A vasárnapi show-t figyelve arra jutottam, hogy már tegnap befejezhették volna a Sztárban Sztár All Stars-t.

Új fejezet kezdődött vasárnap este a Sztárban Sztár All Stars-adásában, a verseny ugyanis immáron az egyenes kieséses szakaszba lépett, ahol minden produkció sorsdöntő volt. Ugyanis az indulók fele már búcsúzott, így ezúttal a legjobb tizenkettő állhatott színpadra, hogy bebizonyítsa, ki a legnagyobb átváltozóművész a mezőnyben.

A zsűri tagjai - Liptai Claudia, Stohl András, Hajós András és Lékai-Kiss Ramóna - hozták a tőlük megszokott szellemes és szatirikus hangvételt. A műsorvezető, Till Attila, már a kezdéskor megalapozta az est hangulatát egy vicces megjegyzéssel, amelyben Lékai-Kiss Ramóna ruhájának extravaganciáját "egy fél tyúkól áldozataként" emlegette. Liptai Claudia örömmel osztotta meg, hogy mostantól csak egyetlen versenyzőtől kell búcsút venniük adásonként, míg Stohl András, mintegy reklámként, megemlítette, hogy végre elkészültek "A Nagy Ő" felvételei is. Az est humorának csúcsát Hajós András szolgáltatta, aki ironikus stílusával hívta fel a figyelmet arra, hogy ugyan ritkán utálja a műsorban elhangzó dalokat, ezúttal minden produkciót izgatottan várt - ám ahelyett, hogy az előadásokra tért volna ki, inkább a közértben tapasztalt kolbászárak drasztikus emelkedéséről osztotta meg gondolatait.

Ezúttal a szabályok is némileg megváltoztak: a versenyzők ezentúl egyesével lépnek színpadra, a zsűri 1-től 10-ig pontoz, a közönség pedig az applikáción, na meg emelt díjas ívásokon keresztül szavaz. Az est végén a pontok és a nézői voksok összesítése után derül ki, ki lesz a napi győztes, majd két újabb szavazás után valaki búcsúzni kényszerül. Innentől tehát már nincs második esély - egyetlen rossz pillanat is végzetes lehet. Már ami a műsorban maradást illeti.

A hosszú felvezetés után Péterffy Lili Lelle ragyogóan indította az estét, amikor Pitbull bőrébe bújt, és a Fireball című dal jól ismert ritmusával tűzbe hozta a stúdiót. Az előadó őszintén megosztotta, hogy a hétköznapokban nem igazán bulizós típus, de most szeretett volna újra átélni egy őrült pillanatot, és minden adott volt ehhez. A tempós, szövegdarálós szám nem volt könnyű feladat, de Lili magabiztosan hozta a csibészes energiát, így a közönség valóban elhitte, hogy ő Pitbull. Bár női előadóként nem tudta teljesen lemásolni az eredeti hangzást, rapben és jelenlétében maximálisan átadta a hangulatot. A zsűri jót derült a produkción, és nagyra értékelte a lendületét. Hajós András megjegyezte, hogy "egy jelentéktelen tahó férfit hozott, de ez működött", míg Liptai Krisztina kiemelte, hogy ritka, ha valaki ennyi energiát tud hozni a színpadon. Ezzel Lékai-Kiss Ramóna is egyetértett, aki úgy fogalmazott, hogy "több tesztoszteron volt benned, mint Pitbullban". A lenyűgöző produkció végül 37 pontot ért Péterffynek.

A színpadon Dér Heni lépett színre, aki Pinket megidézve, a Just Give Me a Reason című dalt varázsolta el a közönség előtt – szó szerint a levegőben lebegve. Az előadás nem csupán látványos volt, hanem zeneileg is lenyűgöző: Dér Heni hangja tisztán és erőteljesen szólt, miközben akrobatikus mutatványokat is bemutatott. A zsűri, a produkció intenzitása alatt, állva tapsolt, Lékai-Kiss Ramóna pedig elismerően nyilatkozott arról, hogy Heni bebizonyította, a nők egyszerre képesek több dologra is figyelni. Stohl András meghatottan vallotta be, hogy könnyek gyűltek a szemébe, még ha a sírását vissza is tartotta, míg Hajós humorosan megjegyezte: "ha egy nőt jól pörgetnek, a pinkje kilátszik" – utalva az énekesnő nevére és a nőiesség színére. Dér Heni mind a négy zsűritagtól maximális, tízpontos értékelést kapott, így 40 pontjával gyorsan az élre került.

