Adrien Brody szívhez szóló beszéde és Kieran Culkin humoros megjegyzései sem tudták megmenteni a 97. Oscar-gála hangulatát: a rendezvény érdektelenné, sőt kínossá vált.

A díjak többségébe nem érdemes belekötni, a legjobb filmnek kikiáltott Anora valóban a tavalyi év egyik legjobb filmje volt, de a Conan O'Brien által vezetett közel négyórás gála maga volt a kínszenvedés. Szinte egyetlen újítás vagy ötlet sem sült el jól, a James Bond ünneplés pedig egyenesen kínos volt.

A 97. Oscar-gála egy lenyűgöző tisztelgéssel indult, amely Los Angeles ikonikus filmjeleneteit elevenítette meg. Amint az érzelmekkel teli képsorok elcsendesedtek, Ariana Grande lépett a színpadra, és varázslatosan kezdte el énekelni a Somewhere Over the Rainbow-t. Ezt követően átadta a színpadot Cynthia Erivónak, hogy együtt duettet adjanak elő, mint a Wicked című musical csillagai. A közönség állva tapsolt, kifejezve ezzel elismerését a két tehetséges művész előtt.

Ezután a tapasztalt műsorvezető egy barátságos "Kérem, foglaljanak helyet!" felkiáltással indította el a műsort, noha a teremben már mindenki kényelmesen elhelyezkedett. O'Brien rávilágított, hogy Hollywood legfényesebb éjszakájának szánt esemény valójában már délután négykor kezdetét vette a helyi időzónában, felfedve ezzel a gála különös időzítését.

O'Brien a beszédében nem fukarkodott a kritikával a Netflix irányába, megjegyezve, hogy már tizennyolc alkalommal emelték az árakat. Az Amazonra vonatkozóan pedig egy szórakoztató jelenetet idézett meg, melyben Jeff Bezos, a cég vezére, egy Amazon-csomagban érkezik, amit a futár éppen csak ledob egy Oscar-szobor elé. Ezt követően a biztonsági kamera rögzíti, ahogy valaki gyorsan ellopja a dobozt a helyszínről.

O'Brien ezután kicsit ironizált a jelölt filmeken, amelyek közül sajnos sok a szokásos, lapos poénokkal operált - hiszen már számos díjátadón túl vagyunk idén, így a brutális hosszúságú filmekkel való viccelődés már egyáltalán nem üt. Azért akadt pár emlékezetes poénja is, igaz, ezek inkább ritkaságnak számítottak.

- Ezt a megjegyzést nem lehetett kihagyni, hiszen a műsorvezető egyik legviccesebb pillanata volt, amikor a brazil jelöltet említette.

- Tedd különlegessé a szövegedet! - javasolta O'Brien, majd egy kicsit megfeszítve, de mégis szórakoztatóan előadták a Zelensky-Trump összecsapást Adam Sandler és közte. A színpadon Conan élcelődött a közönség soraiban helyet foglaló Sandler laza, szokásos öltözködési stílusán, ami mindig is a humorista védjegye volt.

A kínos poénkedvesség után a műsorvezető hirtelen átváltott a komolyabb hangvételre, és kijelentette: "Bár a pusztító erdőtüzek és a megosztó politikai légkör próbára teszi közösségünket, a filmkészítés továbbra is utat mutat nekünk. Ez a folyamat soha nem áll meg." Ezt követően váratlanul dalra fakadt, és egy Broadway-ihlette előadás keretében énekelte el, hogy nem akarja elhúzni az időt.

O'Brien rutinja sok mindent álcázott, ám ettől függetlenül a nyitány meglehetősen gyenge lábakon állt. Olykor úgy tűnt, mintha a házigazda előre megírt viccek helyett csupán rögtönözne, ami sajnos nem mindig sikerült jól. Ez a tendencia különösen a díjak közötti szünetekben vált egyértelművé, amikor O'Brien visszatért, és a poénjai egyre inkább elhalványultak. A show vége felé, egy alkalommal, egy olyan viccel próbálkozott, ami...

Sajnos nem tudtam másképp tenni, mint hogy egyetértsek vele.

Az Oscaron szinte mindig jelen van a politika, és idén sem volt ez másképp, bár többnyire visszafogottan mutatkozott meg. A nyitányban látható ruhás, Zelenskys élcelődésen felül Ukrajnáról még a díjátadóként érkező Daryl Hannah emlékezett meg, aki egy laza "Slava Ukraine!" köszönéssel érkezett a színpadra. Emlékezetes volt még a mellékszereplőként díjazott Zoe Saldana, aki könnyek között jelentette ki kezében az Oscar-szoborral, hogy

Ez határozottan politikai állásfoglalás volt egy olyan elnök mandátuma alatt, aki könyörtelenül üldözi a bevándorlókat az ország határain belül.

A No Other Land című dokumentumfilm, amely a palesztin-izraeli konfliktust vizsgálja, izraeli és palesztin alkotók közreműködésével készült. A film bemutatóján egy rendkívül intelligens és szívhez szóló beszéd hangzott el, amely rávilágít arra, hogy a jelenlegi helyzet Izraelben nem fenntartható, és létezik lehetőség arra, hogy izraeliek és palesztinok békésen éljenek egymás mellett. Ezt a beszédet mindenképpen érdemes teljes terjedelmében meghallgatni, hiszen a gála egyik legemlékezetesebb pillanata volt. Itt található a videó.

