Az értékvesztés titka: soha nem látott mennyiségű pénz halmozódott fel a magyarok bankszámláin.

A lakossági állampapírokból származó kamatok jelentős része a háztartások banki számláira került, ám a családok eddig nem igazán tudtak mit kezdeni ezzel az összeggel. Ez a jelenség szomorú képet fest a pénzügyi tudatosság állapotáról. Ennek következtében a parlagon heverő folyószámlabetétek mennyisége történelmi csúcsra emelkedett, miközben a készpénzállomány is bőségesen jelen van a lakosságnál. Mindezek mellett, a lakossági állampapírok mellett, számos pénzintézet kínál már lekötött bankbetétekre vonatkozóan is vonzó kamatokat, ám ez sem ösztönzi a háztartásokat a pénzük aktívabb kezelésére.

Az év kezdetén figyelemre méltóan erős növekedést mutattak a lakossági betétek: a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikái szerint február végére a betétek állománya történelmi csúcsra, 13 365 milliárd forintra emelkedett. Ez az éves összehasonlításban több mint 13 százalékos növekedést jelent a lakossági folyószámlákon elhelyezett pénz mennyiségében.

Szembetűnő viszont, hogy a teljes betéti portfólión belül a látra szóló és folyószámlabetétek mennyisége növekedett a leggyorsabb ütemben: itt egy év alatt 16,3 százalékkal hízott az állomány, és - szintén rekordot elérve - megközelítette a 11 240 milliárd forintot.

A lakossági betétek állományának ilyen drámai növekedésére legutóbb három évvel ezelőtt, 2022 februárjában volt példa. Akkor számos jelentős, egyszeri állami támogatás, mint például az szja-visszatérítés, a fegyverpénz és a 13. havi nyugdíj, hirtelen megemelte a betétek összegét.

- nyilatkozta az Indexnek Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Az újabb rekord mögött egyértelműen fontos szerepet játszanak az első negyedévben esedékes állampapír-kamatkifizetések, amelyek több százmilliárd forintnyi új forrást juttatnak a lakossági megtakarítási piacra.

A szakértő szerint viszont nem is a lakossági betétállomány újabb rekordja a különösen figyelemre méltó, hanem az, hogy a magyar háztartásoknál lévő, lekötés és bármilyen befektetés nélküli pénzeszközök részesedése igen magas a megtakarításokon belül. Gergely Péter felhívta a figyelmet: a lakossági betéteken belül mára már csak 8,7 százalékot tesz ki az éven belüli, és további 7,2 százalékot az éven túli futamidőre lekötött pénz aránya, vagyis a folyószámlabetétek súlya meghaladja a 84 százalékot.

Ezek a pénzügyi arányok a tudatosság szempontjából aggasztóak, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a legújabb beérkezett összegek jelentős része nem marad tartósan a folyószámlákon.

- felhívta a figyelmet.

A szakértők véleménye alapján nemcsak a kihasználatlan folyószámlabetétek, hanem a készpénz állománya is jelentős mértékben jelen van a lakosság körében. Az MNB legfrissebb adatai szerint a háztartásoknál tárolt készpénz mennyisége a tavalyi év végére már meghaladta a 7000 milliárd forintot, ami 8 százalékos növekedést jelent a 2023 végén regisztrált mennyiséghez képest.

Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások körülbelül 18 ezer milliárd forintnyi tétlen pénzeszközzel rendelkeznek, ami jelentős részesedést képvisel a teljes megtakarítási állományban.

- érvelt.

Gergely Péter szerint ráadásul már az sem lehet érv a folyószámlabetétek növekvő aránya mellett, hogy nulla közeli betéti kamatokat fizetnének a bankok. Ugyan a pénzintézetek többsége már inkább a befektetési jegyeket ajánlja a kisebb összegű, jellemzően rövid lejáratú megtakarításokat preferáló ügyfeleknek, de sorra tűnnek fel az érdemi kamattal kecsegtető lekötött betéti ajánlatok is.

A kedvező kamatokkal kecsegtető, gyakran ügyfélszerzési szándékkal hirdetett lekötött betéti akciók esetén a bankok rendszerint számos feltételt szabnak meg. Ennek ellenére az ügyfelek akár a 6,5%-os jegybanki alapkamat körüli, vagy azt felülmúló kamatokkal is találkozhatnak.