A harmadik fellépő Freddie volt, aki az AC/DC ikonikus frontemberét, Brian Johnsont keltette életre a You Shook Me All Night Long című klasszikussal. Korábban hullámzó teljesítményt nyújtott, most viszont mindent feltett egy lapra, és látványosan bizonyított is. A rekedtes hang, a mozdulatok, a lazaság - minden a helyén volt, a zsűri pedig egyöntetűen imádta. Liptai szerint ez volt az eddigi legjobb produkciója, Stohl pedig nevetve jegyezte meg, hogy annyira jó volt, hogy sajnálatára "nem tudta közben nézni a táncos lányokat". Hajós elismerően, na meg persze viccelődve megjegyezte, hogy Freddie egyszerre jóképű, tehetséges és normális - ami szerinte egyenesen ritka és hátrány ebben a szakmában. Freddie is 40 pontot zsebelt be, így Dér Henivel holtversenyben vezette a mezőnyt a műsor ezen pontján.

A reklámszünet után Veréb Tomi lépett színpadra, és ezúttal a világ egyik legnagyobb popsztárját, Harry Stylest idézte meg az As It Was című slágerrel. Tomi különösen lelkes volt a feladat miatt, hiszen felesége számára ez a dal és Styles maga is kedvenc. Bár a produkció elején akadtak pillanatok, amikor hangban egy kicsit elcsúszott, összességében mégis sikerült hitelesen megjelenítenie a klip hangulatát és a karakter könnyedségét.

Hajós András rögtön viccelődve jegyezte meg, hogy a díszlet "ez a bérházbelső" valójában azt sugallja, mostantól már kaputelefonon is lehet szavazni. Szerinte Vereb Tomi pont azt adta, amire ez a generáció vágyik. Lékai-Kiss Ramóna szerint Veréb Tomi természetes ügyességgel mozgott a szerepben, és ezt úgy hozta, hogy szinte észre sem vettük benne a személyét, mégis teljesen benne volt a dalban. Stohl András kicsit szigorúbban fogalmazott, elismerte, hogy neki kissé unalmas volt - talán a dal miatt -, míg Liptai Claudia úgy vélte, mindenkinek igaza volt a maga módján, de Veréb szerinte az egyik legjobban átalakuló színész a mezőnyben. A produkció végül 38 pontot ért.

Szandi ezúttal is megmutatta, miért tartják őt a műfaj egyik kiemelkedő alakjának. Liza Minnelli ikonikus figurájába bújva, a legendás "New York, New York" dallamát hozta el nekünk. Szandi hangja mindig is megkülönböztethető volt, és most sem volt ez másként, ám ügyesen háttérbe szorította saját stílusát, hogy a Broadway nagyasszonyának varázslatos világát idézze meg a stúdióban. Bár az elején kissé elkapta a szöveget, és az izgalom is érződött rajta, végül lenyűgözően megelevenítette Minnelli karakterét, a mozdulatai, gesztusai és érzelmei teljes harmóniában voltak egymással.

Stohl András szerint ráadásul "nemcsak egy utánzatot láttunk, hanem magát Liza Minnelli életét, egy teljes történetet." Liptai Claudia szintén dicsérte, aki legszívesebben ezer pontot adott volna a produkcióra, és néha már azt érezte, mintha Szandinak jobban állna Liza Minnelli, mint saját maga. Hajós András szerint ez egy igazságtalanul nehéz dal, amit szinte mindenki elénekelt már, mégis sikerült vele megfogni a közönséget. Nem véletlen, hogy a zsűri végül 39 ponttal jutalmazta Szandi alakítását.

