"Az alpári stílusban, egészen durván fogalmazták meg, hogy milyen elképzeléseink vannak önmagunkról" - hatalmas botrány robbant ki Orbán Viktor útjainak körüli eseményekből.

Megkezdődött az idei Tranzit, az augusztus végéhez köthető politikai fesztivál, amely már hagyományos eseménynek számít. A pénteki nyitóelőadást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tartotta, aki a magyar külpolitikai stratégiát tárgyalta. Beszédében kitért Európa aktuális helyzetére, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok szerepére, valamint röviden érintette a jövő évi választásokkal kapcsolatos várakozásokat is.

Szijjártó Péter véleménye szerint érdemes lenne visszatekintenünk a tavaly augusztus vége óta eltelt időszakra. Ha jelzőket keresünk az eseményekre, olyan kifejezések jutnak eszünkbe, mint izgalmas, zaklatott és soha nem látott – ezek mindegyike pontosan tükrözi a helyzetet, és egyik sem számít túlzónak. A miniszter úgy véli, hogy rendkívüli éven vagyunk túl; ma már egyetlen nap alatt annyi esemény történik, hogy az akár egy évkönyv anyagának is elegendő lenne.

A tárcavezető szerint ami minden nap látható volt,

Az Európa drámai vesszőfutása egy olyan történet, amelyben a kontinens folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal néz szembe. A világtörténelem során számos jelentős változás zajlott le, és ezek közül sok esetben Európa került a vesztesek oldalára. Valaha a globális politika alakítója volt, ahol az európai hangok súlya és jelentősége megkerülhetetlen volt. Ma azonban ez a helyzet gyökeresen megváltozott. A statisztikák világosan tükrözik ezt a valóságot: a kulcsszereplők között Európa nem csupán hogy elveszítette korábbi dominanciáját, de az éllovas pozícióból a középmezőnybe került. A világgazdaságban az Egyesült Államok továbbra is a vezető szereplő, míg az Európai Uniót már nem Kína mellett, hanem mögött találjuk. Ez a folyamat nem csupán gazdasági, hanem politikai következményekkel is jár, hiszen az európai érdekek és álláspontok már nem élveznek olyan mértékű figyelmet a nemzetközi színtéren, mint korábban. Az idő múlásával Európa helyzete egyre inkább kérdésessé válik, és a kontinens jövője a globális versenyben komoly kihívások elé néz.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az európai integráció eredetileg a béke megteremtésének szándékával indult, ám az európai kontinens mára a háborúk színhelye lett. Jelenleg két európai ország harcol egymással, miközben a kontinens többi része inkább fokozza a feszültségeket, ahelyett hogy a konfliktusok rendezésére törekedne.

A miniszter kijelentette, Európa a hibák miatt került ilyen helyzetbe. "A hibákat hús-vér emberek, döntéshozók követik el. Európa nem meghatározó politikailag globálisan, a versenyképessége a béka hátsó fele alatt van, és a háború kontinense vagyunk, ide hibák vezettek. A brüsszeli vezetés hibái, Ursula von der Leyen drámai hibái, és az európai háborúpárti elit vezetőinek hibái.

Az Európai Unió helyzete manapság egyre inkább megkérdőjelezhető. Nem csupán hogy elvesztette a tekintélyét a nemzetközi színtéren, de sok esetben gúny tárgyává is válik. Politikai vezetőink háta mögött szánakozó pillantásokkal illetik őket, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a helyzet már cikiként van kezelve. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az Unió mára nem csupán a tartalmában, hanem szimbolikájában és megjelenésében is elvesztette komoly világpolitikai szerepét.

A magyar kormány kihívása abban rejlik, hogy meg kell óvnunk Magyarországot az Európai Unió gazdasági nehézségeinek következményeitől. Védenünk kell a gazdaságunkat, a családjainkat és minden egyes magyar polgárt. Ezt úgy kell végrehajtanunk, hogy közben aktív tagjai maradunk az Európai Uniónak. Ez a feladat áll előttünk – mutatott rá Szijjártó Péter, aki hangsúlyozta, hogy két alapvető szempontot kell alaposan mérlegelnünk:

A miniszter állítja, a legnagyobb baj az, hogy az Európai Uniót ma egy "extrém liberális, háborúpárti, a sikertelensége miatt frusztrált, és a valóság helyett különböző őrültségeket a döntések alapjává tevő elit uralja".

