Az Akadémiai Dolgozók Fóruma sürgős jogi védelmet igényelt a HUN-REN kutatóintézetek leválasztásának ügyében.
Hétfő hajnalban a Facebookon közzétett bejegyzésében az Akadémiai Dolgozók Fóruma tizenkét pontban fejtette ki, miért tartják jogellenesnek az ELTE alapító okiratának módosítását. A módosítás célja, hogy a Magyar Tudományos Akadémiától elválasztott négy kutatóközpontot – a Társadalomtudományi, Nyelvtudományi, Bölcsészettudományi, illetve Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot – integrálják az egyetem keretei közé. Az alábbiakban összegzem a Fórum érveit: 1. **Jogi alapok**: Az alapító okirat módosítása ellentétes a vonatkozó jogszabályokkal. 2. **Akadémiai függetlenség**: A kutatóközpontok eddigi függetlensége megszűnne, ami káros hatással lenne a tudományos munkára. 3. **Szakmai integritás**: A kutatási területek közötti integráció nem biztosítja a szükséges szakmai színvonalat. 4. **Pénzügyi következmények**: A változtatás anyagi instabilitást okozhat a kutatóközpontok számára. 5. **Kutatási irányok**: Az egyetem keretein belül elveszhetnek a kutatóközpontok specifikus kutatási irányai. 6. **Szakmai közösség**: A kutatóközpontok eddigi közösségei megbomlanának, ami demotiváló hatású lehet. 7. **Tudományos eredmények**: A tudományos teljesítmények csökkenését okozhatja a struktúra átalakítása. 8. **Nemzetközi kapcsolatok**: A kutatóközpontok nemzetközi hírneve sérülhet, ha beolvadnak az egyetem keretei közé. 9. **Innovációs potenciál**: A független kutatóközpontok innovációs képessége csökkenhet. 10. **Tudományos autonómia**: A kutatóhelyek autonómiájának csökkenése a tudományos szabad gondolkodást is veszélyezteti. 11. **Rugalmasság**: A kutatóközpontok eddigi rugalmassága és alkalmazkodóképessége csorbulhat. 12. **Társadalmi felelősség**: A tudományos közösség felelőssége a társadalom felé csorbulhat a változtatások miatt. A Fórum véleménye szerint a kutatóközpontok beolvasztása nem csupán jogi, hanem tudományos és társadalmi szempontból is kockázatos lépés.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma a Fővárosi Törvényszékhez fordult, hogy jogtalan intézkedésekkel szemben védelmet kérjen. A posztban hangsúlyozzák, hogy a további jogi lépések előkészítése már folyamatban van, és közérdekű adatigényléseket nyújtottak be az érintett hatóságokhoz. Úgy vélik, hogy az alapító okirat módosításának bejegyzése súlyos szakmai hibát jelentene a Magyar Államkincstár részéről, amely erre jogosult és köteles.
A felsorolásukban többek között kiemelik, hogy "a HUN-REN Központ Irányító Testülete vitatható módon döntött a négy kutatóközpont átadásáról". Az ülés után, amely e témával foglalkozott, három testületi tag lemondott. "Mivel sem az ülés határozatait, sem annak jegyzőkönyvét nem tették közzé, nem áll rendelkezésünkre információ arról, hogy biztosított volt-e a határozatképesség, illetve hogyan kezelték Jakab Roland szavazatát, aki nem jogosult tudományos kérdésekben dönteni" - írják.
Jakab személye önmagában is pikáns szereplő ebben a történetben, hiszen az Orbán Viktor által hétvégén bejelentett fideszes pártszerveződés, a digitális polgári körök egyik alapítója lett. Ezt a lépését vasárnap az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is kifogásolta, törvénysértőnek nevezte, a szakszervezet egyenesen arra szólította fel Jakabot, hogy távozzon a HUN-REN vezérigazgatói székéből.
Az akadémiai közösség tagjai továbbá kifejezik aggodalmukat amiatt, hogy
A bejegyzésük alapján a súlyos jogsértésekre hivatkozva az Akadémiai Dolgozók Fórumának két tagja a Fővárosi Törvényszékhez fordult, hogy megtámadja a HUN-REN Irányító Testület határozatát. Azonnali jogi védelmet kértek, hogy megakadályozzák az átalakulás végrehajtását, és erről a Magyar Államkincstárt is tájékoztatták. Továbbá közérdekű adatigényléseket nyújtottak be az érintett intézményekhez, céljuk pedig az volt, hogy a kutatóhálózat átalakításának menetéről született eddigi határozatok és jegyzőkönyvek nyilvánosságra kerüljenek.
Az MTA elnökét arra kérték, hogy tartózkodjon új tagok javaslatától a HUN-REN Irányító Testületébe, továbbá ne biztosítson ingyenes hozzáférést a rendelkezésre álló vagyontárgyakhoz, amíg a kutatóhálózat egysége helyre nem áll. Ezen felül az MTA-elnökség már korábban úgy határozott, hogy a kutatóhálózat szétszedése miatt nem adja át az államnak az akadémiai ingatlanvagyont.
