Az Európai Bizottság jelenleg alaposan áttekinti a legújabb, Brüsszelben felfedett magyar kémhálózatra vonatkozó ügyet.
A Bizottság hivatalosan jelezte, hogy komolyan foglalkozik a felmerült vádakkal, és elkötelezetten dolgozik azon, hogy megóvja munkatársait és az érzékeny információkat a jogellenes hírszerzési tevékenységektől.
Az Európai Bizottság csütörtökön vizsgálatot indított, miután több médiajelentésben az jelent meg, hogy a magyar titkosszolgálatok megpróbáltak brüsszeli uniós alkalmazottakat informátornak beszervezni.
Azok az ügynökök, akik a jelentések alapján diplomáciai álcával tevékenykedtek a brüsszeli magyar Állandó Képviseleten, állítólag az Európai Bizottság magyar alkalmazottait célozták meg. Ezen a helyszínen érzékeny információkkal kapcsolatos akták készültek és kerültek megvitatásra, amelyek az országgal kapcsolatos fontos ügyeket érintettek.
A Bizottság hivatalosan jelezte, hogy komolyan foglalkozik a felmerült vádakkal, és elkötelezetten dolgozik azon, hogy megóvja munkatársait és az érzékeny információkat a jogellenes hírszerzési tevékenységektől.
„Létrehozunk egy belső csapatot, amely alaposan át fogja tekinteni ezeket az állításokat” – nyilatkozta Ujvári Balázs, a bizottság szóvivője.
A Direkt36 magyarországi hírportál, a német Paper Trail Media és a belga De Tijd napilap közös nyomozása révén napvilágot látott, hogy a magyar hírszerző ügynökségek próbálkoztak az uniós intézményekben dolgozó magyar állampolgárok beszervezésével. Céljuk egy olyan informális hálózat kiépítése volt, amely a politikai és gazdasági információk gyűjtésére irányult.
A beszámolók szerint az egyik beépített magyar ügynököt az Európai Bizottsághoz delegálták, ahol biztonsági aktákon dolgozott, és hozzáférhetett érzékeny adatokhoz.
A hírek alapján a hálózat a Magyarország brüsszeli állandó uniós képviseletének diplomáciai álcája alatt tevékenykedett.
A legnagyobb részét ezeknek az eseményeknek 2012 és 2018 között éltük meg, amikor Budapest és Brüsszel kapcsolata jelentősen megromlott. Ennek hátterében a magyar jogállamiság, demokrácia és médiaszabadság körüli feszültségek álltak.
Az Állandó Képviseletet 2015 és 2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg az Európai Bizottság egészségügyi biztosa.
A Bizottság szóvivője az Euronews kérdésére válaszolva elmondta, hogy nem ismerték még a kémvádakat 2019-ben, amikor Várhelyi megkapta a biztonsági engedélyt, hogy uniós biztos lehessen.
"Nem gondolom, hogy abban az időszakban rendelkezésünkre álltak volna hasonló típusú információk" - nyilatkozta Ujvári. Kiemelte, hogy minden egyes biztosnak kötelező részt vennie a biztonsági átvilágításon és a meghallgatáson az Európai Parlament keretein belül.
Amikor a biztosokról beszélünk, alapvető elvárás, hogy maradéktalanul teljesítsék a szerződésben foglaltakat és a magatartási normákat. E feladatuk átvétele előtt egy alapos ellenőrzési folyamat vár rájuk, amely magában foglalja az európai parlamenti meghallgatást is.
A szóvivők szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is tud az esetről.
Az Európai Parlament sajtószolgálata eddig nem adott ki hivatalos állásfoglalást az ügy kapcsán. A szolgálat hangsúlyozta, hogy a Parlament folyamatosan monitorozza a biztonsági és kiberbiztonsági kockázatokat, és minden szükséges lépést megtesz a megelőzésük érdekében.
Az általános megelőzési stratégia keretében az utóbbi években számos lépést tettek a lehetséges biztonsági fenyegetések csökkentése érdekében. Ennek részeként különös figyelmet fordítottak a képviselők és a személyzet részére nyújtott részletes útmutatásokra - tudatta a sajtószolgálat.
Az Euronews megkereste Magyarország brüsszeli állandó képviseletét az ügyben, de nem reagáltak.
Szent-Iványi István, külpolitikai szakértő és egykori külügyi államtitkár véleménye szerint az ügy rendkívül megdöbbentő, és rávilágít arra, hogy Magyarország az Európai Bizottságot és a Parlamentet "ellenségként" kezeli.
"Aggasztó, hogy magyar uniós munkatársakat akartak alkalmazni. Ennek következtében bizalmatlanság alakul ki a magyar alkalmazottakkal szemben, mert potenciális kémeknek és ellenségeknek tekintik őket" - írta Szent-Iványi csütörtökön a Facebookon közzétett bejegyzésében.
Buda Péter, a biztonságpolitikai szakértő, az Euronews kérdésére reagálva kifejtette, hogy a politika nyomására a hírszerzés kénytelen ámokfutásra vállalkozni, ami stratégiai szempontból komoly veszélyt jelent az ország biztonságára.
"A nemzet védelme érdekében napjainkban a szövetségesekkel való együttműködés jelenti a legjobb lehetőséget. Azonban ennek a kooperációnak a kulcsa a bizalom, amelyet könnyen el lehet veszíteni, de rendkívül nehéz újra megnyerni" - hangsúlyozta Buda Péter.
A szakértő szerint a szövetséges szakszolgálatok nem fogalmazhatnak meg nyilvános kritikát a magyar szervekkel szemben, de a folyosói beszélgetésekből kiderül, hogy Magyarország kiszorult a bizalom belső köréből.
"A helyzet egyértelmű: ahol egy ilyen hosszú ideig elhúzódó eset bekövetkezhet, ott komoly gondok mutatkoznak a szakmai és politikai önellenőrzés terén. Ez a fejlemény sajnos kedvezőtlen előjeleket hordoz a magyar kül- és biztonságpolitika jövőjét illetően" - fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő.
