A Boeing nehéz helyzetbe került, hiszen a gyártásához szükséges európai alkatrészek vámja folyamatosan emelkedik.
Bár a Boeing az Egyesült Államokban végzi a 737-es repülőgép összeszerelését, az alkatrészek egy lenyűgöző globális hálózatból érkeznek, több mint 20 különböző országból, hat kontinensről.
A Boeing kritikus rendszerei, mint például az avionika (elektromos és elektronikus egységek), a motorok és a futóművek nagymértékben függenek az európai és ázsiai beszállítóktól.
A növekvő vámok, a protekcionista gazdaságpolitika jelentősen megzavarta a Boeing finoman hangolt globális ellátási láncát.
A Boeing 737-est gyakran tekintik az amerikai repülőgépipar kiválósági szimbólumának. De a géptörzs alatt, egy rendkívül bonyolult szerkezet épül fel, ami mögött egy komoly nemzetközi együttműködés és egy összetett ellátási lánc áll. A globális kölcsönös függőség mintapéldája a Boeing.
A repülőgép egy valódi nemzetközi együttműködés eredménye, hiszen több ezer alkatrésze legalább két tucat különböző országból és több kontinensről érkezik. Míg a Boeing az Egyesült Államokban végzi a végső összeszerelést, a cég számos globális partnerre épít, hogy beszerezze a szükséges, speciális alkatrészeket - az olasz titán kovácsolásoktól kezdve egészen a japán kabinülésekig.
A kereskedelmi repülőgépek több millió precíziós alkatrészt tartalmaznak, amelyek közül sok egzotikus ötvözetekből vagy fejlett kompozitokból készül. Egyetlen ország sem rendelkezik ennyi know-how-val. Az orosz VSMPO-AVISMA például továbbra is a világ domináns repülőgépipari minőségű titánforrása - egy olyan fémé, amelyet szilárdság-tömeg aránya és korrózióállósága miatt nagyra értékelnek.
A Boeing a specializált beszállítók partnerségével hatékonyan kezeli a költségeket, lehetőséget teremtve a nemzetközi piaci hozzáférésre. Ezen kívül a termelés több joghatóság közé történő elosztásával mérsékli a politikai kockázatokat, így biztosítva a stabil működést a globális üzleti környezetben.
