Magyarországot a szőnyeg szélére helyezik, miközben az Európai Unió legbefolyásosabb országai egyre inkább a büntetésre készülnek.

Brüsszelben egyre fokozódik a nyomás Magyarország felé: Németország és Franciaország nyíltan bírálni kezdték az Orbán-kormány legutóbbi intézkedéseit, miközben 16 tagállam sürgeti a szigorúbb uniós fellépést a magyar kormány ellen. A keddi Általános Ügyek Tanácsának keretében újabb meghallgatásra kerül sor a hetes cikkely szerinti eljárás keretében, amelyen Michael McGrath igazságügyi biztos is részt vesz. Noha a magyar szavazati jog felfüggesztése nem tűnik valószínűnek, a cél inkább a politikai nyomás fokozása és egyértelmű üzenet küldése a magyar kormány számára.

A holland kormány kezdeményezésére megszületett egy nyilatkozatot, amelyet már 16 tagállam - köztük Németország, Franciaország, Belgium, Csehország, Finnország és a balti országok - írta alá. A dokumentum arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy "haladéktalanul és teljes mértékben használja ki az uniós jogállamisági eszköztárát" Magyarországgal szemben, amely a gyülekezési jog korlátozását lehetővé tevő törvényt fogadott el márciusban, a kormány pedig hangsúlyozta, hogy ez a budapesti Pride-felvonulás ellen is irányul.

Jogállami szempontból különösen aggasztó, hogy a hatóságok a demonstrációk során videós arckép-azonosító megfigyelő rendszereket használhatnak. Ezt sokan az uniós alapjogokkal való ellentmondásként értékelik, ami komoly aggályokat vet fel a magánélet védelme és a szólásszabadság tekintetében.

A közös fellépés kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen Németország és Franciaország eddig jellemzően óvatosan kezelték a jogállamisági kérdéseket. Most viszont úgy tűnik, hogy a frusztráció egy olyan szintre jutott, ahol már a "nukleáris opció", vagyis a tanácsi szavazati jog felfüggesztésének lehetősége is napirendre kerülhet. A két motorország hajlandó lehet erre a radikális lépésre, ami új irányt adhat az uniós vitáknak.

Ennek ellenére még mindig kétséges, hogy a keddi tanácsi ülés keretében tényleg eljuthat a legszigorúbb retorziós intézkedés szavazásra a magyar kormány ellen, hiszen hagyományosan több ország nem támogatná ezt a lépést.

Köztudott, hogy a jogállami elveket sértő okok miatt Málta és Ciprus gyakran kerül kritika kereszttüzébe, mivel nem szeretnék, ha esetleg rajtuk is alkalmaznák ezt a mechanizmust. A Népszava hétfői jelentése szerint brüsszeli forrásokra hivatkozva Görögország is szeretné megakadályozni a folyamat előrehaladását, csatlakozva ezzel Robert Fico vezette Szlovákiához, aki már kifejezte, hogy semmilyen módon nem kíván részt venni Magyarország szankcionálásában.

"A helyzet Magyarországon aggasztó mértékben romlik, és elérkezett az idő, hogy komoly lépéseket tegyünk" - nyilatkozta egy névtelenséget kérő EU-diplomata a Politicónak. Az információk szerint jelenleg legalább 19 tagállam áll ki a hetes cikkely alkalmazásának folytatása mellett. Azonban a szükséges küszöb még mindig magas:

A szerződésszegés megállapításához először a 27 uniós tagállam közül 22-nek, vagyis négyötödének egyetértése szükséges. Ezt követően pedig a szavazati jog megvonásához már 26 ország egyhangú döntése szükséges.

A nyomásgyakorlás terén kiemelkedő szereplővé váló német kancellár, Friedrich Merz, nem csupán Magyarország, hanem Szlovákia irányába is egyre határozottabb lépéseket tesz – értesülhetünk a Bloomberg híreiből. A WDR Europaforum konferenciáján Merz világosan kifejtette:

Ha szükséges, megvonjuk az uniós forrásokat azoktól az országoktól, amelyek tartósan eltérnek az EU közös irányvonalától.

