"Elköszönni? Számomra ez nem opció, hiszen nem búcsúzom tőle." - Exkluzív interjú Kardos Mihállyal.

A Bazilikában, 2023 áprilisában, a tolószékben ülő pápa különleges eseményre készült. Odagurult a szintén tolószékes, Szegeden élő, lábát elvesztett Kardos atyához. A két férfi között egy pillanatra csend telepedett, miközben Ferenc pápa jobbjával finoman megfogta a magyar pap kezét. Beszélgetésük rövid volt, de annál meghittebb. A pápa végül áldását adta Kardos atyára, és megcsókolta a kezét, ami mély érzelmeket váltott ki a papból, aki a meghatottságtól zokogni kezdett. Ez a megrendítő pillanat mindannyiunk számára emlékezetes marad. Ferenc pápa halála után, másfél évvel korábban készült portrénk nyomán, most újra megkerestük Kardos Mihályt, hogy megossza velünk érzéseit és emlékeit erről a különleges találkozásról.

Hála a Jóistennek, elég jól. Tessék csak mondani, miben szolgáljak.

Szeretném, hogy találkozzunk a másik oldalon. Mikor fog ez megtörténni? Azt csak a Jóisten tudja.

Húsvétkor, a feltámadás ünnepén itt hagyni ezt a világot - mintha csak egy titkos üzenetet súgnánk, ami Ferenc pápa szellemiségét idézi. Van benne egyfajta játékosság, egy kis kacsintás, ami arra emlékeztet minket, hogy a remény és az újjászületés mindig jelen van, még a legmeghatóbb pillanatokban is.

Van bizony... A Jóisten nagyon, nagyon jó volt hozzá.

Mi volt az első gondolatod, amikor meghallottad a halálhírt?

Az első gondolatom az volt, hogy mélyen a szívemben éreztem, sőt tudtam, hogy húsvétig Ferenc pápa el fog távozni az élők sorából. Március 3-án levelet írtam Sajgó Szabolcs atyának, amelynek utolsó sora így szólt: Ferenc pápánkat most hívja haza örök otthonába a Mennyei Atya. A szállón, a betegtársamnak, Sanyinak elmondtam, hogy úgy érzem, Ferenc, akit 2013. március 13-án választottak pápává, megéli a tizenkettedik évfordulóját, de húsvétra már nem lesz közöttünk. Aztán néhány nappal később hallottam, hogy a szentatya jobban van, és öröm töltött el, mert azt hittem, talán tévedtem, és a Jóisten más útját tervezte. De végül, sajnos, az utóbbi esetben valóban tévedtem.

Milyen érzések kavarogtak benne, amikor meghallotta a halálhírt? Az elvesztés fájdalmát érezte, amely a szívét megfacsarta, vagy inkább az örömteli megkönnyebbülést, hogy az egyházfő végre visszatért teremtőjéhez?

Azért imádkoztam, hogy azt adja a Jóisten, ami neki, Ferenc pápának a legjobb. És szerintem neki ez volt a legjobb. A Jóisten megkímélte a további kínoktól, kínlódástól, megkímélte attól, hogy szenvedjen átérezve a gyöngeségét, a betegségét, megkímélte attól, hogy megérezze az emberek közül nem egynek a lesajnálását, netán támadását.

Persze, szívesen! Itt van egy egyedibb megfogalmazás: "Az offenzívája?"

Tudjuk, hogy nem mindenki számára volt ő a legjobb választás. De hát Jézus sem volt mindenki kedvence.