A fiúk nem mutatják ki könnyen az érzelmeiket. Az erő és a bátorság sokszor a kőkemény külső megjelenés mögé rejtett érzéseket takar. De valójában, a gyengeség és a törékenység megélésének bátorsága is része a férfiasságnak. Az igazi erő abban rejlik, hog
Bízom benne, hogy a magyar rendőrség nem annyira gyenge, hogy egy újságírói írás következtében egy vezető öngyilkosságot kövessen el – ez a kijelentés hangzott el Lázár János szájából Szabó Zsolt hódmezővásárhelyi rendőrkapitány tragikus halálát követően. Mielőtt nekifogtam ennek a cikknek, mély levegőt kellett vennem. Sajnos jól tudom, milyen érzés, amikor a fájdalom annyira elviselhetetlenné válik, hogy szinte megfojt. Az, hogy én itt vagyok, semmilyen módon nem kapcsolódik a gyengeséghez vagy a bátorsághoz.
Lázár János megnyilvánulásaival kapcsolatban az érzéseim mélyen ambivalensek. Hogyan lehetséges, hogy 2025-ben még mindig ott tartunk, hogy a "fiúk/férfiak nem sírnak" mantra uralja a gondolkodást? Ha megnézzük a kormány vezetőit, egyértelmű, hogy ők is ebben a szellemben nevelkedtek. Ebből kifolyólag a szimpátiám meglenne irántuk, ha nem érezném, hogy az empátia hiánya és a toxikus maszkulinitás uralja a viselkedésüket. Az érzelmek elfojtása nemcsak a közérzetünkre, hanem a statisztikákra is hatással van: Magyarországon meglehetősen ritka, hogy egy férfi elérje a 75. életévét. Nem vagyok szakértő, és nem szeretnék messzemenő következtetéseket levonni, de elgondolkodtató, hogy milyen következményekkel járhat ez a társadalomra nézve.
Az ideális forgatókönyv az lenne, ha a mentális egészséget ugyanolyan súllyal kezelnék, mint a fizikai jólétet. Sajnos azonban a valóság más: még ha ez megvalósulna is, a helyzet nem feltétlenül javulna. A magánorvosok, akiket sokszor megfizethetetlennek tartanak, hosszú hónapokat kérnek a következő időpontért, míg az állami ellátás sok esetben csupán átmeneti megoldást nyújt, messze elmaradva a valódi támogatástól.
Szeretném eloszlatni a legelterjedtebb tévhitet az öngyilkossággal kapcsolatban: a gyengeség fogalma messze áll tőle. Ha a miniszter úr máris egy keménységi versenyt akar belőle csinálni, érdemes megemlíteni, hogy a statisztikák mást mutatnak: az Egyesült Államokban a háborúból hazatérő veteránok gyakran szerepelnek az öngyilkosságok listájának élén. Ez azt jelenti, hogy ezek a katonák gyengék? Fel sem merül, hogy a szégyen, a lelki fájdalom, vagy az a hit, hogy sosem szabad padlóra kerülni, legalább olyan elviselhetetlen, ha nem elviselhetetlenebb, mint a fizikai sérülések. A végére álljon itt egy megdöbbentő adat: Magyarország öngyilkosság okozta halálozási rátája a harmadik legmagasabb az Európai Unióban. Talán a családbarát kormánynak érdemes lenne ezzel a súlyos problémával foglalkoznia.
