Donald Trump megállt egy pillanatra, és nem vetette magát a mélybe – de sajnos a magyar gazdaság ezt megtette.

A kereskedelempolitikai feszültségek következtében a külső gazdasági környezet 2025-ös alakulása rendkívül bizonytalanná vált, ami a magyar gazdaság teljesítményére is hatással lehet - állítják a CIB Bank szakértői. Ez azt jelenti, hogy a korábban prognosztizáltnál lényegesen alacsonyabb növekedési ütemre lehet számítani a magyar GDP esetében. Az MNB mozgástere továbbra is korlátozott: a jegybank a következő hónapokban várhatóan nem módosít az alapkamaton, és a forint euróval szembeni árfolyama tartósan a 400-as szint felett fog maradni.

A CIB Bank szakértői legújabb, első negyedéves makrogazdasági elemzésükben megállapították, hogy joggal reménykedhetünk abban, hogy a magyar gazdaság az év során elkerüli a recessziót. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a növekedés üteme számos tényező miatt elmaradhat a korábban prognosztizált szinttől.

A magyar gazdaság külső környezete 2025-re jelentős fokú bizonytalansággal terhelt. Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépését követően az új kormányzat várható intézkedéseivel, azok időzítésével, valamint makrogazdasági és piaci következményeivel kapcsolatos előrejelzések állandóan változásra kényszerülnek.

A magyarországi kilátásokat legközvetlenebbül a kereskedelempolitikai döntések érintik, az előrejelzéseket viszont megnehezíti, hogy továbbra sem lehet tisztán látni azzal kapcsolatban, hogy középtávon milyen vámrezsimmel kell együtt élni.

Alapforgatókönyvünk alapján arra számítunk, hogy az április elején bejelentett vámtételek idővel csökkenni fognak. Azonban az elmúlt hetek eseményei továbbra is tartós, kedvezőtlen következményekkel sújthatják a globális kereskedelmet. A legnagyobb kihívást a tervezhetőség hiánya jelenti számunkra: még egy koherens, megalapozott és véglegesen elfogadott vámcsomagnak is lennének inflációs és növekedési hatásai. Ezzel szemben a gazdasági szereplők számára fontos lenne, hogy alkalmazkodjanak ehhez a helyzethez.

- hangsúlyozta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Kiemelte, hogy bár a legújabb USA-Kína kereskedelmi megállapodás örömteli fejlemény a piacok számára, a befektetőknek érdemes óvatosnak lenniük.

Trump megállt a szakadék peremén, nem lépett a mélybe, de a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság továbbra is árnyékot vetett a jövőnkre.

Az euróövezet növekedésére vonatkozó előrejelzéseket a bank szakértői lefelé módosították. Noha a német költségvetési fordulat középtávon kedvezően befolyásolja a növekedési perspektívákat, a két hatás időbeli eltérése miatt a rövid távú kilátások nem annyira biztatóak. A fiskális lazítás jelenlegi hatása nem elegendő ahhoz, hogy kompenzálja a kereskedelempolitikai intézkedések negatív következményeit. Ennek következtében az elemzők előrejelzése szerint az euróövezet GDP-je idén mindössze 0,7 százalékkal nőhet, ezt követően pedig 2026-ra 1 százalékos növekedési ütem várható.

Az Egyesült Államok növekedésére vonatkozó prognózist szintén lefele korrigálták az elemzők, az effektív vámkulcs emelkedése azonban egyszeri inflációs sokkot okoz, megemelve a 2025-ös inflációs pályát. A sokszor kiszámíthatatlan, potenciálisan számottevő makrogazdasági hatással járó intézkedések a jegybankok dolgát is megnehezítik. A jegybanki prognózisok változásának iránya viszonylag egyértelmű: a tengerentúlon alacsonyabb növekedés és magasabb inflációs pálya körvonalazódik, míg az euróövezetben a gyengébb növekedés árnyalatnyival alacsonyabb inflációval párosul. "Az EKB-nál így egyelőre folytatódhat a monetáris normalizálás. Júniusban újabb 25 bázispontos kamatvágásra számítunk, majd az alapkamat tartósan e szinten maradhat. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nehezebb helyzetben van, hiszen mindkét célját (munkanélküliség és infláció) veszély fenyegeti. Rövid távon azonban az inflációs várakozások horgonyzása élvez prioritást, így a Fed irányadó kamata őszig változatlan szinten maradhat, év végéig maximum 1-2 kamatvágást várunk" - mondta a vezető elemző. Bár - tette hozzá - az áprilisi sokkot követően a globális piacokon nyugodtabb periódus következett, a piaci volatilitás időről-időre megemelkedhet.

