A következő évek sorsát alakító döntések születtek, amelyekben a jogi szakértők egyaránt felfedeznek aggasztó üzeneteket és váratlan örömöket.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége Polt Pétert, valamint Hende Csabát alkotmánybírónak választotta. Polt Péter alkotmánybírói tisztsége miatt megüresedik a legfőbb ügyészi pozíció, ahova már szintén ismert a jelölt személye. A változásokról Hack Péter jogtudóst, az ELTE ÁJK tanszékvezetőjét kérdeztük.

A parlament kedden, titkos szavazáson döntött két új alkotmánybíróról: Polt Péter a legfőbb ügyészi pozíciót hagyja ott az Alkotmánybíróságért, valamint Hende Csaba kormánypárti képviselő, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, volt honvédelmi miniszter is a taláros testület tagja lesz.

Hack Péter lapunk számára részletesen kifejtette:

A választás üzenete két eltérő szempontból is megközelíthető. Az újonnan megválasztott tagok már pályafutásuk végéhez közelítenek: Hende Csaba politikai karrierje a végéhez érkezett, míg Polt Péter nemsokára 70 éves lesz. Az első értelmezés szerint az Alkotmánybíróság olyan mértékben a kormányzati érdekek szolgálatába áll, hogy a megválasztottak ezzel egyfajta elegáns jutalmat kapnak a kormánytól. A második szempont viszont arra világít rá, hogy két olyan politikai szereplőt választanak, akik közül az egyik hosszú évtizedeken át aktívan részt vett a pártpolitikában, míg a másik a közvélemény jelentős részének szemében a Fideszhez kötődik. Polt Péter például a Fidesz jelölésével kezdte pályafutását helyettes ombudsmanként, majd 2000-ben, és azután kétszer is a Fidesz támogatásával választották legfőbb ügyésszé. Mindkét értelmezés aggasztó következtetésekhez vezet. A megválasztásukkal az Alkotmánybíróság még inkább aláássa függetlenségét, és megerősíti azt a kritikát, miszerint nem mint pártatlan szakmai testület, hanem a kormányzati érdekek képviselőjeként működik.

A jogtudós arra emlékeztetett, hogy amikor a rendszerváltás hajnalán az akkori politikai elit úgy döntött, hogy az alkotmányos kérdéseket nem a legfelsőbb bíróság bírálja el - ahogy az például az Egyesült Államokban vagy Izraelben történik -, hanem német mintára önálló Alkotmánybíróságot hoznak létre, akkor gondosan törekedtek arra, hogy független, a pártok felett álló testület jöjjön létre.

Hack Péter arról beszélt, hogy annak idején három hullámban töltötték fel a tizenöt tagot számláló Alkotmánybíróságot.

Hack Péter hangsúlyozta, a konszenzuskényszer 2010-ig megvolt, akkor a kormánypárti többség úgy változtatta meg az alkotmánybíró-választás szabályait, hogy a jelölés mandátumarányos bizottságban történik, tehát nincs szükség konszenzusra.

Hack Péter kifejtette, hogy az újonnan megválasztott alkotmánybírák a jelenlegi kormánytöbbség jóindulatának köszönhetik tagságukat, ami aggasztó üzenetet hordoz. Ez a helyzet azt valószínűsíti, hogy ha az ellenzék valamikor kétharmados parlamenti többségre tesz szert, akkor elkerülhetetlenül foglalkoznia kell az Alkotmánybíróság működésével. Magyarországon nem létezik olyan komoly jogász, aki azt állítaná, hogy a jelenlegi testület tükrözi a társadalom ideológiai sokszínűségét. Jelenleg szinte kizárólag konzervatív alkotmánybírók ülnek a testületben, miközben a választók körülbelül fele nem azonosul ezzel az irányzattal.

Sulyok Tamás köztársasági elnök Polt Péter utódaként Nagy Gábor Bálintot, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyészét és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatóját választotta jelöltként.

Hack Péter a jelöléssel kapcsolatban elmondta:

Kellemes meglepetés. A kormánytöbbség tavaly módosította az Alaptörvényt, kivették azt a rendelkezést, amely alapján a legfőbb ügyészt az ügyészek közül kell megválasztani. Ehhez képest mégsem éltek azzal a lehetőséggel, hogy ne ügyészt jelöljenek, ami jó üzenet. Bár a jelölt Polt Péter bizalmi munkatársa volt, de politikai múltja nincs, ügyészként van szakmai elismertsége, például a lúgos orvos ügyében ő képviselte a vádat és kitűnő vádbeszédet mondott. Nagy Gábor Bálint szakmai alapon akár az ellenzék bizalmát is élvezheti.

A jogtudós ugyanakkor azt is megjegyezte, "jobb lett volna, ha az ellenzéket is bevonják a legfőbb ügyész jelölésébe, de az ő esetében így is lehet esély arra, hogy az ellenzék támogatja a megválasztását. Én nem tudok olyan okokról, amelyek ellene szólnának".