"Intenzív és provokatív káderképzés bontakozik ki – állítja a szakmai közvélemény az új pedagógus-továbbképző program kapcsán."

A Belügyminisztérium álláspontja szerint a pedagógus-továbbképzés folyamata jelentős egyszerűsítéseken ment keresztül, amelyek 2025. január 1-jétől lépnek életbe. Ezzel szemben a szakmai közvélemény egészen más véleményt formál erről. Sokak szerint a változások mögött egy ideológiai motiváció húzódik, amely célja az új vezetői generáció kiképzése az igazgatói és intézményvezetői posztokra. Ezzel pedig a közoktatás feletti kontroll és befolyás még inkább fokozódik. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kritikája szerint a "hazafias oktatás" csupán üres frázis, amely mögött egy ideológia vezérelte káderképzés áll.

Mint arról korábban beszámoltunk, 2025 elejétől jelentős reformok lépnek életbe a közoktatás területén, amelyek a 2025/2026-os tanév során még nagyobb hatással lesznek az intézményekre és a pedagógusokra. Két fő aspektus emelkedik ki: egyrészt a pedagógusok továbbképzési rendszere átalakul, másrészt pedig 2025. január 1-jétől megszűnik az intézményvezetői szakképzés. Ezt követően kizárólag az Oktatási Hivatal által szervezett, 2025 szeptemberétől induló képzés keretében lehet majd megszerezni az intézményvezetői képesítést.

- állítják a szakszervezeti képviselők.

Természetesen megkerestük a Belügyminisztériumot a témával kapcsolatban, hogy kívánják-e megosztani véleményüket a változásokról. A következő választ kaptuk kérdésünkre:

Úgynevezett "közoktatásvezetői" szakirányú továbbképzést több mint 30 felsőoktatási intézmény kínált négy félévben, eltérő szakmai tartalommal és minőségben, nem kevés tandíjért. Ezeket a képzéseket évente 400-600 fő végezte el. A jövőben az Oktatási Hivatal szervezi a köznevelési igazgatóképzést, kettő félévben, egységes szakmai tartalommal és minőségben, ingyenesen. A felvehető létszám a 2025. évben 1500 fő, ami az előző években végzett létszám háromszorosa, tágra nyíltak a lehetőségek a leendő vezetők előtt.

A Belügyminisztérium állításaival ellentétben, amely szerint a képzési lehetőségeket bővítik és egyszerűsítik, érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon valóban szükség van-e ennyi vezetőre, miközben az iskolák és óvodák folyamatosan zárnak be a pedagógushiány és a gyermeklétszám drámai csökkenése miatt. Erre a kérdésre kerestük a választ Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője segítségével. Ezzel párhuzamosan Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke is kifejtette véleményét az ATV Egyenes beszéd című műsorában Szöllősi Györgyivel.

"A történetiségét fontos szem előtt tartani ennek az egész helyzetnek" - kezdte Nagy Erzsébet az Index kérdésére válaszolva. A belügy ugyanis azzal érvelt, hogy a változtatás mennyire kedvező lesz mindenki számára, hiszen a képzés ingyenessé válik. "Ez valóban igaz, de van egy lényeges különbség" - emelte ki Erzsébet, utalva arra, hogy korábban szinte bárkiből lehetett közoktatásvezető.

Jelenleg kifejezetten a káderképzés van fókuszban, ami azt jelenti, hogy csak az igazgatók és a fenntartók által jóváhagyott személyek pályázhatnak ezekre a tanfolyamokra. Ez igazán komoly helyzet.

Ráadásul egyelőre még csak a témakörök vannak megadva az Oktatási Hivatal oldalán, a tananyag nincsen, viszont a bevezetésben szerepel a közszolgálatiság iránti elkötelezettség, "az tessék mondani, az micsoda?" - tette fel a kérdést. Véleménye szerint nem köztisztviselők kiképzéséről lenne szó, hanem igazgatók képzéséről, de a fentiek azt mutatják, hogy ez "ideológiailag meglehetősen befolyásolt és lojális, szófogadó tisztviselők képzéséről van szó, ez pedig a korábbi igazgatóképzéstől idegen volt" - fogalmazott. Hozzátette, tudja miről beszél, hiszen ő maga is elvégezte ezt a képzést, noha soha nem volt igazgató.

Korábban az igazgatók főként arra törekedtek, hogy olyan hasznos, kiegészítő ismeretekre tegyenek szert, amelyeket nem tanultak meg a tanári képzés során. Ezek az ismeretek az iskola irányításával voltak összefüggésben, ám nem arról szóltak, hogy miként kell manipulálni a helyi hatóságokat.

Véleménye szerint könnyen lehet, hogy a belügy által belengetett 400-600 fő helyett az évi 1500 képzést elvégző igazgatóra is szükség lesz, hiszen az igazgatók átlagéletkora igen magas és sok éve nem képződtek új igazgatók, ugyanis eléggé drága mulatság volt ez a képzés. "Amikor bejött ez a képzés, akkor egy elég combos fejkvóta is volt hozzá" - fogalmazott, majd később ezt eltüntették, így maradtak az egyetemek által meghirdetett pénzes képzések.

