A magyar kormány a német gazdasági visszaesést emeli ki, mint a lassulás fő okát, azonban a valóság más összefüggéseket tár fel.

Az utóbbi hónapokban sokszor elhangzott az a vélemény, miszerint a magyar gazdaság lassú növekedése elsősorban a német gazdaság az előző két évben átélt válságának következménye. A közgazdászok ezt leginkább az ipari termelés összefonódottságával és a jelentős exportfüggőséggel magyarázzák, hiszen ez valóban arra utal, hogy a német gazdasági sokk hatásai jelentős mértékben rontják a magyar kilátásokat. Azonban ha alaposabban megvizsgáljuk az említett szektorok kiviteli és hozzáadott értékadatait, egy sokkal árnyaltabb kép bontakozik ki: (1) bár a német recesszió valóban érdemben hozzájárult a hazai GDP csökkenéséhez az elmúlt másfél évben (összesen körülbelül 0,6 százalékponttal), a három éve tartó stagnálásnak messze nem ez a legfőbb kiváltó oka. (2) Ezen kívül a lassulást nem csupán az alacsony hozzáadott értékű járműipari termékek és más iparcikkek (mint például akkumulátorok) exportjának visszaesése okozta, hanem inkább más, jelentősebb hazai hozzáadott értéket képviselő termékek forgalmának csökkenése játszott szerepet.

Az utóbbi hónapok során gyakran hallhattunk a magyar gazdaságpolitika vezetőitől, hogy a hazai gazdaság egyfajta kényszerpályán halad, s a német recesszió következményeként képtelen a jelentős növekedésre. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján is alaposan kifejtette a magyar gazdaság német piacoktól való erőteljes függőségét, és a vártnál lassabb növekedést nagyrészt a német gazdaság gyenge teljesítményének tulajdonította. A Magyarországhoz hasonló kicsi, nyitott gazdaságok külkereslettől való erős függősége közgazdasági alapelv, de érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy a német piacok csökkenése milyen mértékben befolyásolta a hazai növekedést.

A koronavírus-járvány utáni időszakban a magyar gazdaság teljesítménye egyértelműen a lakossági fogyasztás élénkülésének köszönhető, ugyanakkor ezt a növekedést gyakran ellensúlyozta a beruházások drámai csökkenése. A hazai gazdaság 2022 végéig az export növekedése révén is lendületet kapott, de ez az időszak hamarosan véget ért, amikor a külkereskedelem forgalma csökkenésnek indult, ami már két és fél éve fékezi a gazdasági aktivitást. Noha a 2023-as GDP felhasználási oldalát bemutató grafikonon a nettó export jelentős hozzájárulása látható, ez nem annyira az export bővülésének, hanem inkább az elmaradó beruházások következtében drámaian csökkenő importnak tudható be.

A kivitel visszaesése a hazai GDP-hez viszonyítva is szembetűnő: míg 2023-ban az export összértéke a bruttó hazai termék 90 százalékát is meghaladta, addig az idei év második felében ez az arány már csak 70 százalék körüli szintre csökkent.

A GDP termelési aspektusait elemezve egyértelműen látható, hogy az ipari termelés már hosszabb ideje gátat szab a magyar gazdaság növekedésének. Bár a hatás mértéke változó, éves szinten jellemzően 0,5-1 százalékponttal mérsékli az ipar gyenge teljesítménye a gazdasági bővülést.

A GDP-hozzájárulások két különböző megközelítésből való elemzése alapján egyértelmű, hogy az elmúlt közel három év gyenge növekedésének hátterében a termelési oldalon az ipari szektor, míg a felhasználási oldalon a beruházások és az export állnak.

A gépek és műszaki berendezések exportja kulcsfontosságú tényező a Németországgal folytatott külkereskedelmünkben. Az utóbbi két évben azonban Németország gazdasága gyakorlatilag recesszióval küzdött, amelyben az ipari szektor, különösen az autóipar, versenyképességének csökkenése és a nemzetközi piacokon való visszavonulása jelentős szerepet játszott. Ez a helyzet különösen figyelemre méltó, hiszen a hazánkból Németországba irányuló kivitel túlnyomó része a feldolgozóiparhoz, és különösen a járműgyártáshoz kötődik. Így tehát a német ipar gyengélkedése közvetlenül rányomhatja bélyegét a magyar gazdaság jövőbeli kilátásaira is.

Az autók, alkatrészek és egyéb feldolgozóipari termékek iránti kereslet visszaesése negatívan érintette a magyarországi megrendeléseket, amelyet a hazai ipar megtermelt GDP-hez való hozzájárulása (súlya) is visszatükröz. A magyar feldolgozóipar GDP-hez viszonyított részaránya az elmúlt 2 évben egyaránt mintegy 2,5 százalékpontot csökkent. Felhasználási oldalról mindez együtt járt az export részarányának csökkenésével.

