A magyar rekordadók, valamint a játékpénzként kezelt forint is éreztette hatását.

A csokoládépiac, akárcsak sok más iparág, komoly kihívásokkal néz szembe, és ennek következményeit a boltok polcain tapasztalhatjuk. A különféle csokoládétermékek ára folyamatosan emelkedik, ami sok vásárlót aggaszt. A Magyar Édességgyártók Szövetségének szakértőivel együtt jártunk utána a jelenlegi helyzetnek, feltérképezve a legnagyobb akadályokat és a drágulás mögött álló okokat.

A 2023-as év során tapasztalt, Európában rekordnak számító hazai inflációt még mindig érezzük a bőrünkön. Az árak ugyanis nem válnak egyszerűen feledésbe; ragaszkodnak hozzánk. A kormányzati tájékoztatás szerint bár az infláció csökkent, az árak nem tértek vissza a korábbi szintjükre. Legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára emelkedett meg, ami különösen megterhelő a háztartások számára.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikái alapján az élelmiszerárak átlagosan emelkedtek, ami figyelemre méltó tendencia a gazdasági környezetben.

Természetesen! Íme egy egyedi változat: "Az évek során felhalmozott tapasztalatok alapjára építve..." Ha szeretnél más stílust vagy megközelítést, csak jelezd!

A drágulásból egyik kedvenc édességünk, a csokoládé sem marad ki. A globális csokoládépiac jelentős kihívásokkal néz szembe, amelyek alapvetően befolyásolják mind a termelést, mind a fogyasztást. Az alapanyagárak, a gyártási, az energia-, a logisztikai, valamint a bérköltségek emelkedése Magyarországon is az édességek árának növekedéséhez vezetett, ami az eladott mennyiségek csökkenését eredményezte - summázta az Index megkeresésére az Magyar Édességgyártók Szövetsége (MÉSZ).

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján a 90-100 grammos, egész vagy tört mogyorót tartalmazó tejcsokoládé egyre népszerűbb választásnak számít.

A termékkategóriában az elmúlt három év során 57%-os áremelkedés valósult meg.

A termelők és gyártók helyzete valóban összetett és sokrétű, számos nehézséggel kell megküzdeniük. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leglényegesebb kihívásokat, amelyekkel nap mint nap találkoznak.

Ezek a kihívások együttesen jelentős hatással vannak a csokoládéiparra, és olyan átfogó stratégiák kidolgozását igénylik, melyek egyszerre fókuszálnak a fenntarthatóságra, innovációra és a fogyasztói igények kielégítésére.

A csokoládé árának növekedése mögött legfőképpen a kakaó, másodsorban pedig a cukor globális piaci áremelkedése áll. A klímaváltozás komoly hatással van a kakaótermelésre: a szárazság, a kártevők szaporodása és a növénybetegségek terjedése egyre komolyabb kihívások elé állítja a gazdálkodókat. 2024 elején a kakaó tonnánkénti ára elérte a 14 ezer dollárt, ami az utóbbi évek egyik legmagasabb szintje volt. Intődy Gábor, a MÉSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra is, hogy a spekulatív tőke is szerepet játszott ebben az emelkedésben. Jelenleg a tonnánkénti ár körülbelül 11 ezer dollár körüli szinten mozog.

A globális keresletet tovább növeli az ázsiai középosztály bővülése, amely gyakorlatilag "eleszi" a csokoládét, amivel jelentősen átrendezi a korábban főként európai és amerikai fogyasztásra épülő piacot.

A főtitkár hangsúlyozta, hogy a magyarországi adó- és díjrendszer rendkívül bonyolult, ami jelentős mértékben hozzájárul az árak emelkedéséhez.

A 27%-os áfa mellett a kiskereskedelmi szektor számára érvényes 4,5%-os adó, valamint a különböző termékek esetében a fogyasztói ár 30%-át elérő népegészségügyi termékadó (NETA) komoly hatással van az árképzésre. Ezen kívül a "világverő" EPR-díjak és az újabb kötelezettségek, mint például a várható kibertanúsítási díjak, tovább növelik az árat. A forint árfolyamának ingadozása, amely szinte "játékpénz" jellegű, további nyomást gyakorol a gyártókra, hiszen a kakaó beszerzése kizárólag dollárban vagy euróban történik.