Két lehetséges forgatókönyv létezik: az egyik, hogy a kiváltságosokat már a kezdetektől fogva beiskolázták, és az ő költségeiket fedezték, a másik pedig az, hogy valaki saját forrásból állta a képzés költségeit.

- mondta, hozzátéve, hogy az ingyenesből eljutottunk a fizetős képzésig, majd most ismét az ingyenesig, csak most már "felülről iskoláznak be". A tankerület az igazgatóval egyeztetve kiválasztja, hogy kit és milyen képzésre küld el - ugyanis már azt is az igazgató választja ki, a tankerület jóváhagyásával.

Amikor a tanárok továbbképzésének egyszerűsödéséről kérdezték, határozottan kijelentette: "Dehogy!" Eddig a tanároknak 7 évente kellett összegyűjteniük 120 szabadon választott kreditet, olyan képzéseken részt véve, amelyek "valamennyire hasznosnak bizonyultak". Most viszont az új szabályozás értelmében 5 évente 60 kreditet kell teljesíteniük, de ennek a felét az igazgató, vagyis a fenntartó határozza meg. Csak a fennmaradó 60 kredit kiválasztása marad a tanárok kezében, ám a lehetőségek nem túl széleskörűek.

Bizonyos képzések, mint például a "történelem órák keretében a magyar őstörténet", mélyen átpolitizált megközelítést képviselnek. Ezek a programok, amelyek a magyar "katasztrófaszemlélet" felszámolására hivatkoznak, valójában nem a történelem árnyaltabb megértésére törekednek, hanem inkább annak ideológiai újraértelmezésére. Itt a tudományos szkepticizmus és kritikai gondolkodás helyett a nemzeti büszkeség kerül a középpontba. Ez a megközelítés a magyar történelem "eurázsiai léptékű jelenségként" való értelmezésén keresztül a nemzetek közötti hierarchikus különbségek elfogadását és megerősítését célozza, figyelmen kívül hagyva az objektív, tényeken alapuló elemzéseket. Hasonlóan, a magyar nyelv oktatásában is megfigyelhetőek vitatott irányzatok, mint például "A 20. század első felének nemzeti konzervatív és transzilván irodalma és tanításának módszertani lehetőségei".

Összességében a PDSZ álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy:

Gosztonyi is arról beszélt, hogy eddig volt egy közoktatás-vezetői képzés, amit ha valaki szeretett volna elvégezni, akkor vagy beszélt a saját intézményével, aki támogatta ebben, vagy saját maga fizette a tanfolyamot és megszerezte a képesítést. Viszont arról, hogy ki lehet igazgató, eddig is a KLIK (Klebelsberg Központ) döntött, a nevelőtestületnek csak véleményezési joga van.

Most viszont a fenntartó dönt már arról is, hogy X vagy Y elvégezheti-e ezt a képzést, vagy nem

- fogalmazott az alelnök, aki hozzátette, hogy már az utóbbi években is "lasszóval kellett fogni az igazgatókat", de nem azért, mert ne lett volna végzettséggel rendelkező pedagógus, hanem mert ez a fajta "szerepkör, amit a NER felkínál, nem valódi vezetői szerepkör, ezért inkább nem vállalják." Egy megbízás 5 évre szól, ez biztos, viszont a KSH "hiányos adatai alapján" nehéz nyomon követni, hogy kik rendelkeznek ilyen végzettséggel.

Gosztonyi rámutatott, hogy a "hazafias oktatás" elsősorban a humán tantárgyakat, mint a magyar nyelv, irodalom és történelem, érinti a továbbképzések során. Véleménye szerint azonban ezek csupán a "NER által hangoztatott üres frázisok", hiszen eddig csupán a képzések körvonalazódtak az NKE nyilvánossága előtt, a konkrét tananyagok pedig továbbra is rejtve maradtak. Emellett megjegyezte, hogy olyan kötelező tananyagok is bekerültek a rendszerbe, mint Herczeg Ferenc, akiről a magyar tanárok eddig "szó szerint egy betűt sem tanultak az egyetemi képzés során".

Egyidejűleg eltávolítják a magyar Nobel-díjas író, Kertész Imre Sorstalanság című művét, ami rendkívül képmutató lépés. Ráadásul nem hagyható figyelmen kívül, hogy az irodalmi válogatásba kifejezetten nyilas eszméket képviselő szerzők, mint például Nyírő József, műveit igyekeznek becsempészni.

„- mondta. Nem hiszi, hogy ezáltal fokozódna a hazaszeretet, ahogyan azt a kormány elvárja?”

Kifejtette továbbá, hogy a szakszervezetek javaslatai közül egyetlen elemet sem építettek be a tervezett módosításokba – ahogyan eddig sem történt ez –, azonban a legnagyobb eltérés az előző évekhez képest az, hogy ezúttal már meg sem hívták őket a változtatásokkal kapcsolatos egyeztetésekre. Szerinte ez a lépés rendkívül szigorú szűrést tesz lehetővé az igazgatójelöltek kiválasztásában, akik később dönthetnek arról is, hogy a jövőbeli jelöltek milyen képzéseken vehetnek részt, hiszen ezek a lehetőségek sem lesznek szabadon választhatók.

