A kéknyelv-betegség következtében nem állna fenn leölési kötelezettség. | 24.hu
A védekezési intézkedések Magyarországon átalakulhatnak. Ausztria nyugati régióiban robbanásszerűen terjed az új vírus.
Az Economx a Kronen Zeitung alapján arról ír, hogy miközben a ragadós száj- és körömfájás a keleti határoknál, Magyarország és Szlovákia felől fenyegeti az állattartókat, addigNyugat-Ausztriában a kéknyelv-betegség már 244 osztrák gazdaságot érintett. A szakértők szerint a szám napokon belül tovább nőhet.
A vírust egy szinte észrevétlen rovarfaj, a törpeszúnyog terjeszti, amely tavaly több ezer állattartó telepet fertőzött meg Németországban, Belgiumban és Hollandiában. A vírus különösen súlyos megbetegedéseket okoz juhoknál, ahol minden negyedik fertőzés végzetes következményekkel jár. A szarvasmarhák esetében ritkábban fordul elő halálozás, de a betegség náluk is heves fájdalmakkal jár, és jelentős csökkenést okoz a tejhozamban. Ennek következtében már az európai piacokon is megfigyelhető az áremelkedés a tejtermékek esetében.
A gazdák két komoly kihívással néznek szembe: az állatok szenvedésével és a fertőzött egyedek megfelelő ellátásával. A kéknyelv-betegség ellen a védőoltás az egyetlen hatékony megoldás, és jelenleg háromféle vakcina érhető el, amelyek jelentős mértékben csökkentik a betegség tüneteit és lassítják a kórokozó elterjedését. Az oltóanyagok iránti kereslet Európában robbanásszerűen megnövekedett, azonban a gyártásuk időigényes folyamat, ami kihívások elé állítja a gazdálkodókat.
Nagy István agrárminiszter szombaton bejelentette, hogy sikerült megfékezni a ragadós száj- és körömfájás terjedését, ezzel lezárva a vírus elleni harc első szakaszát. Ezzel párhuzamosan a kormány hivatalos weboldalán nemrégiben megjelent a kéknyelv-betegség elleni védekezést érintő korábbi rendelet módosításának tervezete, amely a vírus EU-tagállamokban való elterjedésére utal.
A betegség esetleges magyarországi megjelenése esetén a jövőben megszűnnnének a korábban meghatározott szigorúbb, az elmúlt időszakban megváltozott uniós szabályozás alapján szükségtelenné vált hatósági intézkedések. Jelentősen csökkenne az állategészségügyi hatóság adminisztrációs terhe, megszűnne a virológiai vizsgálatnál pozitívnak bizonyuló állatok leölési kötelezettsége.
Egyebek mellett törölnék a védő- és megfigyelési körzetre, a készenléti tervre vonatkozó kötelezettséget; a megfigyelési idő 30 napról 60 napra módosulna; lehetővé válna a betegség elleni vakcinázás, mely jelenleg az országos főállatorvos utasítására a Nébih engedélye alapján lehetséges.
A fertőző betegség, amelyet Bluetongue-nak (BTV) neveznek, elsősorban a kérődző állatokat, mint a szarvasmarhát, juhot és kecskét, valamint a vadon élő kérődzőket támadja meg, de az emberekre nem jelent veszélyt. Korábban a betegség azonnali felszámolást igényelt, ám mára a tagállamok saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy folytatnak-e mentesítési programokat a területükön.
A Nagy István rendelettervezete azzal érvel, hogy a módosítással a betegség által okozott gazdasági károk csökkenthetők az állattartóknak, állataik a betegség átvészelését követően a megfigyelési idő kedvező alakulása esetén újból forgalomképessé válhatnak.
