A kormányt a klímaváltozás kérdésében új kihívások elé állíthatja az Alkotmánybíróság legfrissebb döntése. Az Ab határozata után egyre fokozódik a nyomás, hogy hatékonyabb lépéseket tegyenek a környezeti problémák kezelésére.
A klímaváltozás ügyének elkötelezett harcosai számára komoly eszköz került a kezükbe a legutóbbi alkotmánybírósági határozattal, amely részben megsemmisítette a klímatörvényt. Ez a döntés nem csupán annyit jelent, hogy a kormány nem háríthatja át a felelősséget a jövő generációkra, hanem azt is, hogy nem használhatja kifogásként a "De hát van klímatörvény!" érvet. Az új helyzet következtében a korábbi jogszabályok alkotmányossága is sokkal inkább kétségbe vonható, legyen szó akár a kútamnesztiáról, a tarvágásról vagy a vízmegtartás hiányosságairól.
Jó eszköz lehet a társadalom kezében az Alkotmánybíróság június eleji döntése arra, hogy rábírja a kormányzatot, tényleg tegyen valamit a klímaváltozás ellen
- mondta a HVG kérdésére Sulyok Katalin jogász, a brit Durham University klímavédelmi joggal foglalkozó docense egy minapi háttérbeszélgetésen, amin a klímatörvényt megsemmisítő Ab-határozat hátteréről és jelentőségéról esett szó.
Az Alkotmánybíróság közel négy év után, június elején hozott döntésével érvénytelenítette a 2020-as ellenzéki kezdeményezésre alapozott, ám a kormány által jelentősen megcsonkított klímatörvény leglényegesebb rendelkezését. Ezzel egyidejűleg megállapította, hogy a kormányzat mulasztásos alkotmánysértést követett el.
A határozat következtében jelentős előnyökhöz jut mindenki, aki elkötelezett a klímaváltozás problémájának megoldása iránt, és valódi eredményeket szeretne látni – fogalmazott Sulyok Katalin. Hangsúlyozta, hogy fontos figyelmet fordítani arra, hogy az Alkotmánybíróság határozata egyúttal jogalkotási felhívást is jelent: az Ab 2026. június 30-ig rendelte el a törvény vitatott részének megsemmisítését, és ezzel egyidejűleg határidőt is szabott a jogszabály kijavítására.
Eddig csupán szavakkal hangoztathattuk, hogy a törvény nem felel meg a megfelelő követelményeknek, és tudományos publikációk keretein belül vitathattuk ezt a kérdést. Most azonban egy sokkal komolyabb kihívással nézünk szembe.
Amikor a klímatörvények fontosságáról esik szó, már nem elegendő az a régi válasz, miszerint a jelenlegi helyzet kielégítő. Most már tudjuk, hogy a változás sürgető, és egy új, hatékony törvény szükséges a fenntartható jövő érdekében.
Sulyok hangsúlyozza, hogy bár ez az első lépés a helyes irányba, még nem jelenti a végső győzelmet. "Ez csak annyit ér, amennyit ki tudunk belőle hozni" - figyelmeztet. Véleménye szerint a siker nagymértékben függ az egyéni cselekvésektől is, hiszen a társadalomnak elvárásai vannak a döntéshozókkal szemben: fontos, hogy aktívan lépjenek fel a változások érdekében.
A legnagyobb problémát az jelentette, hogy a célokban nem volt komoly ambíció: a 2030-ig vállalt, az 1990-es szinthez képest 40%-os károsgáz-kibocsátás-csökkentés már a megszavazás pillanatában is nagyrészt teljesült. Ez elsősorban a szocialista ipar rendszerváltás utáni leépítésének volt köszönhető. Bart István klímapolitikai szakértő a HVG-ben, a törvény elfogadásának évében rámutatott, hogy a kormány, a törvényre hivatkozva, az évtized végéig alig tett volna valamit a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében.
Ez a cél valóban megvalósult, hiszen 2023-ban Magyarország klímabajnokká avanzsált. Mégis, az örömünket beárnyékolta a súlyos gazdasági válság, amely a zöldítési intézkedések helyett inkább a visszaesésről árulkodik.
Ahogyan Sulyok Katalin is rámutatott, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a klímatörvény...