A magyar közgazdász közösség számára elengedhetetlen tény, hogy legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk Németország. Ez az ország különösen az autóipari termékek és az utóbbi években dinamikusan növekvő akkumulátorok terén játszik kulcsszerepet a magyar export számára. Az OECD 2022-es kereskedelmi statisztikái alapján a magyar export hozzáadott értékének körülbelül 17%-a Németországban talál végső felhasználásra, ezzel pedig az európai gazdaságok között Németország kiemelkedően fontos kereskedelmi partnerként lép fel. A második helyen az Amerikai Egyesült Államok áll, amely 8,9%-os részesedéssel bír. A kereskedelmi forgalom adatai azt mutatják, hogy Magyarország szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Németországgal; a GDP-arányos termékkereskedelem (export és import egyaránt) tekintetében csupán Csehorság előzi meg hazánkat. 2023-ban a magyar arány 41%, míg a cseh 47% volt, ami jól tükrözi a két ország közötti szoros kötelékeket.

A magyar német termékexportot jellemzően a feldolgozóipari termékek uralják, különösen a járműgyártáshoz szükséges berendezések és eszközök.

A termékkör teljes portfólióhoz viszonyított aránya 2024-ben 32,6 százalékra emelkedett, míg a többi feldolgozóipari termék összesen 40,7 százalékot képviselt. Érdekes, hogy a kapcsolat a két irányban is szoros: tavaly a hazai termékexport 25 százaléka Németországba került, míg az autóipari termékek esetében ez az arány közel 30, az akkumulátoroknál pedig már 47 százalékra ugrott.

Az utóbbi két év eseményei – különösen a német és a hazai ipar egyidejű lassulása – egyértelműen jelzik a 2018 és 2022 között tapasztalt decoupling jelenség végének elérkezését. A német és magyar feldolgozóipar az elmúlt három évben újra szoros összhangban működik, míg az említett időszak során éles eltérés figyelhető meg közöttük. A német feldolgozóipar már akkor visszaesésnek indult, amikor a magyar ipar még tartotta a lépést, egészen 2022 elejéig. Különösen az autóipari szektor elemzésekor válik nyilvánvalóvá a magyar gazdaság fokozott függősége, hiszen a hazai termelés volumene szorosan követi a német teljesítményt. A legfrissebb adatok szerint Németországban szeptemberben a szektor kibocsátása havi szinten körülbelül 18,5 százalékkal csökkent, ami tovább hangsúlyozza ezt az összefonódást.

A hazai gazdaság német piacoktól való jelentős függősége egyértelműen megfigyelhető az egyes termékkategóriák exportjának nominális értékeiben. Az utóbbi két év során a járműgyártáshoz tartozó alkatrészek kivitele gyakorlatilag stagnált, ami az elmúlt évek folyamatos árnyomásának következtében valószínűleg volumenbeli csökkenést is magával hozott. Eközben az akkumulátorok exportértéke drámaian megfeleződött, ami további aggodalomra ad okot.

A diagramok világosan mutatják, hogy a német autóipar válsága negatívan befolyásolja a hazai vállalatok jövőbeli kilátásait. A szektor gyenge teljesítménye valószínűleg hozzájárult a magyar termékek arányának csökkenéséhez a német importon belül, amelyért főként a járműgyártáshoz kapcsolódó termékek kivitelének visszaesése a felelős. Ezeknek a termékeknek a külkereskedelmi forgalmon belüli részesedése drámai módon csökkent, a 2023-as 40 százalékról mára 30 százalék körüli szintre zuhant.

Az ipari ágazatok teljesítményének összefonódása és a külkereskedelmi kivitel tavalyi alakulása világosan alátámasztja, hogy a német recesszió jelentős hatással volt a magyar gazdaságra is.

A német negatív keresleti sokk által okozott magyar GDP-veszteséget tekintve azonban az ok-okozati kapcsolat már nem ilyen egyértelmű.

A jármű- és gépgyártás, amelyek a németországi magyar export több mint 70%-át képviselik, kulcsszerepet játszanak a gazdasági kapcsolatokban. Ahhoz, hogy pontosan felmérjük a teljes német kivitel magyar GDP-re gyakorolt hatását, három lényeges tényezőt érdemes figyelembe venni:

Az Eurostat által közzétett, euróban kifejezett valós értékadatok elemzése során megfigyelhető, hogy a járműgyártási és gépipari kivitel 2023-ban markáns növekedést mutatott a korábbi évhez viszonyítva. Ezt követően azonban 2024-ben jelentős csökkenés következett be a 2023-as évhez képest.

A teljes export 2023-ban 7,3 százalékkal bővült, 2024-ben 7,4 százalékkal zsugorodott, míg idén egyelőre 1,8 százalékot növekedett.

Az utolsó 25 év során a járműgyártással összefüggő termékek exportértékének átlagos növekedése 6,75%-ot ért el, míg a gépipari termékek esetében ez az arány 5,60% volt. Ezzel szemben a teljes magyar kivitel átlagos növekedése 5,70%-ot mutatott.

