Az euró fokozatosan, de határozottan kezd a dollár helyébe lépni.

Miközben az Egyesült Államok külgazdasági stratégiája egyre inkább kiszámíthatatlanná válik, az euró globális tartalékdeviza szerepe folyamatosan erősödik. A dollár dominanciája ugyan nem tűnt el, de a piacok már nem tekintenek rá automatikusan biztonságos menedékként – nyilatkozta a Portfolio-nak Darrell Duffie, a Stanford Egyetem közgazdász professzora. Az európai stabilitás, amelyet korábban unalmasnak tartottak, most a megbízhatóság új jelképévé emelkedik. A Donald Trump elnöksége által generált geopolitikai zűrzavar idején Brüsszel nem harsány alternatívát kínál, hanem inkább kiszámítható és stabil partnerséget.

Diszkrétebb, de annál következetesebb módon bontakozik ki a globális pénzügyi rendszer egyik leglényegesebb átalakulása:

a dollár szerepének fokozatos erodálódása és az euró megerősödése.

Néhány héttel ezelőtt már foglalkoztunk a folyamattal. Az átrendeződés kapcsán Donald Trump figyelemre méltó katalizátor szerepe volt a téma középpontjában. Pedig márciusban még csak sejtettük, hogy az amerikai elnök milyen mértékű tőkepiaci zűrzavart idézhet elő.

Nem forradalom ez, hanem lassú kihátrálás a hegemónia mögül -- főként az új amerikai adminisztráció teljesen hektikus döntéshozatala miatt.

Amíg Washington kaotikusan próbálja újrarajzolni a világgazdasági térképet, Brüsszel csendben egy olyan értéket kezd felépíteni, amit évtizedekig a gyengeség jeleként könyveltek el:

Az unalmasság egy olyan érzés, amelyben az idő mintha megállna, és a világ színei elhalványulnak. Olyan, mint egy kihalt táj, ahol a szél sem fúj, és a gondolatok is csak lassan csordogálnak, mint egy megfáradt patak. Minden pillanat egy monoton ritmusban telik, mintha egy régi, megkopott zene játszódna, amely már elvesztette az izgalmát. Az unalmasság nem csupán az események hiányát jelenti, hanem a lélek ürességét is, amikor a képzelet már nem tud új kalandokat szőni, és a mindennapok rutinszerűen követik egymást, mint egy megszokott, de unalmas tánc. Az unalom csapdájában a kreativitás elhalványul, és a felfedezés öröme helyett a szürkeség terjed el, mint egy köd, amely mindent beborít.

Az amerikai dollár továbbra is a globális tartalékvaluták éllovasa, ám a régóta fennálló hegemóniája kezd megingani. A Trump-adminisztráció második ciklusának kezdeti hónapjaiban újabb vámháborús események, váratlan külkereskedelmi kihívások és a gazdasági politikai kommunikáció zűrzavara világosan jelezte: a dollár már nem az a megbízható menedék, aminek egykoron tekintették.

A piaci trendek ezt egyértelműen tükrözik. A Bloomberg által közölt adatok alapján a spekulatív tőke egyre nagyobb hányada készül az euró erősödésére. Az opciós piacokon az utóbbi tíz év legjelentősebb elmozdulásait tapasztalhatjuk, ahol a nagy hedge fundok az 1,20-as EUR/USD árfolyamra összpontosítanak. Ezenkívül a spekulatív pozíciók az elmúlt fél év legmarkánsabb "long euro" piaci meggyőződését tükrözik.

A dollár már nem csupán automatikusan választott opció, hanem inkább kockázati tényezővé vált, nem pedig a megszokott menedékhely.

Ez nem csupán árfolyam-történet: az amerikai kötvénypiac vonzereje is meggyengült. Az európai kötvényhozamokkal szemben a dollárkötvények relatív előnye elolvadt, részben az amerikai fiskális politika túlzott kockázatvállalása, részben pedig a német költségvetési szigorból történt "taktikai kilépés" miatt, amely újra vonzóvá tette a Bundokat.

Európában izgalmas fejlemények bontakoznak ki. Ahogy már korábban említettük, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke zárt ajtók mögött egyre inkább arról beszél, hogy az euró a globális devizatartalékok körülbelül egynegyedét képviseli. Ez nem csupán a véletlen műve: az euróval folytatott kereskedelem és a tartalékok felhalmozása mögött tudatos politikai és intézményi stratégiák állnak. Az Európai Unió jelenleg nem csupán reagál a piaci eseményekre, hanem aktívan pozicionálja magát a globális gazdasági térképen.

Az amerikai kormányzat lépései komoly lehetőséget teremtettek az euró számára, hogy dominánsabbá váljon a nemzetközi pénzügyekben. A "Mar-a-Lago-terv" mintha egy új amerikai stratégiát jelezne: kevésbé ragaszkodnak a dollár dominanciájához.