Mészáros Árpád Zsolt lépett a színpadra, hogy megidézze a hetvenes évek legendás énekesét, Demis Roussost, a „Goodbye, My Love, Goodbye” című örökzöld dallamával. Amint belépett, a „felhőn járó, pocakos isten” karaktere azonnal életre kelt, mozdulatai és kisugárzása magával ragadó volt. Bár a hangzásban akadtak kisebb-nagyobb ingadozások, az összhatás olyan erőteljes volt, hogy ez mit sem csökkentett az élmény értékéből – a produkció kétségkívül az este egyik legemlékezetesebb pillanata lett. Nyilvánvalóan nem mindenki értett egyet a zsűri véleményével...

Liptai Claudia már a legelején nevetve mondta, hogy ezt a felvételt majd szeretné csengőhangnak beállítani, mert annyira imádta, bár hozzáfűzte, úgy nézett ki, "mint az idősek otthonából előtántorgó Mező Misi". A zsűri tagjai pedig ezúttal is indokolatlanul sokat nevettek, talán kissé túlságosan is, ami némileg tiszteletlennek hatott az előadóval szemben - de nem ez volt az első alkalom, hogy a poénkodás kicsit elvitte a fókuszt az előadásról. Stohl András ironikusan, de elismeréssel mondta: "értékeljük, hogy könnyet csaltál a szemünkbe - ilyen komolyan, ilyen sz*rt csinálni, 10 pont!" Hajós András technikailag dicsérte, szerinte ez egy kifejezetten nehéz dal volt, ahol a hangterjedelem és az alkat is komoly kihívást jelentett, de MÁZS mindkettőt jól kezelte. A zsűri végül összesen 39 ponttal jutalmazta ezt az előadást is, amivel a színész az este élmezőnyében találhatta magát.

Az újabb reklámblokk után Janicsák Veca lépett a színpadra, és ezúttal a goth-rock világának egy ikonikus alakját, az Evanescence énekesnőjét, Amy Lee-t idézte meg a "Bring Me to Life" című legendás dal előadásával. Már az első akkordokból érezni lehetett, hogy ez a szám igazi kihívást jelent számára: Veca hangja kissé hamisan indult, és végig egy árnyalattal a kívánt hangmagasság alatt maradt, így a produkció nem volt mentes a hibáktól. Ráadásul, hangszínét nehezen tudta teljesen elrejteni, és időnként túlzottan "vecás" stílusban szólt, ami némileg csökkentette a karakter hitelességét.

A zsűri véleménye azonban ezúttal sem volt egységes, de a kritikák mellett elismerés is akadt bőven. Stohl András elmondta, hogy lenyűgözte Veca bátorsága, a megjelenés és az egész stílus, amit magára öltött, és hozzátette, szívesen hallaná egyszer operát is énekelni. Hajós András a tőle megszokott sajátos módon értelmezte a produkciót: szerinte ez "olyan volt, mint egy Csipkerózsika-parafrázis, ahol jön a férfi, hogy felébressze, aztán ideges, hogy megtette." Elismerte, hogy hallott némi küzdelmet a dalban, de szerinte ettől csak emberibb lett. Liptai Claudia hiányolta a "koszosságot" és a fájdalmat, ami az eredeti dalban benne van, és viccesen hozzátette: "ha mégis suicid hajlamod van, nem akarok tudni róla." Lékai-Kiss Ramóna is hasonlóan látta, szerinte hiányzott belőle az a bizonyos "érfelvágós hangulat", ami az Evanescence dalainak esszenciája. A produkciót 36 pontottal jutalmazták, amivel Veca az aktuális ranglista végén találta magát.

