A jó, a rossz és a válság - A 13. havi nyugdíj szövege különböző szempontokból közelíti meg ezt a fontos témát. A 13. havi nyugdíj bevezetése sokak számára reményt adott, hiszen egy extra juttatás, amely segíthet a megélhetési költségek fedezésében. Azonb

A 13. havi nyugdíj bevezetése pontosan 21 évvel ezelőtt történt, amikor a magyar állam ezt a juttatást először folyósította. Akkoriban az MSZP politikai tőkéje növekedett a plusz bérkiegészítéssel, míg ma a Fidesz hirdeti kampányain keresztül a 13. havi nyugdíj megőrzésének fontosságát. De hogyan változott meg ennyire a politikai táj a két évtized alatt? Cikkünkben végigkísérjük az eseményeket Horn Gyula 1998-as nyugdíjemelésétől kezdve, Orbán Viktor Parlamentből való távolmaradásán át a 14. havi nyugdíj bevezetésének lehetőségéig, valamint a világválság következményein keresztül, egészen a "jó hírek" koráig.

Az idén fordulat állt be a kormány politikai kommunikációjában: az eddigi negatív kampányok helyett most "jó hírekkel" üzennek a választóknak. Ennek a váltásnak az eredménye, hogy ismét középpontba került a 13. havi nyugdíj.

Február 12-én érkezik több mint 2,5 millió ember bankszámlájára a 13. havi nyugdíj, és az azt követő napokban a postások is megkezdik a kézbesítését

- közölte Vitályos Eszter kormányszóvivő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, majd hangsúlyozta, a kormány betartja az ígéretet, és megvédi a 13. havi nyugdíj intézményét.

Fontos megemlíteni, hogy ez a bejelentés kizárólag az utalással érkező nyugdíjakra vonatkozik. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a Magyar Posta már február 11-én megkezdte a kiegészítő juttatások kézbesítését.

Ennek kapcsán nosztalgiával tekintünk vissza arra az útra, amelyen a közélet eljutott odáig, hogy az MSZP "csodafegyverét" 25 évvel az első megjelenése után a Fidesz állta ki.

A Horn-kormány 1998 elején 20 százalékos nyugdíjemelésről határozott, azonban ezt már nem oszthatták ki a legidősebb magyaroknak, ugyanis 1998 tavaszán Orbán Viktor és a Fidesz került hatalomra.

Az új kormány pedig nem akarta végigvinni Horn Gyula tervét, helyette differenciált nyugdíjemelést hajtottak végre, vagyis az alacsony nyugdíjakon 25 százalékos, a magasabb ellátásokon átlagosan 16 százalékkal emeltek. Ezzel a lépéssel az első Orbán-kormány nagyjából 52 milliárd forintot spórolt meg Horn Gyula terveihez képest, amelyet a kisvállalkozások támogatására, a gazdaság élénkítésére szerettek volna elkölteni.

Az MSZP kihasználta a kínálkozó alkalmat, hogy a nyugdíjasok ügyét a középpontba állítsa. Horn Gyula már az 1999-es munkás juniálison bejelentette, hogy egy MSZP-kormány célja a nyugdíjasoktól elvett 50 milliárd forint visszaadása lenne. Később, 2001-ben Medgyessy Péter a méltányossági nyugdíj bevezetését, a magasabb özvegyi nyugdíjat, az ingyenes gyógyszereket és a 13. havi nyugdíjat említette, hangsúlyozva ezzel a nyugdíjasok támogatásának fontosságát.

Az ajánlat elnyerte a nyugdíjasok tetszését, így az MSZP sikeresen megnyerte a következő választást.

A 2002-es választások után Medgyessy Péter vezetésével MSZP-SZDSZ koalíciós kormány alakult, és azonnal osztogatásba kezdett, hogy tartani tudja választási ígéreteit. Először az új kormány egyenlően elosztva visszafizette a nyugdíjasoktól "elvett 50 milliárdot", majd a kormány 2002. október 31-én benyújtotta az Országgyűlésnek a T/1224 számú, "Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról" szóló törvényjavaslatát. Ebben a salátatörvényben szerepel a nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény kiegészítése, amely lényegében bevezette a 13. havi nyugdíj jogintézményét, és meghatározta fokozatos, három év alatt történő bevezetésének menetrendjét.

A javaslat nem találta könnyen a helyét az Országház falai között. Az ellenzéki pártok, köztük a Fidesz és az MDF, éles kritikával illették a javaslatcsomagot, mivel annak egy másik eleme, a "A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról" szóló 1993. évi III. törvény módosítása kedvezőtlen hatással lett volna az egyházi tulajdonban lévő szociális intézményekre.

Ennek következtében 2002. december 17-én az ellenzéki képviselők távol maradtak a végszavazástól, így a törvényjavaslatot kizárólag a kormánypárti politikai képviselők szavazataival fogadták el az Országgyűlésben. Azonban a törvény sorsa ezzel még nem dőlt el, hiszen Mádl Ferenc köztársasági elnök nem hitelesítette a jogszabályt; 2002. december 23-án a törvényjavaslatot megfontolásra visszaküldte az Országgyűléshez.

Mádl Ferenc döntése már a téli szünet időszakában megszületett, így a kormány csak 2003. február 4-én tudta a törvényjavaslatot változatlan formában benyújtani. A jelenlegi politikai élet aktív szereplői közül többek között Semjén Zsolt, Harrach Péter és Szijjártó Péter nem támogatták a javaslatot. Érdekesség, hogy a Fidesz frakciójából 55 képviselő igazolatlanul távol maradt a szavazástól.