A becslés kulcsfontosságú aspektusa a magyar exporton belüli hazai hozzáadott érték megállapítása volt. Az OECD adatbázisa rendszeresen szolgáltat olyan információkat, amelyek segítik a pontos becslések elkészítését, így ezen adatokat használtuk fel a folyamat során. A legfrissebb, 2022-es adatok tükrében a hazai vállalatok által generált hozzáadott érték arányát a közvetlen németországi exportértékhez viszonyítva határoztuk meg. Az euróra való átváltás a 2022-es hivatalos, az Európai Központi Bank, a Magyar Nemzeti Bank és az IMF által is alkalmazott EURUSD átlagárfolyamon (1,0538) történt.

A hozzáadott értékek arányainak elemzésekor egyértelműen megfigyelhető, hogy az autóipar kiemelkedően teljesít, hiszen aránya 40,25 százalékra rúg, ami jóval meghaladja a németországi összes export átlagos hozzáadott érték arányát, amely csupán 36,75 százalék. Ezzel szemben meglepő és csalódást keltő adat, hogy a Németországba irányuló gépipari termékek, beleértve az akkumulátorokat is, mindössze 14,55 százalékos hozzáadott értéket képviselnek a teljes értékhez viszonyítva.

A hazai hozzáadott érték alacsony szintje arra utal, hogy a gépipari termékek az utóbbi években tapasztalt csökkenő exportja nem fog lényeges befolyással bírni a magyar GDP növekedésére.

A három említett tényező összehangolt vizsgálatával megbecsülhető a német keresleti sokk hatása a magyar GDP-re. Ez a hatás lényegében a német keresletváltozásból adódik, amely a hosszú távú export trendtől való leszakadást jelenti, és így a várható hozzáadott érték csökkenését eredményezi. A becslés során a trend alapján előre jelzett exportérték és a magyar hozzáadott érték arányának szorzataként határoztuk meg a kieső értéket, amelyet végül a hazai GDP arányában fejeztünk ki. A viszonyítás alapjául a magyar GDP euróban kifejezett értéke szolgált, figyelembe véve az Európai Bizottság idei évre vonatkozó 0,8%-os növekedési előrejelzését. A becslés során 2022 óta változatlanul kezeltük a kategórián belüli hozzáadott érték arányt.

Az eredményekből jól látszik, hogy a relatíve alacsony hozzáadottértékű járműgyártáshoz kapcsolódó- és gépipari cikkek iránti német kereslet visszaesése szinte semekkora, mindössze 0,03-0,04 százalékpontos magyar GDP-veszteséget okozott 2024-ben és az idei év első felében is.

A németországi export kiemelkedő, hozzáadott értéket képviselő szegmensei jelentős hatással voltak a magyar gazdaságra. Ennek következtében tavaly a német kereslet csökkenése 0,37%-os, míg az idei év első felében 0,25%-os nominális GDP-veszteséget idézett elő Magyarország számára.

A rendelkezésre álló eredmények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a külkereskedelem kulcsfontosságú szerepet játszik Magyarország gazdasági teljesítményében, különösen a Németországba irányuló export vonatkozásában. Elemzések szerint, ha a német gazdaság a korábbi ütemben fejlődött volna az elmúlt másfél évben, akkor a magyar GDP akár 0,6 százalékkal is gyorsabban bővülhetett volna. Mivel azonban a német gazdaság helyreállítása várhatóan hosszabb távú folyamat lesz,

A következő hónapok során a magyar gazdaság továbbra is érezni fogja a legfontosabb kereskedelmi partnerének válsága által előidézett kedvezőtlen következményeket.

A hazai növekedésre gyakorolt kedvezőtlen hatások világosan megmutatkoznak, ám egyúttal számos meglepő tanulságot is hordoznak a magyar gazdaság szerkezetével kapcsolatban.

Bár Németország gazdasági nehézségei nélkül valószínűleg Magyarországot sem fenyegetné recesszió,

a hazai gazdaság lassú növekedéséért főbb partnerünk és az export önmagában nem felelős.

Mint ahogyan több szakértő is rámutatott, a magyar gazdaság egyik legfőbb kihívása az alacsony hozzáadott értéket képviselő szektorok túlsúlya, valamint a szerkezeti egyensúlyhiány.

Mindez azt jelenti, hogy a problémák a külső exportkereslet helyreállása esetén sem szűnnének meg,

Az erős lakossági fogyasztás folyamatosan növeli az import igényét, ami hosszú távon nem csupán a gazdasági növekedést, hanem a folyó fizetési mérleget és a pénzügyi stabilitásunkat is kockára teheti.

Fontos hangsúlyozni, hogy a német gazdaság aktuális problémái nem csupán a közvetlen exportteljesítmények csökkenésére, hanem a beruházási kedv mérséklődésére is kihatnak, ami végső soron a hazai gazdasági kilátásokra is negatívan hat. A feldolgozóipari cégek fejlesztési aktivitásának visszaesésében kétségtelenül szerepet játszik a német piacon elérhető lehetőségek csökkenése. Ugyanakkor ennek a hatásnak a pontos felmérése a beruházási szektor instabilitásának megértéséhez sokkal bonyolultabb és részletesebb elemzést igényel.