A háború lezárulhat, de az aknák eltávolítása hosszú és nehéz feladat marad Ukrajna területén.

Több millió lehet az ukrán frontvonalakon és a keleti régiókban telepített gyalogsági taposó, és a páncélelhárító aknák száma. A takarítás évekbe telhet Kijevnek, és jelenleg nincs is hozzá elegendő kapacitása.

Oroszország inváziója arra ösztönözte Ukrajnát, hogy felgyorsítsa a védelmi szektor innovációs folyamatait. Az egzisztenciális fenyegetésekre adott reakciók között talán kevésbé hangsúlyos, de egyre növekvő figyelmet kap az aknamentesítés és a robbanóanyag-elhárítás (EOD) területe. Ez a tendencia nem csupán a biztonságosabb környezet megteremtését célozza, hanem a modern hadviselés új kihívásaira való reagálást is magában foglalja.

Ukrajna jelenlegi helyzete aggasztóan szomorú, mivel a világ egyik legszennyezettebb területe a fel nem robbant lőszerek (UXO) szempontjából. A rendelkezésre álló adatok szerint az ország területének körülbelül 23%-a minősül veszélyzónának. A Landmine Monitor 2024-es jelentése nyomán kiderült, hogy Ukrajna 27 közigazgatási régiójából tizenegyben bukkantak rejtett gyilkos eszközökre. Ez alapján valószínűsíthető, hogy Ukrajna az Egyiptom mellett helyezkedik el a legveszélyesebb országok listáján, ahol becslések szerint 23 millió fel nem robbant eszköz található. A helyzet Ukrajnában mindenképpen súlyosabb, mint Iránban (16 millió), Afganisztánban (10 millió) vagy Angolában (szintén 10 millió). Az ilyen mértékű szennyezés komoly kihívások elé állítja az országot a jövőbeni fejlődés és biztonság szempontjából.

Fontos kiemelni, hogy a világ számos olyan országa, amelyek potenciálisan agresszió célpontjává válhatnak, jelenleg veszélyeztetett helyzetben vannak, és ezáltal fokozatosan aláássák a taposóaknák használatának tilalmáról szóló Ottawai Egyezményt.

A "fertőzöttség" mértéke Ukrajnában elérte azt a szintet, hogy szinte óránként bukkannak fel taposóaknákkal, lőszerekkel és egyéb inaktív robbanóanyagokkal megrakott területek, legyen szó mezőkről, utakról vagy lakott településekről. Ráadásul az orosz erők gyakran közönséges tárgyakba rejtve, jól látható helyeken helyezik el ezeket a halálos csapdákat, melyek elsősorban a kíváncsi gyermekekre jelentenek végzetes veszélyt.

Az aknamentesítés során Ukrajnának - a többi biztonsági ágazathoz hasonlóan - személyzeti kihívással kell szembenéznie. Az ország 2022 óta megkétszerezte az aknamentők számát, de ez még mindig csak 4 ezer fő, ami messze a szükséges alatt van.

A tisztítási folyamatot jelentősen bonyolítja, hogy folyamatosan megjelennek új, nehezen észlelhető robbanószerkezetek. A jelenlegi szakemberek jól ismerik a hagyományos szovjet gyalogsági és páncéltörő aknákat, és képesek is hatástalanítani ezeket, ám az új kihívásokkal már nem tudnak hatékonyan megbirkózni. Oroszország egyre veszélyesebb lőszertípusokat fejleszt, köztük olyan drónokról ledobott eszközöket is, amelyek nem robbannak fel azonnal. Ezért elengedhetetlen a mentesítők folyamatos képzése, mivel a legapróbb tudáshiány is tragikus következményekkel járhat.

Mellékszál és nem végső megoldás, de érdekesség, hogy a mentesítő munkába bevethetők a robbanóanyagokra jellemző összetevők kiszagolására képzett ázsiai és afrikai patkányfajták is, közülük egy kambodzsai példány, mely már több mint 100 taposóaknát szimatolt ki, amivel világrekordot állított fel.

Az ukrán szakemberek képzése a Nemzetközi Aknaelhárítási Szabványok (IMAS) keretein belül történik. Lesya Granger, a Mriya Aid kanadai szervezet vezetője kiemelte, hogy "a kiváló szintű képzés és a korszerű technológiák alkalmazásával Ukrajna számára a leggyorsabb és legbiztonságosabb aknamentesítési folyamatot fogjuk megvalósítani".

A munka során egyértelművé vált, hogy Ukrajna sajátos helyzete és követelményei jelentősen eltérnek más országokétól, ami különleges megoldásokat tesz szükségessé. Az ország hatalmas kiterjedése — amely Magyarország területének több mint hatszorosa — békeidőben előnyösnek számít, ám háborús körülmények között komoly kihívások elé állítja az aknamentesítési feladatokat, így személyre szabott megközelítést igényel. A robbanóanyagok eltávolítása városi területeken, mezőkön, erdőkben, mocsaras vidékeken vagy a sztyeppéken rendkívül változatos körülményeket teremt, és eltérő eljárásokat követel meg.

