A gyermeknap eredetileg teljesen eltérő jelentéssel bírt. A kezdetekben nemcsak a gyerekek ünneplése zajlott, hanem egy mélyebb üzenetet is közvetített a jövő generációjának fontosságáról. Az évek során azonban a hangsúly áthelyeződött, és ma már sokkal i

Manapság a vattacukor, az arcfestés és az ajándékok ünnepeként tekintünk május utolsó vasárnapjára, pedig a gyermeknap kezdetben nemcsak játék és mese volt, hiszen a társadalmi felelősségvállalás jegyében a gyermekvédelmet és a gyermekek jogait középpontba állító rendezvénynek indult. Az azóta eléggé átfestett arcú ünnep története Magyarországon is így kezdődött az 1931-es első Nemzeti Gyermekhéttel. Abban az országban pedig, ahol először bevezették, a gyermeknap szó szerint összeforrt a függetlenség napjával.

Napjainkban már természetesnek tűnik, hogy május első vasárnapja az édesanyák ünnepe, míg a hónap utolsó vasárnapja a gyerekeké. Azonban kevesen ismerik a gyereknap eredetét. A nemzetközi gyereknap bevezetése 1925-re datálható, amikor először került szóba a genfi Gyermekjóléti Konferencián. Ezt követően néhány év elteltével Magyarországon is megrendezték az első Nemzeti Gyermekhetet, amely azóta is fontos része a gyermekek ünneplésének.

Az sem számít közismert ténynek, hogy a világ szinte minden országában létező, de a legkülönbözőbb időpontokban tartott ünnepnap eredetileg nem csupán a gyerekeink és unokáink megajándékozásáról szólt, hanem ennél sokkal többről: a hányattatott sorsú gyermekek megsegítéséről, és a nekik való adománygyűjtésről - ezáltal a közösségek jövőjének jobbá tételéről.

A gyereknap hivatalos állami ünneppé nyilvánításának legszembetűnőbb szimbolikája talán abban rejlik, hogy az első helyszín, ahol ezt megtették, egybeesik az ország függetlenségének ünnepével is.

Az idei gyereknap alkalmából nem csupán az elmúlt évszázadban világszerte elterjedt ünnep nemzetközi és hazai történetének részleteit osztjuk meg, hanem arra is fényt derítünk, hogy miért nem minden országban ugyanazon a napon ünneplik a gyermekeket. Ezen kívül felidézzük azt a figyelemre méltó cikket, amelynek címe: "Magyarország a gyermekvédelem terén sok, kultúrájára büszke nyugati államot megelőzött". Érdekesség, hogy ez a cikk nem idén készült.

Az a gondolat, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek, legyenek akár árvaházban élők, akár szegény családból származók, részesei legyenek egy különleges gyereknapnak, először a 19. század közepén bukkant fel. E javaslat atyja Dr. Charles Leonard, egy amerikai tiszteletes volt, aki 1856-ban egy prédikáció keretében hívta fel a figyelmet erre az igényre. Az elhangzottak nyomán az elkövetkező években több gyülekezet is csatlakozott a kezdeményezéshez, és jótékonysági gyereknapokat kezdtek szervezni az Egyesült Államok különféle szegleteiben. Ezek az események hagyományosan június második vasárnapjára időzítődnek, és azóta is megszakítatlanul jelen vannak az amerikai kultúrában.

A 20. század elején Európa számos országában, így a Magyar Királyság területén is, egyre gyakoribbá váltak azok az események, amelyek gyereknap keretében zajló adománygyűjtésekkel egybekötve valósultak meg. Ezeket az eseményeket főként egyházi közösségek és különféle jótékonysági szervezetek szervezték, céljuk pedig a rászoruló gyermekek támogatása volt.

Az 1906-ban megalapított Országos Gyermekvédő Liga, a korabeli sajtóforrások szerint, már jóval a hivatalosan 1931-ben bevezetett állami ünnep előtt, a két évtized során rendszeresen megünnepelte a saját gyereknapját. Ezt a különleges eseményt május vagy június egyik hétvégéjén tartották, amikor az önkénteseik, akik adományokat gyűjtöttek, elözönlötték a főváros utcáit.

Ez a filozófia inspirálta azokat a vezetőket is, akik először emelték állami rangra a gyereknapot. Ezen szellemiség volt a motorja annak a 1925-ben indult kezdeményezésnek is, amelynek nyomán a gyereknap ünneplése világszerte elterjedt és népszerűvé vált.