Szomorkodni azonban nem volt időnk, hiszen Vastag Csaba lépett színpadra, aki a mulatós zene egyik legismertebb figuráját, Horváth Pistát idézte meg. A produkció hangulata inkább visszafogott volt, nem a harsány megoldásokra épített, hanem elegánsan és mértékkel közvetítette a karaktert. A végén, egy kis noszogatásra, Lékai-Kiss Ramónát és Liptai Claudiát is sikerült táncra bírnia. Ramóna megjegyezte, hogy a dalválasztás mindig kényes terület, hiszen egy kevésbé ismert előadótól származó szám lehet telitalálat, de akár el is csendesítheti a közönséget – most szerinte az utóbbi történt, de pozitív értelemben: Vastag Csaba remekül énekelt és magabiztosan mozgott a szerepében. Liptai Claudiának tetszett az a visszafogottság, amit a dal megkövetelt: "Általában túltengsz, de most pont ez a mérséklet volt a kulcs, és ezt csodásan hoztad." Stohl is dicsérte az átalakulást, mivel úgy érezte, hogy "eltűnt a Vastag Csaba", helyette egy igazi mulatós előadó született. Hajós András a technikai megoldásokat kissé visszafogottnak találta, úgy vélekedett, hogy ezúttal sikerült levetkőznie a rá jellemző ripacskodást, amelyből egy kicsit talán most is belefért volna, de elismerte, hogy Vastag ügyesen kezelte a műfaj sajátosságait – így ő is felkerült a 39 pontosok listájára.

A blokkot az új reklámszünet előtt Horváth Tamás zárta, aki Morten Harket, az A-ha legendás énekese előtt tisztelgett a "Take On Me" című klasszikussal. Az énekes elmondta, mennyire örült ennek a feladatnak, hiszen a nyolcvanas évek atmoszférája mindig is közel állt a szívéhez. Ugyanakkor a dal nem éppen a legegyszerűbbek közé tartozik; a magas hangok komoly kihívást jelentettek számára, és voltak olyan pillanatok, amikor hangja kissé elcsúszott. Mégis, a színpadi látvány, a klipes koreográfia és a karakteres előadás valóban visszarepítette a közönséget a korszakba. Hajós András humorosan megjegyezte, hogy a produkcióban "minden benne volt, a fiatal Donald Trumpotól Vágási Feriig", de elismerte, hogy a "Take On Me" igencsak nehéz dal, és Horváth Tamás kitartóan küzdött vele. Stohl András észrevette, hogy néha alig hallatszott az ének, de dicsérte Tamás eltökéltségét, míg Liptai Claudia úgy vélekedett, hogy már önmagában is óriási teljesítmény, ha valaki egy helyben állva elénekli ezt a dalt, nemhogy klipet és koreográfiát is hozzátegyen. A produkció végül 34 ponttal zárta a versenyt, ami a lista végére helyezte, de a közönség szavazatai természetesen még sokat változtathattak a helyezéseken.

Vasárnap este a színpadon Vásáry André, a HIM legendás frontembere, Ville Valo bőrébe bújt, és a Wicked Game című dalt énekelte el. A választott szám nemcsak férfias jellegével, hanem mély hangszínével és intenzív érzelmi töltetével is kihívást jelentett a klasszikus képzettséggel rendelkező énekes számára, akit inkább a magas regisztereiről ismerhetünk. A produkció kezdetén érzékelhető volt, hogy a dal mélyebb tartománya nem a megszokott komfortzónáját jelenti, de Vásáry André végig fegyelmezetten és magabiztosan teljesítette a feladatát, megmutatva, hogy a kihívásokkal is bátran szembenéz.

A zsűri értékelése ezúttal visszafogott, ám összességében kedvező volt. Lékai-Kiss Ramóna megjegyezte, hogy "egy igazán vonzó férfit láttunk a színpadon", aki képes volt teljesen belemerülni a szerepébe. Stohl András hangsúlyozta, hogy végre nem a megszokott Vásáry Andrást látta, hanem az általa megformált karaktert, ami nagyon elnyerte a tetszését. Liptai Claudia is dicsérte a fellépő koncentrációját és a hűvös, skandináv hangulatot, amit sikerült megteremtenie, de hozzátette, hogy "ez most talán kicsit kevesebb munka volt" más előadókhoz viszonyítva. Hajós András ironikus megjegyzése szerint: "nem éreztem, hogy a produkció alatt rám akarnál ugrani – de a nézők döntsenek, kit érdekel!". A szavazatokra pedig valóban szükség volt, hiszen a zsűritől csupán 35 pontot sikerült begyűjtenie.