"A vállalatok még egy esetleges nyersanyagár-csökkenés esetén is a nyereség visszatornázásra, az árfolyamkockázat fedezésére, a cég jövőjének biztosítására fognak koncentrálni, és nem az árcsökkentésre" - szögezte le Intődy Gábor. Ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy az élelmiszeripari és vállalkozásfejlesztési pályázatok technológiai fejlesztési lehetőségeket kínálnak egyes cégeknek.

A gazdasági helyzet alakulása új fényben tűnteti fel az ár-érték arány jelentőségét. Az árérzékeny fogyasztók fokozottan keresik az akciós, tömegesen gyártott termékeket, míg a prémium szegmens - különösen az ünnepek környékén - megőrzi stabil keresletét. Érdekes megfigyelni a sajátmárkás termékek növekvő népszerűségét is. Az innováció terén új, egzotikus vagy szezonális ízek bukkannak fel, valamint különféle textúrájú édességek is megjelennek a piacon. Emellett a kisebb, "bite-size" kiszerelések iránti kereslet is növekszik, miközben a prémium étcsokoládé figurák és a kézzel készített bonbonok piaca továbbra is stabilan tartja magát.

A különleges ízesítésű csokoládék iránti érdeklődés, mint például a sós karamell és a pisztácia, egyre növekvő tendenciát mutat. Ez kedvező helyzetet teremt a kisvállalkozások, valamint a helyi kézműves cukrászok és csokoládékészítők számára, akik egyedi, limitált kiadású termékekkel rukkolnak elő. Ezen kívül a kereslet a különféle alternatív, mentes édességek, fehérjeszeletek és ehhez hasonló különlegességek iránt is folyamatosan stabil. Az innovatív ízek és a különleges ajándékcsomagok kereslete tehát új lehetőségeket nyújt a kreatív vállalkozások számára.

- vázolta a főtitkár, aki szerint a vállalatok nem feltétlenül az alacsonyabb kakaótartalmú termékek készítésében látják a túlélés, illetve a költséghatékonyság zálogát, ami egyben minőségromlással jár.

"A kakaótartalom mérséklése egy lehetséges megoldás, és biztosan akadnak, akik élni fognak ezzel a lehetőséggel, azonban nem minden terméknél alkalmazható. A gyártók előtt számos alternatíva áll a költségek optimalizálása érdekében. Ilyenek például a kiszerelési méretek módosítása, a hatékonyság növelése, alternatív források felkutatása, és természetesen az áremelés lehetősége is" - tette hozzá.

A kakaótermelés jelentős része Afrikában, főként Elefántcsontparton és Ghánában koncentrálódik, ahol a fragmentált farmergazdaságok miatt számos hatékonysági és fenntarthatósági probléma merül fel. A bizonytalan gazdasági-politikai környezet nem kedvez a befektetéseknek, és egyre jellemzőbb a fiatal generáció elvándorlása a kakaótermelő régiókból. Pozitív ellenpéldaként Ecuador említhető, ahol jobbak a termelés adottságai, azonban globális szinten ez csak kis mértékben befolyásolja a piac helyzetét.

A piacon tapasztalható nehézségek következtében várható, hogy a gyártói szektor konszolidálódik, különösen a kisebb szereplők esetében. A legnagyobb nemzetközi édességgyártók válaszul felvásárlásokra és a termelés összpontosítására törekednek, miközben egyre inkább az ázsiai piacok irányába orientálódnak.

A világ legnagyobb édességipari óriásai egyre agresszívebben vásárolják fel a kisebb cégeket, szinte lépésről lépésre terjeszkedve. A hatékonyság maximalizálása érdekében sok esetben eltüntetik a helyi márkák identitását, helyettük globális brandeket alakítanak ki, amelyek nemzetközi kampányokkal hódítanak. A gyártási folyamatokat egyre inkább néhány kijelölt földrajzi területre összpontosítják, miközben az európai piac, annak kulturális sajátosságai és hagyományai egyre kevésbé vonzzák őket. Kína, India és a környező országok felé nyitnak, ahol akár két-három milliárd potenciális vásárlót célozhatnak meg – hívta fel a figyelmet Intődy Gábor.

Ez a helyzet egy új kaput nyithat az innovatív helyi kis- és középvállalkozások előtt, akik képesek reagálni a speciális piaci igényekre és sikeresen működtetni a helyi márkákat.