Mivel már annyit tárgyaltunk a témát, nézzük meg alaposabban, miről is van szó valójában!

Az Oktatási Hivatal legfrissebb közleménye szerint a pedagógusok továbbképzési rendszerét érintő új kormányrendelet, a 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet, 27 év után lép életbe, leváltva a 1997 óta érvényben lévő szabályozást, amely 2024. december 31-ig maradt hatályban. 2025. január 1-jétől a pedagógusok számára eddig alkalmazott hétéves, százhúsz órás továbbképzési ciklusok helyett egy új, öt éves, tartalmilag megújult rendszer lép életbe, amely új kötelezettségeket és lehetőségeket kínál a pedagógusok számára a továbbképzések terén.

Az új előírás szerint legalább 15 kreditegységenként, mindösszesen 120 kreditet elérő továbbképzésen kell részt venniük a pedagógusoknak. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az, aki az ötvenötödik életévét a tanév, nevelési év kezdetének napja előtt betöltötte.

A továbbképzési rendszer fundamentális alapjait a Nemzeti Alaptanterv, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, valamint az érettségi vizsgakövetelmények képezik. Ezek a keretek különösen fontosak az egyházi és felekezeti nevelés-oktatásban részt vevő pedagógusok számára, akiknek képzése a bevett egyházak által szervezett hitéleti programokkal is gazdagodhat, így biztosítva a hitoktatók és hittantanárok szakszerű felkészülését.

A gyógypedagógusok, konduktorok, fejlesztő pedagógusok, valamint óvoda- és iskolapszichológusok munkaköreire különleges képzési előírások vonatkoznak. Ezen kívül, a kizárólag alapfokú művészeti iskolákban, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményekben tevékenykedő pedagógusok, továbbá a szakgimnáziumokban csupán szakmai tantárgyakat oktató tanárok, valamint a hitoktatók és hittanárok is sajátos szabályozások alá esnek.

Már a 2020-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) megalkotásakor is kiemelt jelentőséggel bírt a kormány számára a "hazafias nevelés" eszméje. Ezért nem meglepő, hogy...

A képzési palettán olyan innovatív programok szerepelnek, melyek biztosítják a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlődését. E programok célja, hogy támogassák a tanárokat a jelenlegi és jövőbeli elvárásokhoz való alkalmazkodásban, ezáltal elősegítve a pozitív irányú változásokat. Emellett figyelembe veszik a szaktantárgyi ismeretek dinamikus bővülését is, lehetőséget adva a tanárok számára, hogy együtt fejlődjenek a tudományágak folyamatosan változó világával.

A köznevelés területén is jelentős változások várhatóak az igazgatók képzésében. A korábbi, két éves, önköltséges pedagógus szakvizsgát is magában foglaló közoktatási vezető-képzést egy új, egyéves program váltja fel, amelyet az Oktatási Hivatal szervez. Ez az új képzés ingyenesen elérhető, és a kormányrendeletben meghatározott keretek között valósul meg.

A pedagógus-továbbképzési és köznevelési igazgatóképzési rendszer megújítása szoros együttműködést igényel az óvodák és iskolák vezetőitől, az intézményfenntartóktól, valamint a továbbképzések lebonyolításáért felelős szervezetektől. E folyamat során mindenkinek közös célja, hogy a képzések hatékonyan támogassák a pedagógusok fejlődését és a nevelési intézmények irányítását.

A köznevelési intézmények vezetői 2025. április 1. és április 30. között hozzáférhetnek az Oktatási Hivatal által üzemeltetett online platformhoz, amely a pedagógusok továbbképzését segíti. Ezen a felületen az igazgatók kiválaszthatják az általuk irányított intézményekben foglalkoztatott pedagógusok számára kötelező és választható továbbképzéseket a 2025/2026-os nevelési évre. A választás során a Pedagógus-továbbképzési Információs Rendszerben (PIR) március 31-ig nyilvántartásba vett képzési programok közül lehet eligibilisen választaniuk.

A jövőben a tantárgyi ismeretek frissítésére irányuló pedagógus-továbbképzéseket 2025. szeptember 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fogja irányítani. Az oktatók egyéb kompetenciáinak fejlesztését pedig az Oktatási Hivatal támogatja majd. Fontos megjegyezni, hogy ha egy szervezet már rendelkezik érvényes pedagógus továbbképzési akkreditációval, és ezt a jegyzékbe való felvételhez kéri, akkor az akkreditáció érvényességének időtartama alatt változatlan feltételekkel folytathatja a képzések szervezését.

A korábbi jogi keretek között lebonyolított továbbképzések, amelyek minimum 30 órásak, és az Oktatási Hivatal által elismertek, valamint a Pedagógus Akkreditációs Testület (PAT) által jóváhagyottak, 2023. szeptember 1. és 2025. augusztus 31. közötti időszakban a pedagógusok számára beszámíthatóak az új továbbképzési rendszer választható programjai közé. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a tanúsítványt legkésőbb 2025. augusztus 31-ig kiállítsák, vagy már korábban kiállították azt.