A várólisták folyamatosan gyarapodnak, mióta az állam átvette a CT-gépek üzemeltetését.

Az OKFŐ álláspontja szerint minden a legjobb úton halad, míg a MOK véleménye szerint a legújabb technológia is haszontalan, ha nincs megfelelő szakember, aki képes lenne kezelni azt.

A múlt hónapban írtuk meg, hogy november 1-jétől megszűnik a lehetőség, hogy a magánegészségügyi intézmények társadalombiztosítási alapon végezzenek CT- és MR-vizsgálatokat. Erre azért kerül sor, mert a kormány a két évvel ezelőtt indított átszervezés keretében most felvásárolja a magánszolgáltatók berendezéseit, és azokat állami, önkormányzati vagy egyházi fenntartású kórházakhoz csoportosítja át.

Bár a hivatalos indoklás szerint a cél a spórolás és az ellátás egységesítése, az egészségügyi dolgozók és a betegek szerint a változás már most komoly fennakadásokat okoz.

Egy olvasónk arról számolt be, hogy már egy hónapja várakozik egy onkológiai osztályon a CT-vizsgálatának eredményeire. "Azt mondják, hogy a sürgős eseteket prioritásként kezelik, de vajon mi lehet sürgősebb, mint egy súlyos daganatos betegség diagnosztizálása?" - teszi fel a provokatív kérdést. A kórházak ráadásul a nyers felvételeket sem bocsátják rendelkezésre, így magánúton sem tudná elősegíteni az értékelés gyorsítását.

Az RTL nyári riportja alapján a győri kórház előtt hosszú sorok kígyóztak a tűző napon, ahová a betegek órákon át várakoztak, csupán azért, hogy megkapják a lehetőséget a képalkotó vizsgálatokra. A helyzet különösen nehéz, hiszen itt havonta csupán egy alkalommal lehet időpontot foglalni.

Szeptember hónapban az Országos Kórházi Főigazgatóság körülbelül egymilliárd forint értékben szerzett be tizenhat CT- és MR-berendezést egy magánszolgáltatótól. E berendezések között szerepelnek azok, amelyeket olyan intézmények fognak használni, mint a Honvédkórház, a győri Petz Aladár Kórház és a budapesti Szent Margit Kórház. A hírek szerint a kormány eddig összességében több mint tizenegymilliárd forintot költött a központosítási folyamatra, amely magába foglalja a gépek felújítását és üzembe helyezését is.

A Radiológia szakmai portál szerint hosszú távon az intézkedés akár jobb hozzáférést és modernebb eszközparkot is eredményezhet, de rövid távon elkerülhetetlenül nőnek a várólisták. Mint írják, a radiológusok számára is komoly kihívás a hirtelen átállás, és bár a cél a hatékonyság növelése, a betegek jelenleg inkább a lassulást érzékelik, pedig a gyors diagnózis ebben az esetben tényleg életeket menthet.

A páciensek egyre inkább nyugtalanok: ha már most is hetek, sőt hónapok telnek el, mire megérkezik egy-egy diagnózis, vajon mi történik novembertől? Akkor ugyanis minden tb-finanszírozott vizsgálatot kizárólag az állami egészségügyi rendszer keretein belül végeznek el.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság válaszában kiemelte, hogy "a radiológiai ellátás korszerűsítése zökkenőmentesen halad, és a betegek számára kizárólag kedvező tapasztalatokkal szolgál majd". A régi, elavult diagnosztikai berendezések, beleértve a CT- és MR-készülékeket, új, korszerűbb, gyorsabb és precízebb eszközökre cserélődnek. "Az új technológia lehetőséget ad arra, hogy rövidebb időn belül több vizsgálatot végezhessünk, ami gyorsabb diagnózist és csökkentett várakozási időt biztosít a páciensek számára" - tették hozzá.

A Magyar Orvosi Kamara megközelítése sokkal visszafogottabb: véleményük szerint jelenleg senki sem rendelkezik pontos adatokkal arról, hány radiológus és asszisztens van az állami egészségügyi rendszerben, és azt sem tudják megmondani, mi lenne az optimális létszám. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy "a szakemberhiány már most is jelentős problémát jelent, és a kórházak várhatóan nem tudják majd könnyedén pótolni a magánszolgáltatások kiesését."

A kamara informális csatornákon keresztül értesült arról, hogy a leletkiadás üteme csökkent, és a vizsgálatok folyamata is elhúzódik. Ezt a jelenséget a szakemberek az átalakítás során felmerülő nehézségekkel és az erőforrások hiányával hozzák összefüggésbe.

A testület egyhangúlag kifejezte, hogy a gépek fejlesztése elengedhetetlen, ám hangsúlyozzák: "a legújabb technológiai berendezések haszontalanok maradnak, ha nem áll rendelkezésre elegendő szakképzett személyzet, aki ezeket üzemeltetni tudja." Véleményük szerint a tartós megoldás kulcsa az egészségügyi rendszer átfogó reformjában rejlik, amely magában foglalja a bérek emelését, a működés átláthatóságának fokozását, valamint egy vonzó karrierpálya kialakítását.