Borbély Zoltán véleménye szerint a fókuszt nem a járműre, hanem a gyorshajtás elkövetőjére kell helyezni a büntetési rendszerben.
Karácsony Gergely főpolgármester javaslata jelentős visszhangot keltett: a tervek szerint hazánkban is bevezetnék az osztrák rendszert, amely a nagy sebességtúllépés esetén első alkalommal a gépjármű hat hónapra történő ideiglenes lefoglalását, második alkalommal pedig a jármű elkobzását tenné lehetővé. Borbély Zoltán, a közlekedési jog szakértője, akit az Index megkeresett, osztotta az véleményt, miszerint az extrém gyorshajtás ellen szigorúbb intézkedések szükségesek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szankciókat elsősorban a gyorshajtókra kellene alkalmazni, nem pedig a gépjárművekre.
Október 30-ától élesben üzemelnek azok a sebességmérő kamerák, amelyeket még a nyár végén állítottak fel Budapesten. A fővárosban összesen 26 új, fix sebességmérő eszközt helyeztek üzembe a legforgalmasabb útvonalakon, ahol mostantól 47 forgalmi sáv járműforgalmát figyelik folyamatosan. A rendőrségi adatok szerint az új kamerák működésének első hónapjában több mint 52 926 gyorshajtást regisztráltak, ami azt jelenti, hogy a központi költségvetésbe ennek következtében körülbelül 2,6 milliárd forintnyi bírság érkezett egyetlen hónap alatt.
A statisztikák tükrében a főpolgármester most egy merész lépéssel kívánja sújtani a rendszeres gyorshajtókat: javasolja, hogy a Fővárosi Közgyűlés éljen felterjesztési jogával, és forduljon a kormányhoz az osztrák mintát követve. Ez a megoldás célja, hogy...
Az osztrák közlekedési szabályozás szigorú rendelkezései értelmében, ha egy gépjárművezető a megengedett sebességet lakott területen legalább 80 km/h-val, míg lakott területen kívül minimum 90 km/h-val túllépi, a hatóságok jogában áll elkobozni a járművét. Ez a szankció a bírság kiszabása és a jogosítvány felfüggesztése mellett érvényesül. A visszaeső sofőrök esetében a helyzet még komolyabb: lakott területen már 60 km/h, lakott területen kívül pedig 70 km/h sebességtúllépés is elegendő ahhoz, hogy a jármű elkobzása megtörténjen.
A főpolgármester javaslatával kapcsolatban az Index megkereste Borbély Zoltán közlekedési szakjogászt, aki rögtön hangsúlyozta: Magyarországon a gyorshajtás a legfőbb baleseti kiváltó ok. Mivel már egyetlen halálos közlekedési baleset is túl sok, ezért támogatja, hogy a jogalkotó még szigorúbban lépjen fel az extrém sebességtúllépések ellen, mint eddig.
A megengedett legnagyobb sebesség túllépése esetén akár 200 ezer forintos pénzbírságot, illetve legfeljebb egyéves eltiltást is kiróhatnak, feltéve, hogy sikerül az elkövetőt azonosítani. Ha a szabálysértések halmozódnak, a bírság mértéke akár 300 ezer forintra is rúghat. A szakértők véleménye szerint, ha a sebességtúllépés különösen drasztikus, akkor reális lehet egy 8-9 hónapos eltiltás kiszabása is. Ezen felül, ha a vétkes hat hónap elteltével újra vezethet, kötelezően részt kell vennie egy utánképzésen is.
A szabálysértési büntetést mindig a jármű vezetője kapja, míg a közigazgatási bírság az autó tulajdonosát érinti. Legutóbb augusztusban történt változás a közigazgatási bírságok mértékében. Jelenleg a gyorshajtásért legalább 50 ezer forintot kell kifizetni, míg a legmagasabb bírság, amely eddig 390 ezer forint volt, most 468 ezer forintra emelkedett. Ezt a súlyos büntetést azok az autósok kaphatják, akik a megengedett sebességhatárt több mint 110 km/órával lépik túl.
Borbély Zoltán úgy véli, hogy a járművek elkobzására vonatkozó szabályozás elfogadásának esélyei meglehetősen csekélyek a jogalkotók körében.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy jogalkalmazási szempontból komoly nehézségeket vetne fel, mivel gyakran előfordul, hogy a jármű vezetője, a tulajdonosa és az üzemben tartója nem ugyanaz a személy.
- jegyezte meg a szakjogász, aki szerint továbbra is a gyorshajtás elkövetőjét kell szankcionálni, nem pedig a járművet, mégpedig úgy, hogy emelik az érvényben lévő bírságtételeket és szigorítják az eltiltásokat.