A szennyezettség szempontjából az észak-ukrajnai Csernyihiv régió kiemelkedik, mint a legnagyobb mértékben elaknásított terület. Szerhij Bilevycs alezredes, aki a csernyihivi Aknaelhárító Központ vezető oktatójaként tevékenykedik, hangsúlyozza, hogy az intenzív és folyamatos ágyúzások, valamint az orosz légitámadások következtében a lőszerek szétszóródtak a régió területén. A tájban megtalálhatóak iráni Shahed drónok, rakéták és tüzérségi lövedékek maradványai, amelyek széles körben elterjedtek. Bár a terület egyes részei már mentesítésre kerültek, a nagyobb erdőségek és síkvidékek továbbra is szennyezett állapotban maradtak.

Az ukrán védelmi szektor legújabb fejlesztése ( beleértve a földi robotrendszereket) még nem érték el a hatékony taposóaknák mentesítéséhez szükséges szintet. A feladatot nehezíti, hogy a tisztogatást ki kell terjeszteni a Fekete-tengerre is, amely kulcsfontosságú szállítási folyosó, és jelenleg haditengerészeti aknákkal és más UXO-kkal erősen szennyezett.

A legfrissebb információk alapján az orosz hadsereg aknákat telepített a polgári hajózási útvonalak mentén, köztük a gabonaexport céljára kialakított "humanitárius folyosóra" is. Ukrajna azonban súlyos hiányt tapasztal a víz alatti aknamentesítéshez szükséges szakképzett szakemberekből.

Olekszandr Kovhan, a kiképzőközpont búvárszolgálatának vezetője úgy véli, hogy Ukrajnában körülbelül harminc víz alatti aknamentő csapat működik, és sajnálatos módon egyikük sem részesült külföldi szintű speciális képzésben. A víz alatti mentesítési feladatok kétszer annyira kockázatosak, mint a szárazföldi műveletek, elsősorban a gyenge látási viszonyok miatt. Ezen kívül sokkal kevesebb mechanikai és technológiai erőforrás áll rendelkezésre ezen a területen, mint a szárazföldi aknamentés esetében.

A hagyományosan férfiak dominálta aknamentesítési területen egyre inkább felismerik a nők jelentőségét, különösen a képzett munkaerő hiánya miatt. A nők figyelme a részletekre és a csapatmunkára kiemelkedő értéket képvisel ebben a szakmában. Jelenleg körülbelül harmincöt ukrán nő rendelkezik IMAS minősítéssel, és aktívan részt vesznek a műveletek lebonyolításában.

A mentesítési feladatok elvégzése során nem csupán az eredendő veszélyekkel kell szembenézni, hanem számos súlyos kockázattal is, különösen harci övezetben. Az aktív hadviselés környezetében az aknamentesítő csapatokat gyakran érik orosz rakéta- és dróntámadások, ahogyan azt a Svájci Aknatámadási Alapítvány esetében is tapasztalhattuk 2024 júliusában, Harkiv térségében. Ezen a tragikus napon egy felrobbant akna helyett egy közvetlen orosz támadás következtében vesztette életét Vadim Jeliszejev, a mentőszolgálat elkötelezett tagja.

A mentesítési munkálatok gyakran kényszerűen megszakadnak az orosz zárótűz és a drónok fenyegetése miatt. Ez jelentősen megnehezíti a támadó akciók végrehajtását, mivel a csapatokat és a nélkülözhetetlen fegyverzetet nem lehet kockáztatni egy szennyezett területen. Ráadásul a modern orosz aknatípusok távolról is aktiválhatók, akár egy mobiltelefon segítségével, pontosan akkor, amikor az ukrán gyalogság az aláaknázott zónán halad át.

Az előrejelzések alapján Ukrajna aknáktól és UXO-któl való megtisztítása évtizedeket fog igénybe venni, és a költségek elérhetik a 30 milliárd dollárt. E hatalmas feladat végrehajtása elképzelhetetlen a magánszektor aktív részvétele nélkül. A tavaly júniusban bevezetett Nemzeti Aknaellenes Stratégia célja, hogy vonzza az adományozókat és a nemzetközi támogatást, ami különösen fontos a háború során, és a konfliktus befejezése után is kulcsszerepet fog játszani.

Lesya Granger, a Mriya Aid kanadai szervezet vezetője, hangsúlyozta: "A kiváló képzés és az innovatív technológiák alkalmazása révén a nemzeti és nemzetközi adományozók összehangolt együttműködése Ukrajna aknamentesítési folyamatát a leggyorsabb és legbiztonságosabb módon segíti elő."