A Hunyadi írója épp abban a teremben tette le az érettségi vizsgáját, ahol egykoron a világra jött.

Bán Mór neve mára szinte a teljes országban ismertté vált. Ez természetesen nem csupán a Hunyadi-sorozatnak köszönhető, hiszen amikor az azonos című regényfolyamból tévésorozat készült, már számos irodalmi díjat nyert, és elismert szerző volt. Bizonyára ő a mi korunk Jókai Mórja, és nem véletlen, hogy a 1904-ben elhunyt író keresztnevét választotta, hiszen Bán Mór eredeti neve János – akárcsak Hunyadi, a törökverő. Emellett a sci-fi kedvelők Kim Lancehagen néven is ismerhetik őt.

Túlzás nélkül kijelenthető, hogy Bán Mór, vagyis Bán János, író és újságíró nélkül a Hunyadiak kultusza ma nem lenne ennyire élénk. Már jó néhány éve, hogy a rajz (vizuális nevelés) és történelem szakos pedagógus, aki egyben alkotó szellem is, elhatározta, hogy regényt ír Corvin János életéről. Ekkor éppen 1998-at írtunk.

Igen, jól olvasták, Bán Mór kezdetben a híres törökverő, Hunyadi János unokájának történetét szerette volna megörökíteni. Emlékszem, anno megkérdeztük tőle, hogy miért nem a legendás Hunyadi János volt az első inspirációja. Ő pedig így válaszolt:

A történet nem csupán a múlt tanulságait hordozza, hanem mély, emberi vonásokat is tükröz. Corvin János, Mátyás király törvénytelen fia, valódi trónörökösként lépett a történelem színpadára, de sorsa egy igazi dráma hősének íródott. A felfoghatatlanul értékes atyai örökség elvesztése nemcsak politikai, hanem lélektani szempontból is figyelemre méltó. Az ő története olyan, mint egy shakespeare-i dráma, tele szenvedéllyel, ambícióval és végzetes fordulatokkal, amelyek révén az emberi gyarlóság és a tragédia találkozik.

Aztán, ahogyan elmerült Corvin János életének rejtelmeiben, arra jött rá, hogy a magyarok tragédiája nem a vesztes mohácsi csatában keresendő, hanem sokkal inkább Nándorfehérvár 1521-es elestében. Ez a magyar történelem igazi fordulópontja. Mohács csupán ennek következménye.

A négy évvel ezelőtti beszélgetésünket „Ami Hunyadi János elért, az Corvin Jánossal visszahullt a semmibe” címmel láttuk el, és így talán már érthető, hogy Bán Mór miért döntött úgy, hogy visszautazik az időben. Az elhatározása mögött az a gondolat húzódik meg, hogy „a történelmi parabola ívét csakis azoknak a döntései és tettei világítják meg igazán, akik felemelték az országot, és azoké, akik hagyták, hogy az a porba hulljon.” (...) Mi más ez, ha nem a legnagyobb dráma? Egy család és egy nemzet drámája.

Hunyadi János története végül egy regényfolyamhoz vezetett, amely inspirálta a televíziós sorozatot is. Az író ambiciózus terve, hogy a Hunyadi család múltját Mátyás király életén keresztül folytassa, majd elérje eredeti célját: egy regény születését a fiatalon elhunyt Corvin Jánosról.

Minden neves író életének íve mentén találkozhatunk egy olyan mérföldkővel, egy eseménnyel, amelyet a biográfusok gyakran csak sejtelmesen, egyfajta titokzatos fordulattal említenek:

Nos, a dolgok nem egészen így állnak, hiszen Mór gyermekként még János néven volt ismert. Az írói pálya még távol állt tőle. Az viszont igazán érdekes, hogy nagyapjától, aki kútfúró volt, tanulta meg az írás és olvasás mesterségét. Az öreg kezdetben csak mesélte a történeteit, de idővel Mór is átvette a szót az iskolában, ahol ő kezdett mesélni a társainak. A Montázs Magazinban mesélte el, hogy a többiek csöndben figyelték, és szinte lélegzetvisszafojtva hallgatták a szavait, egy szót sem szóltak az egész idő alatt. "Megmondom őszintén, jól esett, hogy sikerült lekötnöm a figyelmüket, még ha sokszor ott helyben, rögtönözve is alkottam meg a meséket. Ez a tapasztalat később is inspirált, de soha nem vágytam arra, hogy író legyek."