Az év eddigi szakaszában a CIB elemzői többször is kénytelenek voltak lefelé módosítani az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzésüket. Márciusban még 2 százalékos reálnövekedést valószínűsítettek 2025-re, azonban az amerikai kormány kereskedelempolitikai döntéseinek hatására ezt a számot 1,5 százalékra csökkentették. Az első negyedéves GDP első becslésének megérkezése után azonban úgy tűnik, hogy ez a prognózis is túl derűlátónak bizonyul: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatainak közzététele még hátra van, de jelenlegi információk alapján úgy tűnik, hogy...

Trippon Mariann megállapítása szerint a kereskedelempolitikai feszültségek közvetlen és közvetett módon is kedvezőtlen hatással vannak a hazai gazdaság külső keresleti viszonyaira, ami végső soron az ipari szektor és az export teljesítményének romlásához vezet.

A termelési oldal legnagyobb gyengesége az ipari szektor, különösen a jármű- és akkumulátorgyártás területén figyelhető meg. Márciusban az utóbbi szegmens drámai, 40%-os éves visszaesést mutatott, míg a járműgyártás is kétszámjegyű csökkenést szenvedett el. Az építőipar sem kínál stabil alapot a növekedéshez, hiszen az állami beruházások elmaradnak, és az EU-s források továbbra is befagyott állapotban várakoznak. A mezőgazdaság csekély súlya miatt nem képes jelentős hatást gyakorolni a GDP alakulására.

- mondta Trippon Mariann.

A könnyű súlyú mezőgazdasági és építőipari szektor nem lesz képes jelentős növekedést produkálni, ezért a termelés terén ebben az évben ismét a szolgáltatások fogják képviselni az egyetlen motoros erőt. A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása marad a stabil alap. Ugyanakkor a fogyasztási szokásokat illetően fontos megjegyezni, hogy az óvatosságra vonatkozó tényezők némiképp enyhültek, de teljesen nem tűntek el. A növekvő fogyasztás összességében nem képes ellensúlyozni a más szektorokban várható visszaesést.

A beruházások idei teljesítménye valószínűleg tovább csökkenhet, és a nettó export sem fog jelentős mértékben hozzájárulni a növekedéshez. A várakozások szerint a beruházási volumen körülbelül 2 százalékkal zsugorodhat, ami a beruházások uniós forrásokkal való befagyasztásának következményeként is jól megfigyelhető. A már meglévő problémák, mint a gyenge kereslet, a korábbi költségsokkok hatása, valamint az EU-források és a költségvetési mozgástér korlátozottsága mellett az amerikai adminisztráció kereskedelempolitikai döntései tovább fokozzák a bizonytalanságot. Ez a helyzet sok tervezett beruházás elhalasztását, felfüggesztését vagy akár törlését vonhatja maga után. Ennek ellenére 2026-ra a beruházások terén 5,5 százalékos éves növekedést prognosztizálnak, amelyet a magánberuházások várható élénkülésével magyaráznak.

A stabil munkaerőpiac, a reálkeresetek folytatódó emelkedése, a háztartások erős mérlegpozíciója és a választások előtti költségvetési intézkedések viszont támaszt nyújtanak a lakossági fogyasztásnak, amely 2025-ben reálértelemben 3,7 százalékkal nőhet.

A költségvetési pálya előtt komoly megpróbáltatások állnak. Trippon Mariann szakértő véleménye szerint az idei költségvetési hiány várhatóan meghaladja a korábban tervezett mértéket. Míg tavaly a deficit 4,9 százalék volt, idén 4,5 százalékos államháztartási hiányra számítanak, holott a 2025-ös költségvetésben már 3,7 százalékos célérték szerepel. Ez a helyzet megkérdőjelezi az államadósság csökkenésének lehetőségét, ami hitelminősítői leminősítési kockázatot is magában hordoz. Az S&P már negatív irányba módosította a kilátásokat, és nem kizárt, hogy más jelentős elemzőházak is hasonló lépéseket tesznek Magyarország adósbesorolásával kapcsolatban.

Az Index tudósítása szerint 2025 első négy hónapjában a költségvetési hiány elérte az éves cél 71 százalékát, ami hasonló tendencia, mint az előző években tapasztalt. Az év első négy hónapjában összesen 2851,5 milliárd forintos deficit halmozódott fel, annak ellenére, hogy a bevételek növekedtek, a kiadások viszont jelentős nyomást gyakoroltak az államháztartásra. Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, megerősítette, hogy a kormány készen áll a költségvetési intézkedések bevezetésére.

Pozitívumként kiemelhető, hogy a lanyha gazdasági környezet ellenére a munkaerőpiac meglepően stabilnak mutatkozik. A munkanélküliségi ráta, amely a tavalyi nyári és őszi hónapokban 4,5 százalék felett volt, az idei első negyedévben 4,3 százalékra csökkent. A vállalatoknál továbbra is jellemző a munkaerő "felhalmozása", ami a stabilitás jele. A következő hónapokban azonban kulcsfontosságú kérdés, hogy a globális vámháború milyen mértékben befolyásolja a feldolgozóipari cégek keresletét, és ez milyen hatással lesz a foglalkoztatottságra. Alapvetően a kereskedelmi feszültségek fokozódását a hazai munkaerőpiac erős alapokon várja. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta a második és harmadik negyedévben ismét 4,5 százalék fölé emelkedhet.