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtized során a magyar kormányt gyakran érte az a vád, miszerint külpolitikája elszigeteli Magyarországot. Ezzel szemben viszont rámutatott, hogy a tavalyi év drámai fejleményei alapján valójában az Európai Unió került izolációba a globális politikai színtéren. Az utolsó nyolc év eseményei azt mutatták, hogy sok európai politikai vezető között egyfajta versengés alakult ki, ahol a cél az volt, ki tudja a legélesebb kritikát megfogalmazni az Egyesült Államok korábbi elnökével, Donald Trumppal szemben. „Akik ebben a versenyben részt vettek, azoknak gondolkodásmódja a napi internetes hírek és a következő napi sajtócikkek keretein belül mozgott” – fogalmazott a külügyminiszter, ezzel is kifejezve elégedetlenségét a helyzettel kapcsolatban.

A miniszter hangsúlyozta: "Ez a helyzet akkor vált komollyá, amikor az amerikai választók újra Donald Trumpot választották az Egyesült Államok élére. Ekkor már nem csupán egy politikai ellenfélről volt szó, hanem a világ legnagyobb szuperhatalmának vezetőjéről, akivel az európai liberális politikai elit nem éppen a legmegfelelőbb módon bánt. Amikor Trump hivatalba lépett, az európai vezetőknek ki kellett volna állniuk az európai érdekek mellett, ám nem csupán ők emlékeztek a Trump ellen irányuló kritikákra, hanem maga Trump is emlékezett arra, amit róla mondtak."

A miniszter Kínával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy "az európai politikai diskurzus egyik legjelentősebb tévedése, amikor Kínát rendszerszintű riválisnak bélyegzik. Kínának van egy működőképes rendszere, és ők maguk döntenek arról, hogy az miként szolgálja az érdekeiket. Nekünk is van a magunk rendszere, és nekünk is meg kell határoznunk, hogy az megfelelő-e számunkra, és hogy ezt a jövőben is szeretnénk-e folytatni. Miért kellene tehát a két rendszert versenyeztetni?" Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy inkább az együttműködésre kellene fókuszálnunk.

Oroszországgal kapcsolatosan a miniszter hangsúlyozta, hogy a szankciós politika értékeléséhez érdemes visszatekinteni arra az időszakra, amikor az első szankciós csomagok körüli viták zajlottak. "Feltettem a kérdést, hogy mi a célunk?" - mondta. A válaszban két fő célt emeltek ki: az egyik az orosz gazdaság meggyengítése volt, hogy ne legyen képes finanszírozni a háborút, míg a másik cél az volt, hogy ezáltal a konfliktus minél előbb véget érjen. E célkitűzések 3,5 éve fogalmazódtak meg. Azonban a miniszter rámutatott, hogy Oroszországot nem sikerült térdre kényszeríteni, és a háború lezárását sem segítették elő jelentősen a szankciós intézkedések.

Mi vagyunk az egyedüli ország Európában, amely képes racionális, kölcsönös előnyökre épülő együttműködésre azokkal a térségekkel, melyekkel az EU elszigetelte magát. Ezt a tényt tartom az elmúlt másfél évtized magyar külpolitikai stratégiájának egyik legkiemelkedőbb sikerének.

Szijjártó Péter határozottan megfogalmazta véleményét: "Európa súlyosan elmaradt az Egyesült Államokkal folytatott vámháborúban. Az Egyesült Államok számára kiváló megállapodás született," folytatta, hozzátéve, hogy "Európa szempontjából ez a megállapodás szégyenletes, és soha nem kötöttünk még ilyen hátrányos megállapodást, mint amit Ursula von der Leyen képviselt." A miniszter szavainak lényege: "Az amerikaiak eddig 10% vámot fizettek, mostantól nullát, míg az európaiak 2,5%-ról tizenötre ugranak. Ezt ünnepelni sikerként, már-már nevetséges volt."

A miniszter Kínával kapcsolatosan így nyilatkozott: "A Kínával szembeni gazdasági lépés, amely során az Európai Bizottság úgy határozott, hogy vámokat vezet be az elektromos autókat gyártó kínai cégekkel szemben, igazi hőstettnek számít. Az volt a vélekedés, hogy ezzel védeni tudják az európai autógyártókat, de a kínaiak figyelmeztettek, hogy ez a lépés számukra hátrányos következményekkel jár. Mi a helyzet most? Az Európai Bizottság vámot szab ki a kínai elektromos autógyártók termékeire, és ennek a legfőbb vesztesei az európai autógyártó cégek."