A fideszes képviselők távolmaradás ellenére a törvénycsomag átment az Országgyűlésen és 2006-ig minden rendben is ment.

A Fidesz tanult az MSZP-től, és bár korábban ellenezték a 13. havi nyugdíjat, 2006-ban úgy döntöttek, hogy 180 fokos fordulatot vesznek, és február 2-án megszületett a "2006. évi törvény a tizennegyedik havi nyugdíjról" című törvényjavaslat. Az indítványt a Fidesz hat országgyűlési képviselője, név szerint Áder János, Pokorni Zoltán, Harrach Péter, Varga Mihály, Kövér László és Mátrai Márta jegyezte. Ugyan két további honatya neve is szerepel az eredeti dokumentumon, aláírásuk azonban nem került a lapra.

A kormánypárti politikai körök természetesen hevesen reagáltak az indítványra, felelőtlenségnek ítélve a 14. havi nyugdíj bevezetését. Ennek következtében a költségvetési bizottság 2006. március 8-i ülésén "általános vitára nem ajánlotta" a javaslatot, ami azt jelentette, hogy nem támogatták annak tárgysorozatba vételét. Ennek következményeként a 14. havi nyugdíj rendszere nem valósulhatott meg.

A 13. havi nyugdíj rendszere 2006-ra, 2007-re és 2008-ra teljes mértékben megvalósult, lehetővé téve a nyugdíjasok számára, hogy az extra juttatás teljes összegét megkapják. Ekkor az MSZP kormányzása alatt a politikai helyzet is dinamikusan változott, hiszen Medgyessy Péter után Gyurcsány Ferenc vette át a vezetést 2004-ben. Ez a nyugdíjasok számára évente több mint 200 milliárd forintos többletkiadást jelentett, amelyet a központi költségvetésből történő transzfer biztosított a Nyugdíjbiztosítási Alap számára.

A magyar gazdaság 2008-ban rendkívül nehéz időszak elé nézett, amelyet államcsőd veszélye árnyékolt be. E helyzet kialakulásának hátterében részben a globális pénzügyi-gazdasági válság állt, de nem elhanyagolható szerepet játszott a kormány felelőtlen gazdasági döntéshozatala sem.

A Gyurcsány-kormány, amely kisebbségben működött, kényszerhelyzetbe került, így sürgős és rendkívüli intézkedések meghozatalára volt szüksége. Ennek részeként át kellett dolgoznia a már előkészített 2009. évi költségvetési tervezetet is.

A 2008. október 18-án benyújtott T/6572 számú törvényjavaslat, amely a "A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról" szól, jelentős megszorításokat fogalmazott meg. Az eredeti javaslatban még nem szerepelt a 13. havi nyugdíj csökkentése, valamint a jogosultak körének szűkítése. E változtatások csak később, a 2008. november 7-én benyújtott T/6572/20 számú egyéni képviselői indítvány nyomán kerültek be a tervezetbe.

Az újonnan módosított törvény értelmében a 13. havi nyugdíj intézménye, bár jelentős korlátozásokkal, de továbbra is létezik. A legfontosabb változás az, hogy 2009. január 1-jétől csak azok a nyugdíjasok jogosultak erre a juttatásra, akik már betöltötték a 62. életévüket, valamint azok, akik rokkantsági vagy baleseti rokkantsági ellátásban részesülnek. Ez azt jelenti, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjat kapók nem élvezhetik ezt a kedvezményt. A rendszerbe folyamatosan belépnek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személyek. Továbbá, a 13. havi nyugdíj maximális összege 2009-ben 80 ezer forint, és a jövőben a mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg.

A kormányválság után az MSZP és az SZDSZ is elfogadta Bajnai Gordont miniszterelnök-jelöltként, aki már bemutatkozó beszédében fájdalmas megszorításokat ígért annak érdekében, hogy a gazdasági válság káros hatásai ne mélyüljenek tovább, majd miután az Országgyűlés 2009. április 14-én miniszterelnökké választotta, neki is látott a munkának.

Az új miniszterelnök alig egy hónappal hivatalba lépése után, május 11-én, a Parlament elé terjesztette a 13. havi nyugdíj eltörlésének javaslatát. E döntés nyomán 2009. július 1-jétől kezdődően megszűnt ez a kiegészítő juttatás.

"Család- és nyugdíjas-védelem" néven hirdette meg Orbán Viktor miniszterelnök 2020. április 6-án azt a programot, amely a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek mérséklésére irányult. A program keretében a kormányfő bejelentette, hogy fokozatosan visszaállítják a 13. havi nyugdíjat, amely több mint egy évtizeden át nem került szóba a magyar politikai diskurzusban.

A program keretein belül 2021 februárjában az idősek heti, 2022 februárjában már kétheti, míg 2023-ban háromheti plusz juttatásban részesültek. 2024-től pedig bevezetik a teljes hónapnyi nyugdíjat, ami azt jelenti, hogy az idei 13. havi nyugdíj a magyar történelem ötödik, teljes értékű 13. havi nyugdíja lesz.

Jóval magasabb költségekkel jár ez a juttatás, mint ahogy azt az eredeti tervek alapján kalkulálták. A szakértők 2020-ban arra számítottak, hogy a 13. havi nyugdíj...

A valóságban azonban például 2023-ban 483 milliárd forintba került a plusz juttatás, 2024 februárjában pedig Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a 13. havi nyugdíj kifizetése több mint 500 milliárd forintba kerül, és ennek nincs fedezete a nyugdíjkasszában, így a költségvetésnek kell biztosítania az ehhez szükséges összeget.

Az idei évben a tavalyihoz képest még nagyobb, 550 milliárd forintos keretet kell biztosítania az államnak a 13. havi nyugdíjra.