A Föld legimpozánsabb aranybányája évente 48 tonna aranyat hoz a felszínre, és külön repülőtérrel rendelkezik, amely megkönnyíti az értékes fém szállítását.
A bánya nem mellesleg egyben a világ egyik legnagyobb rézbányája is, mivel az innen kitermelt ércek magas arany- és réztartalommal rendelkeznek.
Az aranybányászat évszázadok óta jelentős szerepet játszik a globális gazdaságban, és a világ legértékesebb lelőhelyei mélyen a föld mélyén rejtőznek. Azok az országok, amelyek gazdag aranytartalékaikkal büszkélkedhetnek, erőteljesen támaszkodnak a bányászati tevékenységekre, mivel ez alapvetően befolyásolja gazdasági stabilitásukat. A globális aranykereslet folyamatosan magas, ami tovább növeli a bányászat fontosságát. Néhány bányában az aranykitermelés évi szinten csupán csekély mennyiséget ér el, míg más bányák hosszú távon akár több ezer tonnát is a felszínre hoznak, ezzel hozzájárulva a világ aranykészleteinek növekedéséhez.
Nincs olyan aranybánya, amely vetekedhetne az Indonézia rejtett hegyvidéki területein elhelyezkedő csodával. A Grasberg bánya, Pápua tartomány szívében, a világ legnagyobb és leggazdagabb aranybányája, évi körülbelül 48 tonna aranyat termel. Emellett ez a hely a világ egyik legjelentősebb rézbányájának is számít, hiszen az itt kitermelt ércek kiemelkedő arany- és réztartalommal büszkélkedhetnek - számol be róla a brit Express.
A kereslet maximális kielégítése érdekében a bánya rendkívüli méretű műveleteket hajt végre.
A Grasberg bányát a PT Freeport Indonesia üzemelteti, amely az indonéz állam és az amerikai bányászati nagyhatalom, a Freeport-McMoRan együttműködésének eredményeként jött létre.
Az üzem Puncak Jaya közelében helyezkedik el, amely Papua legmagasabb csúcsa, és egy olyan terület, ahol a tektonikus lemezek mozgásának köszönhetően gazdag ásványkincsek találhatóak. Évtizedeken keresztül a bánya legszembetűnőbb vonása egy másfél kilométer széles külszíni fejtés volt, azonban a felszíni készletek mára szinte teljesen kimerültek. Ennek következtében a termelési tevékenység mostanra az alagutak mélyére került. Jelenleg három jelentős földalatti bánya működik: a Grasberg Block Cave, a Deep Mill Level Zone és a Big Gossan.
A Grasberg hatalmas mérete komoly infrastruktúrát igényel a működéséhez. A bánya saját repülőtérrel rendelkezik a munkások és felszerelések szállítására, valamint egy 165 kilométer hosszú csővezeték is összeköti az Amamapare kikötővel, ahol az érc feldolgozása és exportja zajlik. A munkavállalók támogatása érdekében a Grasberg saját iskolákkal, munkásszállásokkal és egészségügyi létesítményekkel is rendelkezik.
A bánya története 1936-ra vezethető vissza, amikor Jean Jacques Dozy holland geológus felfedezte a régió ásványokban gazdag kőzeteit. A bányászat nagy léptékű elindulása azonban csak az 1960-as években következett be, amikor a Freeport-McMoRan megszerezte a terület fejlesztési jogait. Azóta a Grasberg folyamata folyamatosan bővült, milliárdokat invesztáltak új alagútrendszerek, utak és szállítási infrastruktúrák kiépítésébe.
Bár a Grasberg bánya gazdasági szempontból kiemelkedő szerepet játszik, nem mentes a számos vitától sem. A környezeti problémák, például a folyókba jutó hatalmas mennyiségű üledék és nehézfémek, komoly aggodalmakat váltanak ki. A térség politikai helyzete sem egyszerű, hiszen a függetlenségi törekvések következtében fegyveres incidensek is történtek a bánya környékén. Ezen kívül az évek során munkavállalói sztrájkok és bérviták is felütötték a fejüket, tovább bonyolítva a helyzetet.
Mindezen kihívások ellenére a Grasberg továbbra is Indonézia egyik legértékesebb vagyona, és az indonéz kormány 2041-ig meghosszabbította a Freeport-McMoRan bányászati engedélyét.
