Egy óra eltérés, avagy miért zökkent ki sokunkat az óraátállítás? - Pszichológus értelmezése - Akciós-Újság.hu Az óraátállítás sokak számára nem csupán egy egyszerű időpont-változás, hanem komoly érzelmi és fizikai hatásokat is kiválthat. A pszichológuso
Október utolsó vasárnapján ismét elérkezik a téli időszámítás kezdete, vagyis az idei őszi óraátállítás. 2025-ben különösen korán, október 26-án, vasárnap hajnalban kell visszatekernünk az órát: hajnali 3 óráról 2 órára. Ez azt jelenti, hogy egy órával többet alhatunk.
Az analóg órák beállítása már szombat este, lefekvés előtt hasznos lépés, hogy másnap elkerüljük a zűrzavart. A digitális készülékek, mint például a mobiltelefonok, számítógépek és okosórák, automatikusan frissítik az időt, így ezekkel nem kell bajlódnunk. Érdemes azonban figyelni a BKK-járatok és más menetrendek esetleges módosításaira is, hiszen az átállás ezek működésére is hatással lehet. Vasárnap tehát célszerű tájékozódni a változásokról, hogy minden zökkenőmentesen menjen.
Habár az Európai Unió már jó néhány éve bejelentette, hogy véget vet az évi kétszeri óraátállításnak, a tagállamok között nem sikerült konszenzust kialakítani arról, hogy melyik időzónát válasszák állandóan. Magyarország például a nyári időszámítás fenntartására hajlik, ám a közös uniós döntés elmaradása miatt a helyzet változatlan maradt.
Az óraátállítás sok ember életében átmeneti nehézségeket hozhat. A szakértők megállapítása szerint a testünk általában néhány napon belül alkalmazkodik az új időrendhez, azonban a biológiai óránk ideiglenesen felborulhat. Ilyenkor fáradtság, ingerlékenység, a figyelem fenntartásának nehézsége, és akár hangulati ingadozások is jelentkezhetnek.
Ahogy a nappalok egyre rövidebbé válnak és a természetes fény mennyisége is csökken, sokan tapasztalják az őszi melankóliát. Különösen azokat érintheti ez a jelenség, akiknek a napjaik zárt terekben telnek, és alig jutnak friss, napfényes levegőhöz. A fény hiánya nem csupán a bioritmusra van hatással, hanem a lelki egyensúlyt is felboríthatja.
Tudományos vizsgálatok alapján az óraátállítás utáni héten fokozódik a közlekedési balesetek előfordulása, és a szív- és érrendszeri problémák, mint a szívinfarktus vagy a stroke kockázata is megnövekedhet. Különösen az idősebb korosztály és az alvászavarokkal küzdők lehetnek érzékenyek ezekre a változásokra.
"Az óraátállítás talán apróságnak tűnik, de jelentős hatással van a mentális jólétünkre" - állítja dr. Varga Eszter klinikai szakpszichológus.
Szerinte a szervezetünk nehezen alkalmazkodik a hirtelen ritmusváltozáshoz, még akkor is, ha "csak" egy óráról van szó.
A belső biológiai óránk rendkívül érzékeny a fényviszonyok változásaira és az alvási ciklusokra. Az időátállítás következtében, amikor a nap korábban bújik a horizont mögé, agyunk kevesebb fényt észlel, ami arra ösztönzi, hogy gyorsabban kezdje el a melatonin, vagyis az alvásért felelős hormon termelését. Ennek következményeként fáradtság, lehangoltság és ingerlékenység léphet fel, különösen azoknál, akik egyébként is hajlamosak az őszi-téli időszakokban megjelenő hangulatzavarra.
A szakértő szerint a legtöbben 3-5 nap alatt visszanyerik a megszokott ritmusukat, de vannak, akiknél ez akár hetekig is eltarthat.
Amikor tartós kimerültséggel, alvási problémákkal vagy levertséggel szembesülünk, fontos, hogy figyelmet fordítsunk a napi szokásainkra. A reggeli fénykezelés, a rendszeres testmozgás és a következetes alvási ciklus mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a szervezetünk jobban tudjon alkalmazkodni a kihívásokhoz.
A téli időszámításra való áttérés nem csupán az óráinkat befolyásolja, hanem a közérzetünkre is hatással van. Azonban némi odafigyeléssel könnyebben hozzáidomulhatunk a korábbi napnyugtákhoz és a hosszabb sötét órákhoz.
Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy feliratkozz hírlevelünkre! Hetente megosztjuk veled a legfrissebb akciós ajánlatokat a szupermarketekből, így mindig naprakész lehetsz a legjobb vásárlási lehetőségekről. Csatlakozz hozzánk, és tudd meg elsőként, hol találhatod a legjobb ajánlatokat!
