Orbán pénteki interjúja olyan drámai fordulattal zárult, hogy a nézők szinte levegőt sem mertek venni – a feszültség szinte tapintható volt!
Hol vannak már azok a boldog békeidők, amikor a magyar miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjúja négyötödét a globális politikai színtér elemzésével töltötte?
A ma reggeli eligazítás így nézett ki:
Tehát az adás háromnegyede valójában a zsebünk, a szívünk és az álmaink felfedezésével telt. Kiderült, hogy a demográfiai és munkaerőpiaci problémákra a magyar kormány egy innovatív, kettős megoldást talált. Orbán Viktor megfogalmazása szerint a demográfiai csökkenésnek két lehetséges forrása van,
Nyugaton a miniszterelnök véleménye szerint a közgondolkodás úgy alakult, hogy ha a gyermekvállalás nem éri el a kívánt szintet, akkor a megoldás a bevándorlók beengedése, "darab darab" alapon. Ezzel kívánják feltölteni a munkaerőpiacot, mintha a munkaerő csupán egy számszerűsíthető erőforrás lenne.
„De ezt mi nem kedveljük” – jelentette ki Orbán, mivel véleménye szerint a bevándorlók „nem hajlandók munkát vállalni”.
A magyar kormány célja, hogy a gyermekvállalás előtt álló akadályokat lebontsa - értesültünk róla. Ennek érdekében jelenleg a családbarát politikák kidolgozása zajlik, amelyek végső célja az, hogy a gyermekek elindításával a családok anyagi helyzete is kedvezőbbé váljon. A miniszterelnök őszintén elismerte, hogy még nem értük el ezt a célt, de folyamatosan közeledünk hozzá.
Orbán ezen a helyzeten újra bemutatta a családok számára elérhető adókedvezmények széles skáláját, kezdve az szja-mentességtől egészen a különböző támogatásokig. Kiemelte, hogy a családosok már jelenleg is jelentős előnyöket élveznek, és hangsúlyozta, hogy a jövőben még kedvezőbb körülmények várják őket.
"A számok sűrűjében barangolok éppen" - lapozgatta a dokumentumokat, hogy aztán különféle izgalmas adatokat tárjon fel a dzsungelből. Kiderült, hogy van olyan is, aki a CSED keretein belül több támogatást kap, mint amennyit akkor keresne, ha aktívan dolgozna.
Fontos megemlíteni, hogy Orbán Viktor ezen a ponton láthatóan figyelmen kívül hagyta azokat, akik különféle – például egészségügyi – okok miatt nem lehetnek szülők. Beszédmódja a gyermekes családok számára járó támogatásokról úgy tűnt, mintha figyelmen kívül hagyná a sokszínű és racionális indokokat, amelyek miatt egyesek nem vállalnak gyermeket. Az ilyen megközelítés nemcsak a valóságot egyszerűsíti le, hanem figyelmen kívül hagyja a társadalmi sokféleséget is.
Innen viszont már csak egy lépés volt a 3 százalékos állami hitelprogram dicsőítése (ez már a múlt héten is szuperlatívuszokba torkollott), most megint megtudhattuk,
Sőt, a lakástulajdonlás lehetőségeit egy egészen új dimenzióba helyezte.
"Minden nemzet gerince a tulajdonosok közössége."
Ezután jött a hiteltanácsadó Orbán, aki különféle szempontokat ajánlott jó szívvel megfontolásra, majd nagyvonalúan beismerte, hogy természetesen az építőiparnak is nagy segítség lesz, ha a jövőben a hitelprogram ösztönzésére új lakások épülnek majd (ami a nem túl izmos hazai gazdaságnak lenne igazán nagy segítség).
Külön kiemelendő, hogy Orbán szerint sikerült olyan határokat beiktatniuk a hitelprogramba, amiknek köszönhetően nem luxuslakásokra költik majd az emberek az államtól hitelbe kapott pénzüket. Ami azért kedves dolog, mert a 100 milliónál meghúzott lakásár, és a 150 milliós házár, illetve a 1,5 milliós négyzetméterenkénti maximum még így is jócskán felette van annak, amit egy fiatal az 50 milliós állami hitel segítségével meg tudna fizetni, miközben látható, hogy az árak már így is repülőrajtot vettek, pedig csak szeptembertől lehet majd igánybe venni az Otthon Start Programot.
Azt már csak megemlítem, hogy az építőiparban rejlő tartalékokat Orbán azzal magyarázta, hogy a "cigányközösségekkel is sikerült megegyezésre jutni", így közülük sokan mentek el dolgozni, ez pedig munkaerőtartalékot jelent.
Kvázi humoros kedvvel megjegyzem, hogy a riporter felidézett egy érdekes mondatot Magyar Pétertől, aki úgy vélekedett, hogy a hitelprogram hatására mindössze két hét leforgása alatt akár 20 százalékkal is megugorhatnak az ingatlanárak. Erre Orbán csak annyit mondott, hogy ez a kijelentés inkább ismerethiányra utal, mintsem rosszindulatra. Hiszen, mint tudjuk, a Tisza még nem volt kormányon, viszont a Fidesz már tapasztalatokat gyűjtött, és bőven volt alkalmuk jónak és rossznak egyaránt titulálni lakásprogramokat. Természetesen a baloldaliak által elkövetett hibák, mint a devizahiteles csapda, amelyekből végül a Fidesz húzta ki a népet, külön fejezetet érdemelnek! Szóval, ha valaki azt hiszi, hogy a politikai táj színtelen és unalmas, nos, az bizony téved!