Ez nyilvánvalóan a bérekre is nyomást helyez, bár februárban a nominális bérdinamika mérséklődött. A januári 10,4 százalékot követően az év második hónapjában a teljes gazdaságban 9,3 százalékkal emelkedtek a nominális átlagkeresetek, a vállalati szektorban ennél valamivel alacsonyabb, 9 százalékos volt az éves dinamika.

A pénzintézet szakértői

2025 elejét a pénzromlás ütemének fokozódása jellemezte, ám márciusra az éves fogyasztói árindex 4,7 százalékra csökkent, majd áprilisban tovább mérséklődött 4,2 százalékra. E csökkenéshez jelentősen hozzájárultak a bevezetett árrés- és ársapkákkal kapcsolatos intézkedések, valamint a világpiaci energiahordozók árcsökkenése.

A volatilis elemek és adóváltozások hatásától megtisztított magindexek fejlődése azt jelzi, hogy az alapvető folyamatok szintjén az árnyomás továbbra is jelentős maradt. A KSH által közzétett maginflációs mutató februárban 6,2-ről 5,7 százalékra, majd áprilisra 5 százalékra csökkent, azonban ez a szint még mindig jelentősen túllépi az MNB által kitűzött 3 százalékos cél körüli 4 százalékos felső határt.

Az eszkalálódó vámháború hazai inflációra gyakorolt valós hatása egy bonyolult összefüggésrendszer eredménye, amelyben ellentétes irányú folyamatok játszanak szerepet. Rövid távon azonban a dezinflációs tényezők tűnnek dominálónak. A gyengülő kereslet például dezinflációs hatást gyakorolhat, és árleszorító következményekkel is járhat, ha az Egyesült Államok piacáról kiszoruló export egy része Európába irányul. Ugyanakkor az Európai Unió válaszlépései emelhetik az inflációs rátát, ami ellentétes irányú hatásokat generál. A forint gyenge árfolyama felfelé mutató kockázatot jelent, míg a globális lassulás következtében az energiahordozók várhatóan alacsonyabb világpiaci ára lefelé mutató kockázatot hordoz magában. Az inflációs cél elérése tehát időben eltolódott, amit a bank számításai is alátámasztanak.

Az MNB Monetáris Tanácsa legutóbb tavaly szeptemberben hajtott végre egy 25 bázispontos csökkentést az irányadó kamaton, amely azóta 6,5%-on stagnál. A hazai inflációs kilátások romlása, a forintban denominált eszközök sebezhetősége, valamint a folyamatosan változó nemzetközi környezet jelentősen beszűkítette a jegybank mozgásterét. A 2025-ös kilátásokra jellemző rendkívül magas bizonytalanság, az inflációs cél elérésének elhalasztása, valamint a gyenge horgonyzottságú és magas inflációs várakozások rövid távon megakadályozzák az irányadó kamat további mérséklését. Továbbá, az új jegybanki vezetés számára, különösen a kezdeti időszakban, kulcsfontosságú a hitelesség kiépítése, ami szintén indokolja a rendkívül óvatos monetáris politika fenntartását.

A globális bizonytalanság rendkívüli mértéke, a piaci hangulat törékenysége, valamint az a felismerés, hogy a magyar gazdaság a vámháború kedvezőtlen hatásainak legjobban kitett régiók közé tartozik, egyértelműen gátat szab a normalizálás folyamatának. Ennek következményeként a CIB Bank szakértői úgy vélik, hogy a nyár végéig az MNB irányadó kamata nem fog változni. A jegybanknak ugyanis rendkívül óvatosan kell navigálnia a romló növekedési kilátások, az inflációs kockázatok és a pénzügyi stabilitás szempontjainak bonyolult hálójában.

ha az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése nem romlik, illetve az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is újraindítja lazítási ciklusát.

2025 eddig eltelt időszakában az euró és a forint közötti árfolyam meglehetősen széles sávban, 397 és 416 között ingadozott. Ebből az időszakból az derül ki, hogy a hazai valuta árfolyamát főként külső tényezők befolyásolták, és a jövőre nézve is világos, hogy a forint érzékeny a globális kockázati helyzet változásaira. Ahogy azonban egyre közelebb kerülünk a 2026-os választásokhoz, várhatóan újra a figyelem középpontjába kerülnek az EU-val kapcsolatos feszültségek, az uniós források sorsa, a költségvetési folyamatok, valamint a belpolitikai események. Ezek a tényezők, amelyek nem kedveznek a forint erősödésének, várhatóan növelni fogják a piaci volatilitást.

Középtávon a fokozatos nominális leértékelődési trend folytatódásával kalkulálnak a bank elemzői.