A londoni csúcstalálkozón egy új szövetségi struktúra alapjait fektették le, Magyarország kizárásával.

Londonban új keretek között formálódik egy szövetség, amelynek középpontjában Ukrajna védelme áll, mint az európai biztonság alapköve. A résztvevők határozott elkötelezettséget tanúsítanak az együttműködés folytatása mellett, biztosítva ezzel a jövőbeli aktivitásukat.

16 ország vezetője (Törökország esetében a külügyminiszter), a NATO főtitkára, valamint az Európai Unió és az Európai Bizottság elnöke vett részt Londonban azon a csúcstalálkozón, amelyet a brit miniszterelnök kezdeményezett.

Az EUrologus hiteles és magas szintű forrása szerint a résztvevők elszántak és széleskörű támogatásukról biztosították a "béke az erőn keresztül" stratégiát. Ez a megközelítés hangsúlyozza az Ukrajnának nyújtott fokozott támogatást, valamint Oroszországra gyakorolt további nyomásgyakorlást. Az uniós tisztviselő megerősítette, hogy konszenzus alakult ki abban is, hogy elengedhetetlen a szoros együttműködés fenntartása az Egyesült Államokkal. Különös figyelmet fordítanak a NATO keretein belüli együttműködésre, annak érdekében, hogy minden tűzszünet a tartós és igazságos béke irányába mutasson.

Forrásunk elmondása alapján egyetértés volt abban is, hogy a békének biztosítania kell Ukrajna szuverenitását és biztonságát, és hogy

Oroszország korábbi viselkedése alapján a béke megőrzését hatékony biztonsági garanciákkal szükséges biztosítani.

A tárgyaláson egyértelművé vált, hogy az ukrán fegyveres erők képezik a garanciák elsődleges védelmi vonalát, ezért elengedhetetlen a folyamatos támogatásuk. Ezen elv alapján alakultak ki a nyilvános kötelezettségvállalások is. Noha az utóbbi napokban a Volodimir Zelenszkij és Donald Trump, valamint alelnöke közötti konfliktus feszültséget teremtett, a londoni konferencia résztvevői egyöntetűen egyetértettek abban, hogy a jövőbeni európai hozzájárulásokat a további biztonsági garanciák érdekében az Egyesült Államokkal közösen kell megtervezni.

Abban is egyetértés alakult ki - s ezt is megerősítette tulajdonképpen valamennyi résztvevő -, hogy az európai országoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat és katonai képességeiket. Sőt, forrásunk szerint sokan úgy vélték, hogy ez fontos hozzájárulás a transzatlanti kapcsolatok megerősítéséhez. Ez azt jelenti, hogy a NATO-szövetséges országok nyitottak arra, hogy a védelmi kiadásaikat az amerikai elvárásoknak megfelelően növeljék, ennek mértékéről várhatóan a júniusi, hágai NATO-csúcs dönt majd.

Valószínű, hogy a tíz évvel ezelőtt meghatározott, a GDP 2%-ának megfelelő védelmi kiadási szintet (amit jelenleg a NATO-tagállamok körülbelül kétharmada teljesít) három százalék fölé emelik. Ez a lépés összhangban áll az Európai Unió azon törekvésével, hogy a tagállamok a védelemre jelentősen nagyobb összegeket fordítsanak, és ennek érdekében a szigorú fiskális szabályok lazítása is a napirenden szerepel.

Az EUrologus forrása azt is egyértelművé tette, hogy a tárgyalópartnerek aláhúzták az uniós és az EU-n kívüli országok jövőbeli együttműködésének fontosságát. Az elmúlt hetekben megfigyelhető volt, hogy az Ukrajnával kapcsolatos informális egyeztetéseken részt vett Kanada, Izland és Norvégia is, most csatlakozott Törökország, miközben az Ukrajna további támogatását deklaráltan elvető Magyarország és Szlovákia egyáltalán nem részese ennek az együttműködésnek, amelyet Hajlandóak Koalíciója néven említenek.