A Tisza csupán azért bírálja a hitelprogramot, mert az előnyös az ország számára, így számukra hátrányos. Ennyi lenne a lényeg.
Több mint 21 percnyi beszélgetés után végre a világpolitikai bonyodalmakra terelődött a szó. Különösen a vámháború legújabb fejleményeivel foglalkoztunk, amely során az Európai Unió hátrányos megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. De Magyarország számára nincs okuk aggodalomra, hiszen a már múlt héten beharangozott ipar- és munkaerővédelmi intézkedések egyre inkább körvonalazódnak.
Természetesen ezen a ponton még mindig a háború gazdasági következményeit érezzük, hiszen ahogy Orbán fogalmazott: "amíg háború dúl, a magyar gazdaság sem tudja megmutatni valódi potenciálját". Azonban, ha elérkezik a béke, minden sokkal kedvezőbb irányba változhat. Kulisszatitokként elárulható, hogy a magyar kormányon belül is folytak eszmecserék arról, vajon a háborús helyzet ellenére elindítsák-e az Otthon Start Programot. Láss csodát: bátran döntöttek, és végül elindították a programot.
Az orosz-ukrán háborút viszonylag gyorsan letudtuk: Trump és Putyin akár már a jövő héten összeülhet, Orbán szerint a baj az, hogy az Európai Unió nem ült le Putyinnal.
Orbán Viktor elmondása szerint ő már korábban javasolta Brüsszelnek, hogy tárgyaljon Moszkvával.
"Nem örülök, hogy az Unió elaludt."
Ő azt javasolta, hogy "a német kancellár [Friedrich Merz] meg a francia elnök [Emmanuel Macron] menjenek el Moszkvába", vagy ha nem is oda, akkor valami semleges területen kellett volna tárgyalniuk Putyinnal, mert persze jó az, ha összejön az orosz-amerikai csúcs, mert jön a béke, de mi ebben a békében csak mellékszerepők leszünk. Ezért most is azt szorgalmazta, hogy akár még az orosz-amerikai találkozó előtt, de ha nem jön össze, akkor legalább utána legyen ilyen, az Unió ugyanis "ne teheti meg, hogy sértett kisgyerekként ül otthon ", mert "ha baj van, tárgyalni kell".
Az interjú lecsengetése váratlanul izgalmasra sikerült. A riporter ugyanis az utolsó percekben elsőre kissé érthetetlen módon felvetette, hogy mit szól Orbán a John Durham republikánus ügyész titkos jelentéséről.
Ha valaki lemaradt volna a legfrissebb eseményekről: 2023-ban megosztottuk, hogy a nyilvánosságra került Durham-jelentés nem hozta meg azt a szenzációs leleplezést, amire a Trump-kormányzat számított. Ugyanakkor a jelentés megállapította, hogy az FBI nem rendelkezett elegendő indokkal ahhoz, hogy nyomozást indítson Donald Trump ellen az Oroszországgal való összejátszás gyanúja kapcsán a 2016-os választások során.
A kormánypárti lapokban (Mandiner, Magyar Nemzet, stb.) most épp az pörög, hogy 2016-an a Clinton-kampány a Soros-alapítvánnyal karöltve akart dezinformációt pörgetni Trump és Oroszország titkos kapcsolatáról.
Orbán ezt a hírt a hallgatóknak "valóságos politikai bombaként" jellemezte, szerinte ugyanis ebből a jelentésből az derült ki, hogy az egykori "demokrata kormányzat, meg a Soros-alapítvány, meg az ahhoz hasonló rendszerek, valamint a fizetett média megállapodtak, hogy egy valótlan történetet építenek fel Trump és az oroszok együttműködéséről", amihez "állami szerveket is felhasználtak".
Orbán szerint ez az egész egy "tények nélkül felépített hamis történet", majd váratlanul átcsatolt oda, hogy ilyet Magyarországon is láttunk már, hogy "dezinformációs kampányokat építenek fel" a magyar kormány lejáratására.
"Az amerikai történelemben a mi történetünk is fontos szerepet játszik" - fogalmazott.
"Van-e olyan lépés, amit meg kell tenni ez után a jelentés után itthon?" - kérdezte a riporter.
"Vannak, de ezek olyan súlyos kérdések, hogy nem lehet őket fél percben körbejárni" - jelentette ki határozottan a miniszterelnök, miközben szigorú pillantását a hallgatóságra szegezte.
Vagyis 28 percig hallgattunk csupa fontos dolgot, hogy a végén a mindennél komolyabb dologra már nem maradt idő. Szurkoljunk, hátha a következő adásban sikerül jobban gazdálkodni az értékes percekkel.
