A BYD nem csupán egy mese, hanem egy valóságos stratégiai lehetőség - véli a szegedi közgazdász.

Lendületesen zajlik a BYD szegedi gyárának építése, amely várhatóan 2025 végén kezdheti meg működését. Bár az első elektromos autók még nem gördültek le a gyártósorról, a magyar miniszterelnök már most optimista jövőképet vázolt fel, hangsúlyozva, hogy 2025 igazi mérföldkő lesz, többek között a kínai gyár hozzájárulásának köszönhetően. Vida György, szegedi közgazdász az Indexnek nyilatkozva kiemelte, hogy az e-autógyár jelentős lehetőségeket kínálhat a város gazdasági fejlődésében. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a sikerhez elengedhetetlen a helyi és országos vezetés együttműködése, valamint egy átgondolt gazdaságpolitika kidolgozása.

Stella Li, a BYD európai vezetője nemrégiben a Capital üzleti magazinban osztotta meg gondolatait arról, hogy a szegedi gyár várhatóan 2025 végén indítja el a termelést. Li véleménye szerint az új üzem teljes kapacitásának elérése körülbelül két-három évet vehet igénybe.

Stella Li hangsúlyozta, hogy a BYD szegedi gyárának építése jelenleg is zajlik. Az itt készülő elektromos járművek mentesülnek a Kínában gyártott autókra vonatkozó uniós vámok alól. A cég európai vezetője emlékeztetett arra is, hogy a BYD már második éve vezeti a legkeresettebb autómárkák listáját Kínában, amely a világ legnagyobb autópiacának számít.

2030-ra a hazai GDP több mint 2%-át tehetik ki.

A minap a Patrióta című médiumban adott interjújában a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, kifejtette, hogy 2025 egy rendkívüli évnek ígérkezik. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem csupán az európai helyzet javulásától függ. "Akkor is erős marad, ha az európai gazdaság nem fejlődik" - tette hozzá. Orbán Viktor kiemelte, hogy a gazdasági siker titka abban rejlik, hogy azok az új kapacitások, amelyek a következő években a magyar gazdaságot formálják, végre termőre fordulnak.

A kormányzati optimizmus nem teljesen alaptalan, hiszen az MNB Inflációs Jelentése alapján a BMW, a BYD és a CATL üzemének hozzájárulása a gazdasághoz 2030-ra meghaladhatja a GDP 2%-át. 2025-re várhatóan elindul a debreceni BMW üzem, amelyet 2018-ban jelentettek be, valamint a 2023-ban bejelentett szegedi BYD gyár is. Az akkumulátoriparban pedig a 2022-ben bejelentett debreceni CATL gyár kezdheti meg működését. A termelés növekedésével párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is fokozatosan emelkedhet. A három gyárban 2025-re körülbelül 7,3 ezer fő dolgozhat, és az MNB előrejelzése szerint 2029-re ez a szám elérheti a 24 ezer főt, ami a maximális kapacitást jelenti.

Egyidejűleg, ahogy a gyárak termelése fokozatosan eléri a kitűzött célokat, úgy a GDP növekedésére gyakorolt hatásuk is fokozatosan mérséklődik 2026 után. 2030-ra pedig az új gyárak által generált hozzáadott érték több mint 2 százalékát képviselheti a bruttó hazai terméknek.

Természetesen! Íme egy egyedi változat: **Detroit-ihlet vagy tudásalapú gazdaság?** A kérdés, hogy a Detroit-hatás vagy a tudásalapú gazdaság dominálja-e a jövőnket, mélyebb társadalmi és gazdasági összefüggéseket vet fel. Míg Detroit története a gyártás és az ipari innováció szimbólumává vált, addig a tudásalapú gazdaság a kreativitásra és a szellemi tőkére épít. Melyik irányba haladunk? Az ipari örökség fenntartása, vagy a tudomány és technológia által vezérelt fejlődés felé? A válasz nem csupán gazdasági, hanem kulturális és társadalmi szempontból is meghatározó lehet számunkra.

