a nemzetközi közösség aggodalmát és elítélését a folytatódó erőszak miatt, amely a civil lakosság sorsát rendkívüli mértékben sújtja. A nyilatkozat így fogalmazott:

A gázai civilek szenvedése egy új, fájdalmas szintre emelkedett.

A közös nyilatkozat szerint az izraeli kormány segélyszállítási modellje veszélyes, fokozza az instabilitást és megfosztja a gázaiakat emberi méltóságuktól.

A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy határozottan elítélik a segélyek csepegtetett juttatását, valamint a civilek, beleértve a gyermekeket is, embertelen meggyilkolását. Kiemelték, hogy ezek az emberek a legelengedhetetlenebb szükségleteik, mint például víz és élelem, kielégítéséért küzdenek.

A nyilatkozat "szívszorítónak" nevezte, hogy május vége óta több mint nyolcszáz palesztin vesztette életét, miközben segítséget próbált keresni. Az izraeli kormány által a civil lakosságtól megtagadott alapvető humanitárius ellátmány elfogadhatatlan helyzetet teremtett. Izraelnek szigorúan be kell tartania a nemzetközi humanitárius jog előírásait - hangsúlyozták. Emellett szót emeltek azokért a túszokért is, akiket a Hamász 2023. október 7. óta "kegyetlenül fogva tart", és sürgették azonnali szabadon bocsátásukat. A nyilatkozat szerint a tárgyalásos tűzszünet kínálja a legjobb lehetőséget a túszok hazatérésére, valamint a családjaik szenvedéseinek megszüntetésére.

"Felhívjuk az izraeli kormányt, hogy azonnal szüntesse meg a segélyek áramlásának korlátozását, és sürgősen tegye lehetővé az ENSZ és a humanitárius nem kormányzati szervezetek számára, hogy biztonságosan és hatékonyan végezhessék életmentő munkájukat" - figyelmeztettek.

A nyilatkozatban elítélték az a sokat kritizált izraeli elképzelést is, hogy a kitelepített gázai lakosságot egy ügynevezett "humanitárius városba" telepítsék át. A múlt héten, mint ismert, Izrael volt miniszterelnöke, Ehud Olmert Izrael tervét a második világháborús koncentrációs táborokhoz hasonlította.

"Határozottan ellenezzük a palesztin megszállt területeken történő területi vagy demográfiai változásokra irányuló bármilyen lépést. Az izraeli polgári közigazgatás által bejelentett E1 települési terv, ha megvalósul, kettészakítaná a palesztin államot, ami a nemzetközi jog nyílt megsértését jelentené, és súlyosan aláásná a kétállami megoldást. Eközben a Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemet is beleértve, felgyorsult a települések építése, miközben a telepesek palesztinok elleni erőszakos cselekményei megsokszorozódtak. Ennek véget kell vetni" - figyelmeztetett a huszonnyolc külügyminiszter.

A közös nyilatkozatot a következő országok külügyminiszterei írták alá: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovénia és Új-Zéland.

Magyarország nem csatlakozott a közös nyilatkozathoz.

Az AP jelentése szerint az izraeli külügyminisztérium határozottan elutasította a nyilatkozatot, kijelentve, hogy az "teljesen elszakadt a valóságtól, és kedvezőtlen üzenetet közvetít a Hamásznak". Izrael a Hamászt okolja a háború elhúzódásáért, mivel a szervezet nem fogadta el azt az ideiglenes tűzszünetre és a túszok szabadon bocsátására vonatkozó javaslatot, amelyet Izrael támogatott.

"A Hamász az egyetlen felelős a háború folytatásáért és a mindkét oldalon elszenvedett szenvedésekért" - írta Oren Marmorstein, az izraeli külügyminisztérium szóvivője az X közösségi platformon.

Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete, határozottan elvetette az USA legszorosabb szövetségeseinek nyilatkozatát, amelyet "felháborítónak" titulált egy X-en megosztott posztjában. Kifejtette, hogy a figyelmet inkább a "Hamász barbárjaira" kellene irányítani, és őket kellene nyomás alá helyezni.

Németország szintén nem csatlakozott a közös nyilatkozathoz, azonban Johann Wadephul német külügyminiszter az X közösségi platformon osztotta meg, hogy hétfőn beszélgetett izraeli kollégájával, Gideon Szaárral. Wadephul hangsúlyozta "legnagyobb aggodalmát a rendkívül súlyos humanitárius helyzet miatt". A német külügyminiszter figyelmeztette Izraelt a szükséges EU-s megállapodások végrehajtására, hogy lehetővé váljon több humanitárius segély eljuttatása a gázai civilekhez.

Az ENSZ emberi jogi hivatala alig két hete tette közzé, hogy az elmúlt hat hétben közel nyolcszáz gyilkosságot dokumentált a Gázai övezetben, különösen a humanitárius segélyosztó központok és a segélyszállító konvojok környékén.

Izrael márciusban, a Ramadán kezdetével, felfüggesztette a gázai civilek segélyezését, ami különösen súlyosan érintette azt a háborúval sújtott, túlnyomó részt muszlimok lakta területet. Ennek következtében az éhezés drámaian fokozódott a helyi lakosság körében, ami világszerte heves tiltakozásokhoz vezetett. Végül, május 27-én újraindították a segélyezést, ám a folyamatot olyan nemzetközi szinten szokatlan keretek között hajtották végre, amelyek felkeltették a figyelmet.

A Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) segélypontjait az Egyesült Államok és Izrael támogatja, ezek magánvállalkozók bevonásával működnek. A gyakorlattal kapcsolatban szintén az ENSZ emelt kifogást, mivel megkerülik az ENSZ által felügyelt rendszert. Izrael viszont azt állítja, hogy az ENSZ segélyezési gyakorlata lehetővé tette, hogy a Hamász harcosai fosztogassák a civileknek szánt segélyeket.

Az ENSZ álláspontja szerint nincs olyan bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy a Hamász tömegesen kifosztotta volna a gázai segélyszállítmányokat.

Izrael 21 hónapon át tartó megtorló hadművelete súlyos következményekkel járt a Gázai övezet számára, ahol az élelmiszer- és alapvető ellátási hiányok váltak mindennapossá. Az izraeli hadsereg által végrehajtott támadások következtében az épített környezet jelentős része pusztulásnak indult, és a területen élő 2,3 millió ember közül sokan kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, hogy biztonságosabb helyet keressenek.

A Hamász és szövetséges iszlamista milíciák 2023. október 7-én indították támadásukat az izraeli blokád alatt álló területről, amely során körülbelül 1200 embert öltek meg Izrael déli részén, és számos embert túszul ejtettek. A túszok többsége azóta már kiszabadult. Az ezt követő izraeli hadműveletek következményeként a legfrissebb információk szerint több mint 59 ezer ember vesztette életét, a halálos áldozatok között pedig jelentős arányban vannak nők, gyermekek és idősek. A támadások következtében további körülbelül 137 600 ember sérült meg, akik ugyan túlélték a helyzetet, de súlyos sebesüléseket szenvedtek el.

A segélyelosztó központok felé tartó lakosokat ért súlyos, tömeges halálos támadásokkal kapcsolatban már korábban is hírt adtunk, például ezen és ezen a linken.