A magyar források jelentős részét már most befagyasztotta Brüsszel, jelenleg sem elérhető 18 milliárd eurónyi kohéziós és helyreállítási alapból származó EU-pénz a költségvetés számára a kondicionalitási mechanizmus miatt - és Merz szavai alapján hasonló sors várhat Szlovákiára is.

A pozsonyi kormány egyre inkább Oroszország irányába orientálódik: Robert Fico miniszterelnök Putyinhoz fűződő szimpátiáját tükröző nyilatkozatai, az Ukrajnával kapcsolatos éles kritikák, valamint a jogállamiságot érintő törvényhozási intézkedések egyre nagyobb aggodalmat váltanak ki Brüsszel és Berlin vezetőiben. Merz figyelmeztetett:

Nem engedhetjük meg, hogy egy apró kisebbség döntései fogságba ejtsenek bennünket az egész EU szintjén. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, komolyabb feszültségek és konfliktusok körvonalazódhatnak.

A keménykedés fontosságát tükrözi, hogy a keddi brüsszeli tanácsülésen, amely Magyarország jogállamiságával foglalkozik, Michael McGrath, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa is részt vesz. A találkozón várhatóan szóba kerül a magyar kormány legújabb, átláthatóságról szóló törvényjavaslata is, amelyet számos kritika övez, különösen azzal kapcsolatban, hogy szankcionálná a külföldi támogatással működő civil szervezeteket és médiát. McGrath nemrégiben Budapestre látogatott, ahol több kormánytaggal, köztük Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel és Bóka János uniós ügyekért felelős miniszterrel is egyeztetett.

Akkori találkozói után éles bírálatokat fogalmazott meg a magyar jogállamiság állapotával kapcsolatban.

Bár, ahogyan azt már korábban említettük, az ülésen a tényleges szankciók, így a magyar szavazati jog felfüggesztése, továbbra sem tűnik valószínűnek, uniós diplomaták szerint erről nem is várható szavazás. Ugyanakkor több megszólaló is hangsúlyozta, hogy az eseményeket "erős politikai figyelmeztetésként" érdemes értelmezni.

A részt vevő országok ezzel is jelezni kívánják, hogy a magyar kormány Ukrajna EU-integrációjának blokkolása, valamint a friss átláthatósági - a civilek és sajtótermékek akár uniós pályázati támogatások miatti listázását és büntetését kilátásba helyező - törvénytervezet Brüsszel számára elfogadhatatlan irányt képvisel.

A nyomásgyakorlás több síkon zajlik: az Európai Parlament 26 képviselője levélben kérte Ursula von der Leyentől és McGrath biztostól a magyar szavazati jog felfüggesztését és a teljes uniós forrásmegvonást. A Bizottság ugyanakkor egyelőre inkább a fokozatos elszigetelés eszközeivel él, és a jogi lehetőségek maximális kihasználására épít. Például a 2027-től tervezett orosz energiahordozó-import tilalmát úgy tervezik bevezetni, hogy ahhoz ne legyen szükség egyhangúságra a Tanácsban a szavazáskor - így a magyar és szlovák vétókat is megkerülhetik.

Az Európai Bizottság a gyülekezési jogot érintő jogszabályok módosításával kapcsolatban óvatos megközelítést alkalmazott: Ursula von der Leyen elnök arra kérte a biztosokat, hogy tartózkodjanak a budapesti Pride-tüntetésen való részvételtől, ezzel elkerülve a magyar kormány provokálását. Ez a lépés érthető, hiszen a Bizottság hivatalos mandátuma nem teszi lehetővé, hogy politikai állásfoglalást képviseljenek a tagállamokban különböző eseményeken.

Ugyanakkor az átláthatósági törvény esetében Brüsszel pénteken levélben szólította fel a magyar kormányt, hogy ne fogadják el a jogszabályt.

Itt azért volt lehetőségük arra, hogy egy folyamatban lévő tervezetről véleményt nyilvánítsanak, mivel a külföldi támogatási tilalom szempontjából az uniós támogatásokra is érvényesek a szabályok.