Fedezd fel Kőszeg szívét, ahol a történelmi vár vár rád a belváros szívében!

Fedezd fel a természet csodáit: barangolj a festői tájakon, kalandozz a hegyek és völgyek rejtelmeiben, merülj el a barlangok titokzatos világában, és lépj be a múltba a lenyűgöző várak falai között!

Kőszeg neve szorosan összefonódik a város legismertebb jelképével, a Jurisics-várra keresztelt impozáns várépülettel. Bár a belvárosban számos más látnivaló is várja a látogatókat, és a környék bővelkedik túraútvonalakban és kirándulási lehetőségekben, ha Kőszegre gondolunk, a vár azonnal eszünkbe jut. Ez a viszonylag épen megmaradt és gondosan karbantartott várkomplexum a város szívében helyezkedik el, így könnyedén rátalálhatunk. Érdemes bebarangolni a falai között, hiszen számos érdekesség és titok rejtőzik benne. Ha már jártál itt, idézd fel velem a régi emlékeket, ha pedig még nem, remélem, hogy kedvet csinálok egy felejthetetlen kőszegi kalandhoz! Tartsatok velem, fedezzük fel együtt ezt a csodás helyet!

Hol lehet megtalálni? Magyarország szívében, Vas megye gyönyörű városában, Kőszeg belvárosának központjában. Térképen pedig itt található: ITT.

Kőszeg könnyedén elérhető tömegközlekedési eszközökkel, és mivel a vár a város szívében található, gyalogosan is könnyedén megközelíthető. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a vasútállomás egy kicsit távolabb helyezkedik el. Autóval a vár háta mögötti tágas parkolóban parkolhatunk, amely ugyan fizetős, de kényelmes megoldást kínál.

A vár kapuja a belváros irányába nyílik, ahonnan kanyargós, keskeny utcákon át érhetjük el. Alternatív megoldásként a parkoló felől is felfedezhetjük a várat, körbesétálva annak impozáns falait.

A hatalmas árok fölött átívelő híd utáni kapu még csak a külső váron vezet át és tágas várudvarra nyílik, ahol árnyas fák alatt kávézót is találunk.

A várudvaron fenségesen magasodik báró Kőszegi Jurisics Miklós horvát főnemes szobra, aki a történelem lapjain mint a "kőszegi hős" vonult be.

A belső várba egy lenyűgöző, két ívben emelkedő téglahídon keresztül léphetünk be, amely a vizesárok felett helyezkedik el. A kapu átlépése után egy trapéz formájú, varázslatos belső udvar tárul elénk, amely barátságosan várja a látogatókat. Ezen a ponton, a kapu alatt, kényelmesen elhelyezkedik a pénztár, ahol megvásárolhatjuk belépőinket.

Játszósarok, íjászat és játékudvar várja a legkisebbeket a földszinten.

A lenyűgöző Esterházy oltár kétségtelenül egy eredeti műalkotás, ám véleményem szerint nem a legmegfelelőbb környezetben található. Az itt uralkodó atmoszféra nem idézi meg sem a kápolnák, sem a templomok szentélyének érzését. Sokkal inkább egy átmeneti tér benyomását kelti. Az oltárral szemben lépcsők és egy lift áll, ami tovább erősíti ezt a hatást.

A vár kiállításai egy emelettel feljebb vannak. Ezekhez üveg lépcsőn és üvegpadlós függőfolyosón keresztül juthatunk el. Bár az üveglapok nem teljesen átlátszóak, tériszonyosoknak ez az egész egy rémálom.

Kőszeg vára először 802-ben került említésre, amikor Einhard krónikájában a castellum Guntionis néven találkozhatunk vele. A történet egy újabb fordulata 1327-ben következett be, amikor Károly Róbert, számos háború után, birtokba vette a várat, amely addig a Kőszegi család kezén volt. Győzelmét követően 1336-ban jelentős privilégiumokat biztosított a város lakóinak, ezzel elősegítve fejlődésüket. A város védelme érdekében fokozatosan kiépítették a masszív városfalakat, melyeket erős tornyok őriztek, és a falakat körülvevő árkokba a közeli Gyöngyös patak vizét vezették, így biztosítva a település védelmét az osztrák betörések ellen.