Mindebből pedig az fakad, hogy a kormányzat azzal, hogy a törvényben nem rendelkezett a korábban kitűzött cél - ami felett mint látható, eljárt az idő - felülvizsgálatáról,
A jövő generációk érdekeit veszélyezteti, mivel a megfelelő intézkedések hiányában kényszerhelyzetbe kényszeríti őket. Ezzel a terhet rájuk rója, hogy 2050-re elérjék a szükséges kibocsátás-csökkentés jelentős részét.
Klímaszakértők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy az 1990 és 2050 közötti 60 évből 2030-ig már több mint 40 év eltelt, és ha nem változtatunk a köztes céljainkon, akkor csupán 20 év marad a kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtására.
Az Ab-döntés alapján először is szükséges, hogy teljesítse a következő követelményeket.
A klímavédelmi szakjogász jó nemzetközi példákat is említett: ilyen az angol Net Zero Stratégia, a finn, illetve a - mostani hazai döntéssel párhuzamba állítható Neubauer és társai ügyében 2021-ben hozott német alkotmánybírósági döntés nyomán - felülvizsgált német szabályozás.
A kormányzat részéről kulcsfontosságú, hogy a politikai elköteleződés minél magasabb szintet érjen el, és a végrehajtás felelőssége is világosan meg legyen határozva. Egyetlen minisztérium önmagában nem elegendő, hiszen ez esetben a többi szerv valószínűleg nem fogja prioritásként kezelni a feladatokat. Ezért elengedhetetlen a horizontális koordináció, amely lehetővé teszi, hogy a különböző ágazatok és intézmények együttműködjenek, és közösen dolgozzanak a célok elérésén.
mindenki érezze, hogy az ő feladata is tenni.
Az első és legfontosabb, hogy jövő nyárra ki kell javítani a klímatörvényt. Ezen túl egyrészt szükség lenne jogszabályokban rögzíteni az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeket. Jelenleg ugyanis csak jogilag nem kötelező dokumentumok léteznek a témában, mint például a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Nemzeti Energia- és Klímaterv, Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia, az Erdőstratégia, Vízstratégia stb. Ezek hosszútávú víziók, de a tényleges intézkedéseknél erodálódnak a bennük foglaltak - ha egyáltalán érvényesülnek.
Szükség lenne arra, hogy ne csupán ambiciózus célokat tűzzünk ki, hanem kötelező érvényű és számon kérhető jogszabályokat is bevezessünk.
A határozat emellett komoly muníciót jelenthet több, a klímaváltozás hatásai szempontjából sokat kritizált törvény felülvizsgálatához. Például mert azok révén csökkennek az alkalmazkodás esélyei, és nem járulnak hozzá a P-cikk érvényesüléséhez. A teljesség igénye nélkül íme pár égető és aktuális példa, amelyek a háttérbeszélgetésen is szóba kerültek:
Ezeknek az elvárásoknak egy szimbolikus, öt bekezdésből álló, legfeljebb egy oldal terjedelmű klímatörvény nem képes eleget tenni.
A kormány eddigi tevékenysége nem éppen arra utal, hogy különösebb erőfeszítéseket tennének az alkotmányos jogsértések és mulasztások orvoslására. Az Ab-döntésről beszámoló HVG-cikk például rámutat, hogy idén immár hetedik éve nem alakították ki a Natura 2000 területek hasznosítása során a természetvédelmi szempontok érvényesülését garantáló mechanizmusokat – tavaly októberre 14 ilyen esetet észleltek. Érdemes megjegyezni, hogy ez a probléma nem csupán Magyarországra jellemző, hanem szélesebb körben is megfigyelhető a klímavédelem területén.
"A politikát az állampolgárok csinálják, nekik kell rá hatással lenniük - mondta ezzel kapcsolatban Sulyok Katalin, aki elismerte, hogy - Ez nem a leghatékonyabb út, de nincs más".
Az alkotmánybíróság nem rendelkezik bírságolási vagy büntetési jogkörrel, tehát nem gyakorolhat felülről érkező nyomást. Ezért a fejlődés kulcsa az alulról érkező társadalmi igényekben rejlik. Amennyiben kialakul egy közös társadalmi elvárás, azt a döntéshozóknak figyelembe kell venniük, és foglalkozniuk kell vele.
Most végre van egy nagyon magas labda, pontosabban egy nagyon pontos gólpassz.
"Ilyen jó helyzetben még nem volt a diskurzus. Ott van az asztalon, hogy ezzel valamit kezdeni kell, rajtunk fog múlni mi jön ki a folyamat végén" - összegzett Sulyok Katalin.
