Friss hír: Orbán Viktort váratlanul szorongatni kezdték a reggeli interjú során!
Jogos izgalommal várta a közönség a miniszterelnök ma reggeli rádiós tájékoztatóját, hiszen az utóbbi napok eseményei – legyen szó a nemzetközi színtéren folytatott békemissziókról vagy a Till Tamás gyilkosának ügyéről – komoly figyelmet keltettek, és számos kérdést vetettek fel.
Ennek megfelelően, mégis némileg váratlanul kemény kérdéssel indította a rádió riportere az interjút:
Mi történt az elmúlt napokban?
Orbán Viktor nemrég telefonos megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A találkozó eredményei nem tűntek túl ígéretesnek, mivel a magyar miniszterelnök nem osztotta meg a részleteket, míg az orosz fél határozottan kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktus békés megoldása számukra továbbra is elképzelhetetlen.
A békemissziózó Orbán, aki egyébként a héten Donald Trump frissen megválasztott, de hivatalba még nem lépő amerikai elnöknél is tett egy villámlátogatást, ezek után lemondóan jelezte, hogy bár ők javaslatot tettek egy karácsonyi tűzszünetre és egy nagyszabású fogolycserére, Zelenszkij ukrán elnök ezt "egyértelműen elutasította és kizárta".
Az ukrán fél később azt hangoztatta, hogy valójában nem volt lehetőségük elutasítani a magyar javaslatot a "karácsonyi tűzszünet" kapcsán, mivel egyáltalán nem érkezett hozzájuk ilyen ajánlat.
Ezek után nem meglepő, hogy a Kossuth Rádió riportere érdeklődve firtatta, mi is történt az elmúlt 48 órában. Orbán azonban láthatóan nem volt felkészülve egy ilyen komoly kérdésre, főleg nem rögtön a beszélgetés elején. Helyette inkább arról kezdett beszélni, hogy "erős hetünk volt", majd gyorsan áttért arra, hogy a költségvetés már kezdi elnyerni végső formáját, így a magyarok 2025-ös éve egyre inkább körvonalazódik. Ezt követően arról is értekezett, hogy "sok mindent kellett beletaposni ebbe a zsákba", és még korántsincs vége a folyamatnak.
"Ezért szombaton lehetőség nyílik arra, hogy átadjuk a Sopronig vezető autópályaszakaszt."
A titokzatos talány és az autópályákon tett kitérők után végre a nemzetközi kihívásokra terelődött a figyelem, de mindezt egy szellemes mondattal fűszerezte: "Miközben a nemzetközi vizekben lubickolunk, azért nekünk a magyar medencében is úsznunk kell." Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az EU soros elnökeként "kezeink és elménk tele van nemzetközi ügyekkel".
Ezen a ponton végre rátért a tűzszünet kérdésére, megemlítve, hogy "az asztalon egy magyar kezdeményezés alapján áll egy javaslat, miszerint legalább karácsonykor ne veszítsen el senki életet a frontvonalon". A miniszterelnök véleménye szerint ez az ajánlat nem túl bonyolult.
"Ha a felek meg tudnak egyezni, lehet tűzszünet" - osztotta meg velünk meglátását.
Orbán véleménye szerint a párizsi olimpia remek lehetőség lett volna arra, hogy felfüggesszük a háborút, azonban ez a lehetőség sajnos elúszott. Most viszont újra megpróbálhatnánk, hiszen a lehetőség továbbra is ott van előttünk: el lehet fogadni, vagy éppen ellenkezőleg, el lehet utasítani. Az egyik fél, a Kreml, hajlandónak mutatkozik az együttműködésre, míg a másik fél, Zelenszkij, visszautasította ezt a felkérést. "De ne feledjük, még van időnk, hiszen karácsonyig jó néhány nap hátravan" – biztatta a közönséget a miniszterelnök.
A kérdésre, hogy miért mondhatott nemet Ukrajna a javaslatra, Orbán kifejtette, hogy "a magyar diplomácia minden tőle telhetőt megtett, sőt, még azon is túl". Hozzátette, hogy ha nem mi lettünk volna a soros elnökök, akkor valószínűleg ennyi lehetőség sem adatott volna meg számunkra.
"Kinek a kezében rejlik a béke kulcsa?" - tette fel a kérdést, ám Orbán ismét csak terelt a témát. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlamenti kampány során, nyáron, a Fidesz választási programja azt hirdette, hogy a világ előtt hatalmas átalakulások állnak, amelyekre talán még fel sem készültünk. Kifejtette, hogy a magyar kormány aktívan részt vehet egy olyan történelmi jelentőségű fordulatban, amely a háborúból a békességbe, a gazdasági nehézségekből a prosperitásba, a bizonytalanságból a stabilitásba, és a genderdiskurzusokból a családok védelmébe vezethet.
A migrációt ösztönző politikák helyett a határok védelmére fókuszáló politikai megközelítések felé kellene elmozdulnunk.
A támogatás megérkezett, hiszen a győzelem hatalmas fölénnyel született meg. Ezzel megalakult a Patrióták pártcsoport, és Trump is sikerrel zárta a választást - sorolta a miniszterelnök az elért sikereket.