A Jurisics-vár rekonstrukciója 2011-ben vette kezdetét, ám az előre tervezett egy év helyett a felújítás két esztendőt ölelt fel. A várat 2013. július 2-án nyitották meg újra a nagyközönség előtt. A felújított épület korszerű külső megjelenést kapott, és modern technikai újításokkal, például klimatizált vitrinekkel felszerelt interaktív kiállítótérrel várja a látogatókat. A kiállítás során az érdeklődők a vár történetével ismerkedhetnek meg, kezdve az építés időszakától egészen 1945-ig, az Esterházy-korszak végéig. Külön hangsúlyt kap az 1532-es török várostrom, amelynek bemutatása kiemelkedő szerepet játszik a tárlatban.

Az alábbi képen a "szenátorok asztala" látható, amely körül nyolc tanácsos foglalt helyet. Ezen az asztalnál zajlottak a város leglényegesebb ügyeinek megbeszélései, sőt, itt születettek meg akár halálos ítéletek is. Az asztal 1764 tavaszán készült diófából, és a város történetének fontos eseményeit őrzi.

Látogatható a Koronaszoba is, amely Kőszeg és a Szent Korona kapcsolatát mutatja be 2 teremben.

Az erődítményt a leghosszabb ideig (236 éven át) birtokló család révén Esterházy-vár néven is ismert épület déli és délkeleti szárnyának emeletén található a Városi Múzeum "A kőszegi vár évszázadai" című állandó kiállítása.

Az első terem a kőszegi alsó-vár történetétől kezdve mutatja be a város korai történelmét, ezzel együtt a várost alapító, teljhatalmú Kőszegi-családot, akik egészen Kőszeg 1328-as királyi várossá nyilvánításáig működtették a városban olykor kegyetlen kiskirályságukat. Erre az időszakra tehető az alsóvár építésének kezdete is.

Az 1392-ben eladósodott Kőszeget az ország második leghatalmasabb és leggazdagabb főura, Garai Miklós nádor váltotta ki. A művészetpártoló család földesúri évtizedeiben épült ki a vár, valamint nekik köszönhető a város jelentős átalakulása, fejlődése is, amely animáció és térképek segítségével követhető nyomon a teremben. Mátyás király idejében, a vár reneszánsz átalakítása során kerültek Kőszegre a rendkívül ritka itáliai majolikák, amelyeket ebben a teremben lehet megtekinteni a minden napi élet tárgyaival együtt.

A nándorfehérvári és mohácsi csata kudarca után világossá vált, hogy a magyar védelem megingott. Ferdinánd, a Habsburgok vezetője, és a Török Birodalom hatalmas vezére, Nagy Szulejmán, először és utoljára az 1532-es hadjárat keretein belül tervezte, hogy személyesen néznek szembe egymással. Ebből az összecsapásból Kőszegen egy jelentős európai esemény bontakozott ki.

A negyedik terem a történelmi 1532-es kőszegi ostrom izgalmas eseményeit idézi fel. Szulejmán, a török szultán, a Habsburgokat célba véve tervezte megtámadni a Német-Római Birodalom területét, így Magyarország, mint stratégiai jelentőségű terület, a harcok színhelyévé vált. A török hadsereg végül a Nyugat-Dunántúlon keresztül, Kőszegen át szerette volna megközelíteni Bécset. Azonban 1532. augusztus 30-án a szultáni erők elhagyták Kőszeg környékét, miután látták, hogy a Bécsnél összegyűlt birodalmi hadsereg ereje meghaladja az övékét, és nem vállalták a küzdelmet.

Az ötödik terem a kőszegi zálogbirtokosok lenyűgöző világába kalauzolja a látogatókat, különös figyelmet szentelve a neves névadó várkapitány, Jurisics Miklós alakjának, valamint a vár újjáépítésében kulcsszerepet játszó Széchy családnak. Ezen kívül felfedezhetjük a titokzatos Hörmann bíró árulásának legendáját, amely nemcsak izgalmas mesékkel, hanem valós eseményekkel is gazdagítja a történelmi betekintést.

Az utolsó terem a kőszegi vár Eszterházy családjának történetét és tevékenységét tárja elénk, akik 1695 és 1932 között birtokolták ezt a történelmi épületet. Ezen időszak alatt a vár a család uradalmi központjává vált, azonban az egykori fényét már csak emlékek őrzik. A vár, amely egykoron impozáns épületeivel tündökölt, fokozatosan magtárrá és istállóvá alakult, elveszítve eredeti funkcióját. Az újkor eseményei közül kiemelkedik az 1777-es tűzvész, amely jelentős átalakulásokat hozott: sok torony nem épült újjá, és az északi szárny, valamint az udvar is új formát öltött. 1932-től kezdve a várat már határőrlaktanyaként használták, ezzel újabb fejezetet nyitva a kőszegi vár sorsában.

