Fedezd fel a viking frizurák világát! Ezek a lenyűgöző hajstílusok nem csupán a történelem részei, hanem igazi művészetek is, amelyek a bátorságot és a kalandvágyat tükrözik. A hosszú, fonott haj és a díszes kiegészítők a skandináv harcosok hagyományait i

Egy apró, mindössze három centiméteres bábu került újra elő a Dán Nemzeti Múzeum gyűjteményéből, amely lenyűgöző részletességgel ábrázol egy vikinget. A miniatűr mellszobor különleges hajviseletével és kifejező arckifejezésével azonnal magára vonja a figyelmet. "Ez az egyik legélethűbb vikingábrázolás, amit valaha is megtekinthettünk. Olyan valósághű, háromdimenziós portré, amely valóban ritkaságnak számít" - nyilatkozta Peter Pentz, a múzeum kurátora, aki hangsúlyozta a műalkotás jelentőségét.

A kutató évekkel ezelőtt bukkant rá a rejtélyes figurára a múzeum raktárának mélyén, amikor a viking jósnőkről szóló kiállítást szervezték. "Amikor először pillantottam rá, olyan érzésem volt, mintha közvetlenül a szemembe nézett volna. Az évek során soha nem találkoztam hasonlóval" - osztotta meg gondolatait a kurátor.

A viking művészet leginkább állatmotívumairól híres, és az emberi alakok ritkán jelennek meg a műveikben. Ezért különösen figyelemre méltó ez a felfedezés, amely részletesen bemutatja a viking frizurák jellegzetességeit. A férfi középen elválasztott hajjal van ábrázolva, mely hullámosan omlik a homlokára, miközben szabadon hagyja a fülét. A haja hátul rövidre van vágva, az oldalain pedig apró tincsek emelik ki a frizura formáját. Az arca impozáns bajusza, hosszú, fonott kecskeszakálla és pofaszakálla révén igazán karakteres megjelenést kölcsönöz neki.

"Ilyen részletgazdag viking hajviseletet eddig még sosem láthattunk. Ez az első olyan ábrázolás, amely lehetővé teszi, hogy minden szögből megtekintsük egy férfi frizuráját. Még a fül fölötti kis fürt is gondosan kiemelve szerepel. Valóban páratlan lelet" - emelte ki Pentz.

A bábu nem csupán egy újabb régészeti felfedezés, hanem egy lenyűgöző történelmi relikvia: több mint 200 évvel ezelőtt, 1797-ben bukkantak rá egy lovas sírban, Vikennél, az Oslo-fjord szomszédságában. A tárgy a 10. század második felére, Kékfogú Harald uralkodásának időszakára datálható, és betekintést nyújt a skandináv kultúra gazdagságába.

a ma már kétmilliós gyűjteményben. Az őskori kőbaltáktól a gallehusi aranyszarvakon át egészen a modern kori tárgyakig - például a Covid-járvány idején használt maszkokig - terjed a kollekció.

A figura rozmáragyarból készült, amely a kor egyik legértékesebb és legkeresettebb anyagának számított. Valószínűleg egy népszerű társasjáték, a hnefatafl részeként szolgált, amely a sakkhoz hasonlóan egy táblán zajlott. Ezen bábu a játék legjelentősebb elemét, a királyt szimbolizálta. A hnefatafl a történelem során, egészen az i. sz. 8. és 11. század között, élte virágkorát, amikor a vikingek portyái révén Angliába is eljutott. Ám végül a sakk térhódítása miatt fokozatosan háttérbe szorult.