A zsűri szigorúbb értékelése ellenére Nótár Mary nem riadt vissza a kihívástól, amely egy különösen nehéz feladatot jelentett számára: be kellett lépnie Szandi világába. A popénekesnő fiatalos hangzásának és dinamikus mozgásának megidézése nem kis feladat, főleg Mary mélyebb, rekedtes hangjával. Mégis, lenyűgöző átváltozása révén hiteles tinisztárt varázsolt elénk: a hangzás, a mozdulatok és a kisugárzás terén is teljesen hiteles előadást nyújtott.

A produkció után Szandi is felállt a színpadra, és szívből jövő szavakkal osztotta meg érzéseit: "Még soha nem sírtam, amikor valaki Szandit énekelt, de most tényleg elhittem, hogy csak tizennégy éves vagy. Ez volt a Sztárban sztár történetének legautentikusabb Szandija." A zsűri tagjai is hasonló lelkesedéssel reagáltak. Stohl András megjegyezte: "Teljesen megváltoztál, szó szerint meg kellene téged enni!" Liptai Claudia kiemelte, hogy az utánzás nem volt túltolva, hanem egy ízléses, szerethető előadást nyújtott a közönség számára. Hajós András pedig elismerően szólt a szakmai teljesítményről, mondván: "Egy ilyen nem akármilyen énekesnőnek is óriási feladat lenne egy másik nem akármilyen énekest megformálni – ez is mutatja, mennyire erős a mezőny." A produkcióra a zsűri minden tagja maximális 10 pontot adott, így Nótár Mary összesen 40 pontot zsebelt be.

A mezőny egyik legkiemelkedőbb szereplője, Vavra Bence, zárta az estet, és ezúttal Anastacia ikonikus "Paid My Dues" című dalát hozta el a színpadra. Már az első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt, hogy Bence ismételten lenyűgöző teljesítményre készül. Mesterien idézte meg az énekesnő erőteljes hangzását, dinamikus mozdulatait és karizmatikus attitűdjét. A produkció minden részlete kifogástalanul megvolt – a hangzás, a mozdulatok, a színpadi jelenlét mind-mind tökéletes harmóniában működtek. A közönség lelkesen állva tapsolt a koncert végén, és a zsűri egyöntetűen dicsérte a fiatal tehetséget, aki kétségtelenül kiemelkedik a mezőnyből, nem csupán a hangja, hanem a színpadi előadása miatt is.

Természetesen, a dicséretek és elismerések mindig izgalmas pillanatok egy verseny során, és ez most sem volt másképp. Hajós András is kifejezte, hogy "már szinte elvárjuk tőled a tökéletességet", emellett megjegyezte, hogy Bence "mesterien bánik a hangjával", mindezt úgy, hogy közben nem esik túlzásokba. Stohl András szavainak súlya különösen megérintett, amikor így nyilatkozott: "zavarban vagyok, mert ez egy verseny, de én egy nőt láttam, Anastaciát láttam, teljesen lenyűgözött." Lékai-Kiss Ramóna szavai pedig még inkább megkoronázták a pillanatot: "előtted nincs lehetetlen, te vagy ennek a műsornak az igazi lényege, itt kéne befejezni a mai adást, hiszen te vagy a nap nyertese." Liptai Claudia is megemlítette Bence alázatát és a színpadon áradó szeretetét: "nem tudom, hova lehet ezt még fokozni." A zsűri a produkcióra ismét maximális pontszámot, 40 pontot adott, ami jól tükrözi a teljesítményét.

Az este végén, miután a zsűri pontjai és a nézői szavazatok összege a végéhez érkezett, egy kis meglepetésre Freddie emelkedett ki a mezőnyből, és nem véletlenül: ő lett a nap győztese, ezzel pedig biztosította a helyét a következő fordulóban.

A szavazás újbóli elindulását követően a fő kérdés az volt, hogy ki az a két versenyző, akikről egy gyors villámszavazás dönt majd, hogy ki lesz a műsor utolsó továbbjutója, valamint ki az, aki búcsút int a versenynek. Természetesen előtte még többször is élvezhettük a vasárnapi előadásokat, és a zsűri értékelésére is volt alkalmunk. A hosszas várakozás után végül kiderült, hogy Vásáry André és Janicsák Veca kapták a legkevesebb szavazatot. Kettejük közül a nézők döntése alapján végül Vásáry André folytathatta a versenyt, így...