A show közepén Los Angeles bátor tűzoltóit is a színpadra hívták, hogy hősként köszöntsék őket az erdőtüzek elleni küzdelemben nyújtott bátorságukért. A tiszteletadás kissé szokatlan fordulatot vett, amikor O'Brien arra kérte őket, osszanak meg néhány viccet. A tűzoltók ezt humorral fogadták, és megemlítve a Joker 2 producereit, így szóltak: "Együtt érezzük mindazokkal, akik elvesztették otthonukat Los Angelesben. És most különösen a Joker 2 alkotóira gondolunk."

Az idei gála sem volt mentes a bakiktól. Feltűnő volt, hogy míg a nagy sztárok bátran túlléphették a nekik szánt időt, a nem ismert nevek köszönőbeszédeit simán lekeverték. Ez különösen kínos volt a Legjobb hang díjazottjait esetében: a hangkeverés mestereinek lekeverték a hangját az élő műsorban.

Egyre inkább szokássá válik, hogy az elmúlt év elhunytjaira emlékező montázsokból valaki mindig kimarad, és sajnos idén sem volt ez másképp. A nemrégiben elhunyt Gene Hackmant az Oscaron mégis méltón megemlékeztek, Morgan Freeman személyesen is tiszteletét tette az emlékének. Ugyanakkor több más fontos név, mint például a frissen elhunyt Michelle Trachtenberg, a Kampókézként ismert Tony Todd és a sorozatsztár Shannen Doherty, sajnos nem kapott helyet a montázsban. Ezek a hiányosságok különösen szembetűnőek, hiszen tudjuk, hogy a megemlékezésre szánt idő véges, de ezek a kimaradások mégiscsak csúnyán mutatnak.

Bezzeg a nagy James Bond megemlékezésre maradt idő. Megjelent a színpadon Margaret Qualley tűzpiros ruhában, majd táncolni kezdett egy csomó James Bondnak öltözött táncossal, hogy aztán átadja a helyet különböző énekeseknek (Lisa, Doja Cat...), akik híres Bond betétdalokat adtak elő a közönségnek. A beszéd alapján show a két producert, Michel G. Wilsont és Barbara Broccolit hivatott ünnepelni, csak nem igazán érteni az apropót. Idén nem lesz új Bond film, sőt már régóta nem volt, és az egyetlen esemény a franchise kapcsán, hogy a két producer nagy dohányért eladta a családi örökségüknek számító szerzői jogokat az Amazonnak. Tényleg ezért kellett ünnepelni? Ráadásul egy ilyen halovány show-val?

Az sem sült el különösebben jól, amikor a színészi díjakat az előző év nyertesei adták át, de úgy, hogy előtte minden jelöltről érzelmes monológban emlékeztek meg. Lassú volt, hosszú és giccses, még akkor is, ha a szöveg mondjuk Robert Downey Jr. szájából hangzott el.

Bár rengeteg híres személy lépett már fel díjátadókon, néha úgy tűnt, mintha a szervezők véletlenszerűen választották volna ki a párosokat. Hogyan találkozhatott Miley Cyrus és Miles Teller, Goldie Hawn és Andrew Garfield, vagy éppen Selena Gomez és Samuel L. Jackson egy színpadon? Persze akadtak olyan párosítások is, amelyek meglepetésként működtek: Scarlett Johansson és June Squibb például igazán bájos és szórakoztató duót alkottak, amikor együtt álltak a reflektorfényben.

A mezőnyben történelmi jelentőségű díjazottak is feltűntek:

A köszönőbeszédek között szerencsére akadt néhány igazán emlékezetes pillanat, amelyek feldobták a műsort. Például rögtön a Rokonszenvedésért díjazott Kieran Culkin beszéde, aki a nyitányban zseninek titulálta rendezőjét és főszereplőtársát, Jesse Eisenberget. Ezt követően pedig egy csipetnyi iróniával megjegyezte, hogy ezt a dicséretet érdemes jól beosztania, mert valószínűleg többé nem fogja hallani tőle. De Culkin még ezt a remek poént is túlszárnyalta, amikor a feleségéről kezdett mesélni, és innentől szó szerint idézem:

Mellette Zoe Saldana inkább az érzelmességével és a könnyeivel tűnt ki, Adrien Brody - aki már a vörös szőnyegen is hozta a formáját - pedig jó szokásához híven igencsak hosszúra nyúló beszédet mondott, melynek egy pontján még fel is szólította az adásszerkesztőket, hogy meg ne próbálják lekeverni a hangját, mert még fontos mondanivalója van, például még nem köszönte meg a díját az anyukájának és apukájának.

- kezdte a beszédét a színész, majd folytatta: "Bármit is értél el ebben a szakmában, pillanatok alatt véget érhet, ezért szerencsés vagyok, hogy még mindig azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek".

Mivel az Anora a gála végén aratta a legnagyobb sikereit, idővel unalmassá vált, hogy Sean Baker mindig a színpadra lépett, hogy köszönetet mondjon. Hiszen ő volt a film producere, rendezője, forgatókönyvírója és vágója is egy személyben. Noha valóban próbálta változatosan megfogalmazni a mondandóját, a nézők számára kezdett egyhangúvá válni a helyzet. Gyakorlatilag csak Mikey Madison színészi díját nem vehette volna át. De ne legyen ennél nagyobb probléma: az Anora valóban a tavalyi év egyik legkiemelkedőbb filmje volt, és teljes mértékben megérdemelte az öt Oscar-díjat, valamint a nagy ünneplést. Az egyetlen szívfájdalmam Demi Moore-ért és A szerért volt, bár ahogy valaki a közösségi médiában megjegyezte: a fiatal Mikey Madison Oscara, ami az idősebb Demi Moore elől csúszott el, valójában A szer történetének tömörített változatát idézi.