Szijjártó Péter véleménye szerint az európai növekedési modell gyökeresen átalakult. Korábban a világpiaci összehasonlításban kedvező árú orosz energiahordozók és a nyugati országok fejlett technológiájának kombinációja teremtette meg a gazdasági fellendülés alapjait. Ezen együttműködés révén Európa versenyképessége is megerősödött. Azonban ma már az eurázsiai partnerség eszméje eltűnt, és nem áll rendelkezésre alternatíva a helyettesítésére.

"Ma, amikor európai politikai vezetők összejönnek, a leggyakoribb kifejezés a tűzszünet és a béketárgyalások. Emlékszem arra is, amikor egyrészt csak mi mondtuk, másrészt azok, akik most mondják, páriának, Putyin-bábjának állítottak be, mert azt mondtuk, hogy legyen tűzszünet és béketárgyalás. Ez mennyire hiteles?" - tette fel a kérdést Szijjártó Péter.

A miniszter ara is emlékezik, hogy Orbán Viktor békemissziói nyomán az egyik uniós külügyminiszteri ülés során...

Az alpári hangvétel még a legrosszabb pillanatokban is megmutatkozik, amikor arról beszélünk, hogy milyen képet alakítunk ki magunkról. Kinek a nevében is utazik a miniszterelnök? Miért merészel tűzszünetről és béketárgyalásokról beszélni, miközben a helyzet egyre súlyosabb? Mindez csak szégyent hoz ránk.

A szlovákok viszont jelezték, hogy ők egyetértettek a misszió céljaival.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy "ma az európai politikai elit a háború folytatásában érdekelt". A miniszter igyekezett alátámasztani állítását: "Ez így elég durva, ezért jogos a felvetés, hogy miért gondolom. Az európai vezetők az elmúlt 3,5 esztendőben rendkívül káros és veszélyes stratégiát hajtottak végre. A háború izolálása, lezárása helyett a háború globalizálása irányába ható döntéseket hoztak és Európának egyértelmű veszteséggel jártak társadalmi, gazdasági szempontból.

Amikor a háború véget ér, az európai politikai vezetők előtt álló kihívás az lesz, hogy világos választ adjanak arra a kérdésre, miért éppen ezt a stratégiát választották, és miért hoztak olyan döntéseket, amelyek sok európai polgár számára hátrányosak. Ezekre a kérdésekre kötelességük válaszolni, és vállalniuk kell a felelősséget a döntéseikért. Ez segít megérteni, hogy miért nem érdekli a nyugat-európaiakat a háború mielőbbi befejezése. A miniszter hangsúlyozta, hogy korábban Ukrajna érdekében kedvezőbb megállapodás születhetett volna, amely csökkenthette volna a háború áldozatainak számát.

Szijjártó Péter Magyarország szempontjából hangsúlyozta, folytatni kell a patrióta külpolitikai és gazdaságpolitikai stratégiát, az iránytű a magyar érdek, csak magyar szempontból nézhetik a dolgokat. Két feladatot jelölt meg:

A miniszter hangsúlyozta, hogy "amíg Magyarországnak nemzeti kormánya működik, addig a függetlenségünk biztosítva van. Viszont ha Brüsszel egy bábkormányt állít fel Budapesten, akkor mindez a múlt ködébe vész. Az országot háborús helyzetbe sodorhatják, a migrációs paktumot ránk erőltethetik, és az ukránokat is az Európai Unióba irányíthatják, így búcsút mondhatunk a család- és gyermekvédelmi intézkedéseknek."

Szijjártó Péter a Tisza Párttal kapcsolatban a Tarr Zoltánról előkerült videó apropóján úgy vélekedett, "tegnap lebuktak, világossá vált, hogy hazudnak, teljesen mindegy, hogy mit mondanak, a választás után majd mást csinálnak. Ők elérték azt az Őszöd plusz fokozatot, nem a választás után ismerik be, hogy hazudtak, hanem a választás előtt elmondják, hogy hazudnak. Ez egy olyan politikai teljesítmény, amelynek alulmúlása érdekében komoly erőforrásokat kellene mozgósítania bárkinek".