A venezuelai ellenzék meghatározó alakja, María Corina Machado nyerte el a Nobel-békedíjat.
2025-ben a venezuelai ellenzék vezetője, María Corina Machado kapja a Nobel-békedíjat, jelentették be péntek délelőtt Oslóban, Norvégia fővárosában.
A bizottság indoklása alapján Machado fáradhatatlanul dolgozott a venezuelai nép demokratikus jogainak érvényesítéséért, valamint a diktatúrából a demokrácia felé vezető igazságos és békés átmenet megvalósítása érdekében folytatott küzdelme révén érdemelte ki elismerését. Az ellenzéki vezető, a "növekvő sötétség közepette", hűen őrzi a demokrácia lángját, ezzel inspirálva sokakat a remény és a változás iránti törekvésre.
Donald Trump ismét hoppon maradt, pedig az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet kedvező alkalmat jelenthetett volna számára. Az amerikai elnök már közel egy évtizede nyíltan és zárt ajtók mögött is kifejezte csalódottságát amiatt, hogy még nem részesült Nobel-békedíjban. Ez a téma annyira foglalkoztatja, hogy első ciklusa óta számos interjúban, beszédben és kampányeseményen hangoztatta. (Trump Nobel-díj iránti vonzalma mögött áll egy másik motiváció is: Barack Obama, aki néhány hónappal beiktatása után már megkapta ezt a rangos elismerést.) Cikkünkben részletesen foglalkozunk azzal, hogy mely konfliktusokban, "a béke végső elnökeként" saját megítélése szerint, milyen megbékélést hozott Trump.
A Nobel-díjak között a Békedíj különleges helyet foglal el, mivel azt nem Svédországban, hanem Norvégiában adják át. Alfred Nobel döntésének hátteréről sokféle elmélet létezik; az egyik népszerű magyarázat szerint a svéd militarizmus múltja játszhatott szerepet ebben a választásban. A díj odaítéléséről egy norvég bizottság határoz, amelynek tagjait a norvég parlament képviselői közül választják ki.
És ugyan minden évben terjedni kezd, hogy ki mindenkit jelöltek Nobel-békedíjra, valójában ez nem jelent többet annál, minthogy a norvég Nobel-bizottsághoz határidőig megérkezett az őt jelölő levél egy erre jogosult személytől. Erről 2023-ban a Lakmusz írt hosszabban, miután a magyar közösségi oldalakon terjedni kezdett, hogy Böjte Csaba is jelölt. Idén 338 szervezetet és személyt jelöltek erre jogosult emberek, a hivatalos névsort azonban nem hozzák nyilvánosságra, azt 50 évig titkosítják.
Csütörtökön a svéd Királyi Akadémia bejelentette, hogy Krasznahorkai László érdemelte ki az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás hangsúlyozta Krasznahorkai látnoki életművének fontosságát, amely az apokaliptikus félelem közepette is képes a művészet erejét bemutatni. A 2021-ben megjelent Herscht 07769 című regényéről 2022-ben részletesebben is írtunk, tavaly januárban pedig Krasznahorkai köteteinek szerkesztője, Szegő János volt a Nem rossz könyvek podcastunk vendége – ezt a beszélgetést is érdemes meghallgatni.