Duffie álláspontja szerint a Fehér Ház intézkedései nem csupán véletlen tévedések, hanem a globális geopolitikai struktúra átalakulásának jelei is. "Úgy tűnik, az Egyesült Államok fokozatosan elfogadja, hogy egy másik nemzetközi valuta erősebbé válik."

És ha ez valóban megtörténik, csak az euró lehet az alternatíva -- pusztán Európa gazdasági súlya, az EKB intézményi ereje és az uniós jogállamiság iránti elkötelezettség miatt.

A professzor rámutatott, hogy a tartalékvaluta szerepének kialakítása nem csupán politikai nyilatkozatok kérdése. "Alapvetően nem a kormányok döntenek arról, hogy egy adott kereskedelmi tranzakció dollárban vagy euróban bonyolódik le – ez a magánszektor választásain múlik, és ennek így is kell lennie." Tehát a politikai szándékokon túl az Európai Uniónak az intézményi keretein is javítania kell, ha valóban komolyan kívánja erősíteni az euró nemzetközi pozícióját.

Duffie megjegyezte, hogy amennyiben az euró ténylegesen teret nyer a globális pénzügyi színtéren, az Európai Uniónak folyamatosan figyelnie kell a bankrendszer színvonalára, a fizetési rendszerek innovációjára, a tőkepiacok összehangolására, valamint az államkötvények piacának likviditásának biztosítására.

Ezután megjegyezte:

Nem gondolom, hogy a dollár teljes mértékben elveszíti domináns szerepét, de az biztos, hogy ma több tér nyílik az euró számára, mint az elmúlt másfél évtizedben bármikor.

Az euró igazi értéke nem csupán a valutaövezet országainak gazdasági kilátásaiban rejlik, amelyek nem mindig lenyűgözőek, hanem sokkal inkább a stabilitásában.

Az Európai Unió már jó ideje a lassúság, a bürokrácia és a konszenzuskeresés szimbólumává vált – ám most ezek a jellemzők váratlanul értékessé avanzsáltak.

Egy olyan világban, ahol a nagyhatalmak váratlan vámokkal, szankciókkal és szövetségi árulásokkal manipulálnak, Brüsszel, a szabályokhoz hűen, bár kissé nehézkesen, de kiszámíthatóan működő központként szinte menedékként ragyog fel.

India, Kanada, Japán, Dél-Korea és számos latin-amerikai ország egyre inkább felismeri, hogy ami korábban gyengeségként volt elkönyvelve – mint például az EU bonyolult jogi döntéshozatali folyamatai – ma már megbízhatóságnak számít. A piacok is ezt tükrözik: az euró stabilitása vonzza azokat az intézményi befektetőket, akik hosszú távú tartalékeszközöket keresnek, különösen azokat, akik szeretnék csökkenteni a dollártól való függőségüket.

Egyelőre nehéz megmondani, hogy mennyire: jelenleg csak a 2024 negyedik negyedéves kimutatások érhetők el az IMF adatbázisában, amely szerint 20 százalék körüli az euró részesedése a globális devizatartalékokban.

Természetesen nincs még vége a dollárhegemónia történetének: az euró nem lett automatikusan a dollár felváltója, és a globális devizatartalékokban még mindig háromszor annyi a dollár, mint az euró.

Az európai adósságpiac továbbra is széttagolt, és a közös kötvénypiac csírája még csak most bontogatja szárnyait:

Brüsszel célja, hogy egy új, dinamikus tőkepiaci uniót alakítson ki, amely révén európai tőzsdék és pénzpiacok vonzóbbá válnak a befektetők számára.

Noha ez egy több évtizedes terv, amely az EU-s alapszerződésekben is szerepel, sokévnyi tetszhalott állapot után az uniós veresnyképességi reformokról szóló viták miatt új lendületet kapott. Az Európai Bizottság várakozásai szerint már 2026-ra minden szükséges szabályozói ügyet lezárnak és elindulhat a befektetéseket és megtakarításokat az európai piacokon tartó rendszer.

Ahogy Christian de Boissieu, a párizsi egyetem tanára márciusban kifejtette: "A dollár uralmának fokozatos gyengülése valósággá válik, de a globális duopólium valószínűleg a 2020-as évek végéig fennmarad."

Ettől még a folyamat elindult. Csak nem feltétlenül Brüsszel szándékán múlik, hanem Washington hibáin. A dollár elsősorban azért domináns, mert bizalom van mögötte -- ez a bizalom azonban erodálódik. Az euró pedig, ha másból nem is, Donald Trump felelőtlenségének hála nyerheti meg a piac bizalmát.

Címlapkép forrása: 2020 SOPA Images, Getty Images jóvoltából.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