"Nincs teljesen fekete vagy fehér történet" - nyilatkozta az Indexnek Vida György, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának oktatója. Szerinte a BYD felelős szakpolitikai intézkedések révén hozzájárulhat Szeged gazdasági fejlődéséhez. Botka László polgármestert és a városvezetést eddig sok kritika érte amiatt, hogy miért maradt el a Tisza-parti városban a nagyobb beruházások megjelenése, ellentétben Kecskeméttel, Győrrel vagy Debrecennel.

A regionális gazdaságtannal foglalkozó oktató véleménye szerint a BYD működése számos izgalmas és elgondolkodtató kérdést vet majd fel.

Ha a nemzetközi példákat tanulmányozzuk, észrevesszük, hogy egyes régiók valóban jelentős fejlődésen mentek keresztül egy-egy ilyen beruházás révén. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ezek a projektek nem mindig zökkenőmentesek, és a valóság gyakran bonyolultabb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.

- jelentette ki a közgazdász, aki szerint Szeged régiójának inkább arra kellene specializálódnia, hogy a tudásalapú gazdaságot erősítse, ami a helyi egyetemi kapacitásokon, a turizmuson és a tehetséges magyar vállalati szektoron nyugszik .

Vida György emlékeztetett a Detroit-effektusra, amely figyelemreméltó példája annak, hogy egy város gazdasági sorsa milyen mértékben függhet egyetlen nagyvállalat teljesítményétől. Detroit egykor az Egyesült Államok egyik leginnovatívabb városa volt, ahol a Ford T-modell gyártása is zajlott. Azonban a gazdaság túlzottan egyoldalúvá válása, amely a nagyvállalatok köré épült, végül sebezhetővé tette a helyi közösséget. Amikor a fő munkáltató nehézségekkel kezdett küzdeni, a város gazdasága is meginoghatott, és a következmények súlyosan érintették a lakosság életminőségét. Ma Detroit példája rávilágít arra, milyen kockázatokkal járhat, ha egy település túlságosan függ egyetlen iparágtól vagy cégtől.

A BYD jelentős potenciált rejt magában, azonban elengedhetetlen, hogy a helyi és országos szakpolitikai döntéshozók körültekintő és átgondolt gazdaságpolitikát alkalmazzanak. Csak így biztosítható, hogy a hosszú távú hatások ne legyenek károsak.

- tette hozzá az SZTE tanára.

Az e-autógyár építésének a híre is elég volt

Bár a szegedi e-autógyár termelése csak 2025 végén indul el, a kormányzat úgy véli, hogy már a következő évben érezhetőek lesznek a gazdasági hatásai. Egy közgazdász szerint egy ekkora volumenű beruházás érkezése már önmagában is képes elindítani egy pozitív gazdasági dinamikát.

"Nem csupán az a lényeg, hogy az autó elguruljon, ami végül is a GDP növekedését serkenti" - fejtette ki Vida György a folyamat részleteit, hangsúlyozva, hogy már az építőiparon keresztül is kedvező hatásokat gyakorol a gazdaságra. Az ingatlanpiac élénkülése Szegeden is érezhető: az ingatlanárak azonnal megugrottak, amint bejelentették a BYD gyárának építését.

A közgazdász véleménye szerint a társadalom jómódúbb szegmense, valamint bizonyos cégek jelentős összegeket helyeztek el különböző megtakarítási formákban, különösen állampapírokban.

Akár több ezer milliárd forint is foroghat majd a gazdaság különböző szegmenseiben. Nem mindenki fogja visszafektetni a tőkepiacokra a megszerzett összegeket; sokan inkább a fogyasztásra, ingatlanvásárlásra vagy beruházásokra fektetnek. Ennek következtében egyfajta gazdasági fellendülés kezdődhet, amely pozitív hatással lesz a piaci dinamizmusra.

- magyarázta az SZTE tanára, hozzátéve: a kormányzat optimizmusa nem teljesen logikátlan, viszont a túl pozitív kép sem reális, hiszen negatív tendenciák is láthatók a gazdasági folyamatokban.