Amikor Szulejmán szultán 1532-ben Bécs irányába indította százezer fős hadát, augusztus 5-én Ibrahim nagyvezír elfoglalta Kőszeget. A vár kapitánya, Jurisics, csupán 700 fegyveres katona segítségével állt ellen a túlerőnek, és lőszerből is alig volt neki. Elhatározta, hogy a kőszegi várat mindent megtesz azért, hogy megvédje. Az oszmán had ismételten ostromolta a várat, de Jurisics hősies kitartással visszaverte a támadásokat, és elutasította a nagyvezír felszólításait a megadásra. Augusztus 27-én és 28-án az ellenség általános ostromot indított, és a falakra mászva négy török lobogót tűztek ki, de a védők rendíthetetlenül állták a sarat, még akkor is, amikor a védekező csapat fele elesett, és a lőpor is fogytán volt. Néhány órával később a nagyvezír személyesen hívta magához Jurisicsot, és közölte vele, hogy a szultán a jelképes kapituláció, azaz a lófarkas zászló kitűzése fejében hajlandó lemondani a vár további ostromáról. Augusztus 29-én a törökök végül elvonultak, Kőszeg megmenekült. A szultán a Király-völgy és a Kálvária-hegy közötti dombon figyelte az eseményeket, amely azóta Szultán-domb néven ismert, emlékeztetve minket erre a hősies védelemre.

Az ellenség elvonulásának emlékére Kőszegen minden nap 11 órakor is harangoznak.

Tény, hogy Jurisics hősiesen védelmezte a várat, de az ostrom okai napjainkban új megvilágítást nyertek. Szulejmán értesült róla, hogy Ferdinánd és bátyja, Károly német császár jelentős erőket vontak össze a császárváros alatt, amelyekkel szemben nem volt megfelelő számú reguláris hada. (A spanyol és német katonákkal aligha vehették volna fel a harcot a szpáhik és janicsárok kivételével alacsony harcértékű török alakulatok és a moldvai vajda fegyveresei.) Kőszeg ostromával csak az időt akarta a húzni, vagy keletebbre csalni Károlyt és Ferdinándot, akik azonban nem mozdultak. Míg Jurisics a török hadat feltartóztatta, és ez ember- és hadianyag-veszteséget okozott neki, addig a Habsburgok időt nyertek a felkészülésre.

A vár további részeinek felkereséséhez végig kell menni ezen a viszonylag hosszú üveg függőfolyosón. A lovagterem, az étkező, a konyha és a fegyvertár mind arra találhatóak.

Habsburg Ferdinánd a hősies vitézségéért Jurisics Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. Jurisics azonban fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így visszakerült a királyi kamara kezelésébe. 1695-ben a vár és az uradalom Esterházy Pál nádor birtokába került, majd a család egészen 1931-ig birtokolta a kőszegi várat. Ezt követően eladták és honvédségi tulajdonba került 1955-ig.

A vár lovagterem előtti későgótikus és korareneszánsz folyosója a magyar várépítészet egyik legszebb kincse, mely lenyűgöző részleteivel és történelmi jelentőségével hívja fel magára a figyelmet.

A Lovagterem kulturális rendezvények helyszíne.

A "Földesúri asztal és konyha" című kiállítás egy különleges utazásra invitál bennünket, ahol egy szinttel lejjebb lépve a XII-XVI. századi gasztronómiai világába merülhetünk el. Itt felfedezhetjük a korabeli főzési és étkezési szokásokat, amelyek nem csupán az ételek ízét, hanem a társadalmi ranglétrát és a kultúrát is tükrözik. Az időutazás során betekintést nyerhetünk a földesurak asztalánál zajló ünnepi étkezésekbe, valamint a mindennapi élet egyszerűbb, de nem kevésbé ínycsiklandó fogásaiba.

A táplálkozás szempontjából a 13. század a viszonylagos jólét kora volt. A népesség és a rendelkezésre álló élelmiszer mennyisége és minősége ekkor még egyensúlyban volt. Mivel viszonylagos bőség volt élelmiszerekből, a hangsúly az evés módjára helyeződött, ekkor született meg az evés jómodora. Szintén ebben az időben kerültek be az addig elsősorban a gyógyításban használt növények a konyhába és kezdtek kialakulni az európai országok, illetve tájak konyhaművészetének jellegzetességei.