Az eszmefuttatás természetesen arra a következtetésre jutott, hogy mivel Trump hivatalba lépése még várat magára, a béke helyzete is bizonytalan marad. Azonban január 20-át követően "repülőrajtot vesz az új adminisztráció", és nem csupán az Egyesült Államokban, hanem Európában is "olyan változásokat fognak előidézni, amelyek a mi szívünknek kedvesek".
Ezután azonnal a figyelmünket Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozására irányítottuk, amelyet Orbán óriási sikernek titulált. E pillanatban külön köszönetet mondott Pintér Sándornak és Bóka Jánosnak, hangsúlyozva, hogy nélkülük ez a fejlődés nem valósulhatott volna meg, megjegyezve:
"A két miniszter minden elismerést kiérdemel."
Amellett, hogy jelezte: a csatlakozás pozitív változást hozhat a kissé fagyos román-magyar diplomáciai kapcsolatokba, és hogy örömmel üdvözlik a baráti Bulgáriát, jelezte azt is, hogy Románia csatlakozásának köszönhetően le tudják majd vezényelni arról a határszakaszról a rendőröket, ami úgy a más határok védelme, mint a belső rendünk szempontjából üdvös lépés lesz. Ezen a ponton maga Orbán is elismerte, hogy a rendőrségnél "létszámproblémák vannak".
A beszélgetés során azonnal áttértünk Szíriára, különös figyelmet fordítva arra, hogy egyes források (akiket sem a riporter, sem Orbán nem nevezett meg) egy időben tévesen azt terjesztették, hogy a megbukott bassár el-Aszad, a szír diktátor, Magyarországra látogathatott.
Orbán kiemelte, hogy számára ez a hét leglényegesebb eseménye, mondván: "Ez a legnagyobb fájdalmat okozó és a legnagyobb körültekintést követelő kérdés."
Mindenkit emlékeztetett arra, hogy a szír polgárháború 2015-ös időszakában "migrációs és terrorhullám söpört végig Európán", amely számos európai nagyvárosban több száz áldozatot követelő terrorcselekményekhez vezetett.
"Ez nem csupán gyerekes játék, nem a kedvességről szól; itt komoly tét van, valódi áldozatokkal kell számolnunk" - fogalmazott a miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy "a röszkei helyzetet viszonylag kisebb kockázattal sikerült megúsznunk, mert megakadályoztuk a migránsok belépését."
Orbán szerint most pedig azt történt, "hogy valakik bele akarták keverni Magyarországot egy tűzforró konfliktusba", hiszen Aszadra most éppen fegyveres csoportok vadásznak. "Aki azt állítja, hogy belépett, az vadászterületet csinál vagy akart csinálni Magyarországból", mondta, hozzátéve, hogy "tudnunk kell, hogy kik voltak, és miért".
Az elsőként a Magyar Hang által közzétett, később cáfolt információra először Magyar Péter is egy Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet. Később azonban kiderült, hogy a csatolt fénykép valójában 2012-ben készült Ankarában.
Orbán véleménye szerint ez a hely egy szabad ország, ahol az emberek "bármiféle marhaságot művelhetnek", de felvetette a kérdést, vajon mindez csupán véletlen egybeesés-e. Azonnal hozzátette, hogy ő ezt nem tartja valószínűnek. Kiemelte, hogy olyan kérdésekre keresnek választ, mint például: ki húzza a szálakat, ki az ötletgazda, milyen szándék áll a háttérben, és kiket vontak be a folyamatba. Hozzátette, hogy ezek valóban összetett kérdések, de "éppen ezért vannak a titkosszolgálatok".
Éles váltással visszatértünk oda, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán mire számít a magyar miniszterelnök, "tudnak-e erősödni a magyar családok", amire Orbán ismét elővette a más sokszor lejátszott lemezt, és eldarálta, hogy a gazdaság minden baja a háborúból fakad, de mivel annak nemsokára vége lesz "fantasztikus év áll előttünk". Ismét kiemelte, hogy sikerült megkötni a bérmegállapodást, illetve kiemelte, hogy kaptak már béremelést az egészségügyi dolgozók, a pedagógusoknál is zajlik a rendezés, és "ha jól látom, sikerült az igazságszolgáltatással is megegyezni".
Ezek után hosszútávú céljaikról is szólt néhány szót, diszkréten jelezve, hogy bérszempontból "van még néhány hely, ahol méltatlanok az állapotok, ezeket fel fogjuk számolni 2025-26-27-ben".
Végül a hét legnagyobb szenzációját érintettük: Till Tamás különös esete, amely során először szabadon távozhatott a rendőrség épületéből, majd az ügyészség állásfoglalását követően mégis őrizetbe vették.
"Hogyan értékeli az ügyészség döntését?" - érdeklődött a riporter, mire Orbán mélyet sóhajtott, és elgondolkodva a következő három főbb pontba foglalta a véleményét:
A riporter még egyszer visszakérdezett, hogy a jogalkotóknak van-e teendőjük ebben az ügyben, amire Orbán határozottan reagált, és így zárta le a beszélgetést:
