A londoni béketárgyalásokat elhalasztották, miután Ukrajna kifejezte, hogy nem hajlandó elfogadni a Krím orosz fennhatóságát.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Ukrajna vezető diplomatáinak szerdai londoni találkozója az orosz-ukrán háború lezárásáról elmaradt. A Sky News értesülései szerint magyar idő szerint kilenc óra előtt néhány perccel érkezett a hír, hogy a megbeszélés halasztásra kerül. Ennek hátterében áll, hogy Kijev az előző napon kifejezte, hogy az amerikai béketerv, amely hivatalosan is elismerte volna a Krím-félsziget orosz ellenőrzését, számukra elfogadhatatlan. E fejlemények következtében Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy nem utazik el Londonba.
Az öt nemzet magas rangú tisztviselői között zajlanak majd megbeszélések, és az ukrán külügyminiszter elutazik Londonba, ahol kétoldalú megbeszélése lesz David Lammy brit külügyminiszterrel. Keith Kellogg, az amerikai elnök különmegbízottja pedig francia és német diplomáciai vezetőkkel találkozik.
A béketárgyalások ütemének lassulása a Sky elemzői szerint ellentmond annak a stratégiának, amelyet Donald Trump és csapata követett, amikor nyomást kívántak gyakorolni Kijevre és Moszkvára a tűzszüneti megállapodás érdekében. Rubio a múlt héten Párizsban kifejtette, hogy Trump egyre türelmetlenebb a békefolyamatok elhúzódása miatt, és figyelmeztetett: ha nem sikerül hamarosan rendezni az ukrajnai konfliktust, az Egyesült Államok "továbbléphet."
Húsvétra Putyin orosz elnök tűzszünetet hirdetett, amihez Ukrajna is csatlakozott, ám aztán mindkét fél a fegyverszünet megsértésével vádolta a másikat, bár az ukrán tisztviselők elismerték az orosz támadások intenzitásának általános csökkenését. Kedden pedig Putyin már arról beszélt, hogy hajlandó lenne nyugati közvetítők nélkül, közvetlenül az ukránokkal tárgyalni a háború lezárásáról. Egy nappal korábban Zelenszkij azt mondta, hogy "minden megbeszélésre készen áll" a tűzszünetről, amely leállítja a polgári infrastruktúrát ért csapásokat.
Az amerikaiak béketervét egyik háborúban álló fél sem támogatta. Ukrajna különösen a Krím elvesztése miatt volt ellenérzésekkel, mivel a washingtoni javaslat de facto elismerte volna az orosz fennhatóságot a kelet-ukrajnai térségek jelentős részén is. Emellett érzékeny kérdés volt, hogy a terv kategorikusan kizárta Ukrajna jövőbeli NATO-tagságának lehetőségét. Az orosz fél pedig többek között azt kifogásolta, hogy nyugati békefenntartók érkezése várható Ukrajna területére, valamint hogy Kijev megtarthatná a Dnyeper folyó feletti hozzáférését.