Mór élete tele van váratlan eseményekkel és meglepetésekkel. A Petőfi Népe 1983. június 12-én, vasárnap, Villő napján például ezt a figyelemre méltó hírt közölte:

Kedves Olvasóink! A mai lapszámban örömmel mutatjuk be azt a tudományos-fantasztikus novellát, melyet Bán János, a kecskeméti Lánchíd utcai Általános Iskola nyolcadikos tanulója írt. Az "Időzónában" című sci-fi történet az ifjú szerző debütáló műve, és bár az időgépek világába vezető utazás nem számít új koncepciónak (hiszen H. G. Wells óta sokan foglalkoztak vele), Bán János írása mégis figyelemre méltó. Az alkotás friss nézőpontból közelíti meg a huszadik századi technológiai és tudományos vívmányokat, miközben egy izgalmas cselekményt bontogat. A novella befejezése pedig mélyen emberi, ami igazán dicsérendő benne. E szavakkal invitáljuk Önöket, hogy merüljenek el Bán János gondolataiban, és élvezzék a műhöz készült egyedi címképét is, amelyet szintén ő alkotott.

Így is történt... Bán Mór írói világának kapuját egy iskolai fogadás nyitotta meg - ki az, aki merészségével írását a megyei lap hasábjaira juttatja? E sorokkal indult a történet: "Az autó végigrobogott a nyüzsgő sztrádán, mielőtt leparkolt a hatalmas épület előtt. Egy ősz hajú, idős úr lépett ki belőle. Alec Benson professzor már a hetvenes éveit taposta, de ennek ellenére kifinomult öltözéke és ápolt megjelenése révén igazi úriember benyomását keltette. Szeméből a jóság és a szüntelen jókedv sugárzott, ahogy felnézett a felette tornyosuló felhőkarcolóra. Az épület első emelete felett, a homlokzaton hatalmas betűk hirdették: "Űrkutató Akadémia". Az öreg mosolyt csalva az arcára, nekivágott a felvezető lépcsőnek."

Bán Mór életében két olyan jelentős esemény ragadta meg a figyelmet, amelyre az életrajzírók már most is szívesen hivatkoznak. Az egyik ilyen mérföldkő, hogy Bán János a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium falai között tette le érettségi vizsgáját, ezzel megalapozva jövőbeli pályafutását.

Az ok egyszerű, a Montázs Magazinban erről is mesélt.1968-ban a későbbi gimnázium épülete még szülészetként működött. Vagyis az a terem viszonylag fontos szerepet tölt be az életében. Ezt követően jöttek a felsőoktatási évek: a Kecskeméti Tanítóképzőben szerzett diplomát vizuális nevelés szakon, majd Szombathelyen - már munka mellett - történelem szakon végzett a Berzsenyi Dániel Főiskolán. Riporterkedett a Kecskeméti Televízióban, elvégezte a Kecskeméti Lapok újságíró-iskolát, majd gyakornokként került az általa már olyan jól ismert Petőfi Népéhez, ahol már főszerkesztő-helyettesként dolgozott, amikor átvette a Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap főszerkesztői posztját.

Azóta láthattuk őt az M5 televíziós csatorna igazgatójaként, a Kecskeméti Médiacentrum alapítójaként, főszerkesztőjeként, a Kecskemétfilm Kft. vezetőjeként, mostanság a Hitel Kiadónál jelennek meg regényei.

Ő tehát Bán Mór, aki ismét a középpontba helyezte a történelmi regényeket, és azt, hogy itt az idő, hogy az írók, a maguk módján újra elővegyék a régmúlt történéseit, és olyan hősökről és antihősökről meséljenek, akiket valamiért mintha elfeledtünk volna, vagy csak nem mertünk róluk mesélni.

Bán Mór számára persze az újságírás is egyfajta történetmesélés, a jelenkor eseményeinek rögzítése, ám a regényírás másféle írói magatartást kíván. Ő már csak tudja ezt, hiszen a sci-fi-rajongók Kim Lancehagenként is ismerik, irodalmi díjat is kapott, nem is egyet, ötszörös Zsoldos Péter-díjas, és aki könyvben olvasta már a Hunyadi-sorozatot, az tudja, hogy a kezdeti történetvezetésben jelentős misztikum is felfedezhető, ami azt mutatja, hogy Bán Mórtól nem áll távol a fantasy világa sem.

Történelmi regényeivel és gazdag irodalmi munkásságával 2019-ben elnyerte a Herczeg Ferenc-díjat, majd két évvel később, 2021-ben a Magyarország Babérkoszorúja díjjal is kitüntették. Ez a rangos elismerés azoknak a művészeknek jár, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a magyar irodalom terén, és már korábban megkapták a kultúráért felelős miniszter által adományozott művészeti díjat.

Nem tudni, mikor lép színre Bán Mór a Hunyadi Mátyás és Corvin János történetét feldolgozó regényfolyamával, de valószínű, hogy olyan művet alkot, amely páratlan lesz a magyar irodalom történetében. Az utókor számára egy igazán különleges örökséget hagyhat hátra, amely új dimenziókat nyithat meg a történelmi regény műfajában.