A 15. században bár fogyasztottak gabonát és zöldségeket, gyümölcsöket is, a legtöbbre becsült étel a hús volt, főleg disznó és marhahús. Az úri konyha különlegességei a gém, a daru, a hattyú, a páva és a nyúl húsok voltak. Szívesen fogyasztottak galambot is. A szegényebbek főleg csirkehúst ettek és jelentős volt a halfogyasztás is.

A nagyurak impozáns, hosszú asztalok mellett foglaltak helyet, ahol az étkezés kezdetét ünnepélyes zene, kürtök és harsonák harsogása jelezte. A szolgák folyamatosan körbejárták a kézmosó tálakat, nem csupán az étkezés elején, hanem az étkezés során is, hiszen a levesen kívül minden fogást kézzel fogyasztottak el. Az evőeszközök, mint a kanál, kés és villa, csupán a 15. század közepén váltak népszerűvé az asztali etikettben.

A konyhákat a 15. században tágasra építették, a központi helyen a tűzhely állt a fújtatóval. A tűzhely mellett hosszú polcokra vagy a falra függesztették az edényeket és a konyhaeszközöket. Az ételeket nyárson, roston vagy parázson sütötték, főzték és párolták is. A fűszereket, amelyeket nagyon megbecsültek külön fiókokban, rekeszekben tartották.

A gyerekeket játékra hívja az egész vár, hiszen játszhatnak a toronyudvaron, megkongathatják a harangot, kipróbálhatják a főúri asztal mellett és a fegyvertárban azt is, hogy milyen lehetett a vár urának és úrnőjének lenni.

A Fegyvertárban a középkor fegyvereivel, ruházatával ismerkedhetnek a látogatók.

A vár lenyűgöző falai számos filmforgatás színhelyéül szolgáltak. Ilyen például a Bán Róbert által rendezett, 1979-es A nagyenyedi két fűzfa, melynek főszereplője Kézdy György volt. Ezen kívül említést érdemel a 1985-ben Bacsó Péter rendezésében készült Hány az óra, Vekker úr?, valamint a 2000-es években, nemzetközi koprodukcióban készült A királynő titkos ügynökei, amelyben Matt LeBlanc is feltűnik. A vár tehát nem csupán történelmi jelentőségű, hanem a filmgyártás világában is fontos szerepet játszott.

A vár napjainkban is kulcsszerepet játszik a kulturális élet színterén. A 1963-ban megalapított Jurisics-vár Művelődési Központ nem csupán a város művészeti csoportjai számára biztosít otthont, hanem őrzi és ápolja a helyi hagyományokat és rendezvényeket is. 1982 óta a Várszínház is otthonra lelt itt, amely a Kőszeg városának történelmi jelentőségű ostromának 450. évfordulóján tartotta meg első előadását. Az azóta összművészeti fesztivállá fejlődött programkínálat június közepétől augusztus elejéig vonzza a látogatókat, emellett év közben is számos szórakoztató előadással gazdagítja a helyi kulturális palettát.

A pénztárnál egy különleges ajándékbolt vár ránk.

A magyar történelem egy 15 perces 3D-s filmben elevenedik meg a Jurisics várban. A csúcstechnikával készült 3D-s alkotás történelmünk meghatározó eseményeit mutatja be a honfoglalástól napjainkig. A 15 perces filmben elénk tárul többek között István megkeresztelése, a tatárjárás, a nándorfehérvári diadal, Mátyás királlyá koronázása, a reformkor, a múlt század eleji Budapest, de a két világháború is. A virtuális időutazás helyszínei között szerepel például a kora középkori Buda és Visegrád vára, a Székesfehérvári bazilika, Mátyás király könyvtára, a mohácsi csata, a szécsényi országgyűlés sátortábora, vagy az 56-os események Budapestje is. Belépődíj külön fizetendő: 800.-Ft.

A vár belsejének felfedezése után érdemes egy újabb sétát tenni a várfalak mentén, kívülről is. Ez a kellemes program bármikor, díjmentesen elérhető számunkra.

Nyitvatartásunk: Hétfőn kívül mindennap 10:00-tól 17:00-ig várjuk kedves látogatóinkat!

Bízom benne, hogy kedvet kaptatok egy izgalmas várlátogatáshoz! A Kőszegi-vár valóban érdekes helyszín, de őszintén szólva nekem egy kicsit alulmúlta a várakozásaimat. Persze, ez csak az én személyes véleményem, így érdemes nektek is megnézni! :-) Viszont ne feledjétek, hogy mindössze 12 km-re Kőszegtől fekszik a Lékai-vár, ami sokkal nagyobb élményt nyújt. Ha választanom kellene, én inkább azt a csodás helyet ajánlanám!

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!