Elon Musk egyedülálló képességekkel bír, amelyek révén újból fénykorába emelhetné a videójáték-ipart. Innovatív ötleteivel és merész víziójával képes lenne új irányokat mutatni, amelyek nemcsak a játékmenetet, hanem az egész iparág fejlődését is elősegíte
Globálisan leállt vagy akadozik a PlayStation szolgáltatása
Nem titok, hogy a videójáték-ipar jelenleg nem éli a legszebb napjait. Számos stúdió kénytelen leépítéseket mérlegelni, míg a nagyobb cégek, mint például a Ubisoft, szintén nehézségekkel küzdenek. Gondoljunk csak az Assassin's Creed Shadowsra, amelynek debütálása már régóta a várakozások kereszttüzében áll. Eredetileg 2024-re tervezték a megjelenését, de a közelgő premier előtt nem sokkal újabb csúszást jelentettek be. Az új dátum február 14-e lett, ám a rajongók januárban újabb csalódással szembesültek: a játék megjelenését március 20-ra halasztották.
Úgy tűnik, hogy a Ubisoft végre képes tartani a megadott határidőt, de a folyamatos késések miatt sokan úgy vélik, itt az ideje, hogy radikálisan átalakítsák a fejlesztőstúdiókat, hogy a videójátékok ismét a régi fényükben tündökölhessenek. De ki is vezeti ezt az átalakulást? Ha Elon Muskra gondoltál, jó nyomon jársz! A Tesla, a SpaceX és az X alapítója hamarosan a videojáték-ipar vizeire is belép, még ha nem is ő a legügyesebb ebben a szegmensben – ezt persze mindenáron próbálja palástolni.
A közelmúltban napvilágra került, hogy Elon Musk mesterséges intelligenciával foglalkozó cége, az xAI, új, AI-alapú játékstúdiót tervez indítani. A bejelentés a Grok-3 nevű legújabb AI-modelljük bemutatóján történt, ahol Musk arra bátorította a fejlesztőket, hogy csatlakozzanak ehhez az ambiciózus projekthez. Az új stúdió az xAI kiemelkedő mesterséges intelligencia technológiájára épülne, amely mögött egy lenyűgöző, közel 200 ezer GPU-val rendelkező számítási infrastruktúra áll. Ez a hatalmas technológiai kapacitás lehetőséget ad arra, hogy még élethűbb, dinamikusabb és személyre szabottabb játékélményeket hozzanak létre. Azonban felmerül a kérdés: mindez milyen költségekkel jár majd?
Bár jelenleg nincsenek nyilvános információk konkrét projektekről, Musk ambíciója, hogy a mesterséges intelligencia révén támogassa a kisebb fejlesztőcsapatokat, és új megközelítéseket kínáljon a játéktervezés hagyományos folyamataihoz.
Az 53 éves vállalkozó már hosszú évek óta szenvedélyesen szeret játszani a videojátékokkal, és kevesen tudják, hogy a pályafutása elején a Rocket Science Games csapatában gyakornokként is kipróbálta magát a játékfejlesztés világában. Játékosként aktívan részt vesz az iparág legújabb címjeiben, mint például a Diablo IV, a Civilization és az Elden Ring - persze, csak akkor, amikor éppen nem az egyik alkalmazottja fejleszti a karakterét. A milliárdos számára ez a világ nemcsak munka, hanem hobbi is, de úgy véli, hogy a videojáték-ipart túlságosan a nagyvállalatok dominálják, ami szerinte visszafogja a kreativitást és az innovációt, amelyre a szektor valóban szüksége lenne.
A bejelentés különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy Musk nemrégiben nyilvános eszmecserét folytatott Demis Hassabisszal, a Google DeepMind vezérigazgatójával az AI által vezérelt játékfejlesztés lehetőségeiről. A beszélgetés kiindulópontja a DeepMind új fejlesztése, a Genie 2 volt, amely képes képi utasítások alapján interaktív, háromdimenziós játékkörnyezeteket létrehozni. Musk jelezte, hogy szívesen dolgozna együtt a DeepMind fejlesztőivel egy AI-alapú játékprojektben, amiből akár még valóság is lehet, a Genie 2 ugyanis jól illeszkedhet Musk elképzelésébe, miszerint a mesterséges intelligenciát a játékok új generációjának megteremtésére kell felhasználni.
Nem Musk ámokfutása volt azonban az egyetlen, ami a napokban felkeverte az állóvizet a gaming világban. A Microsoft és az Xbox is a mesterségesintelligencia-alapú játékfejlesztéssel riogatta az internet népét. A vállalat szintén a napokban mutatta be Muse nevű mesterséges intelligencia modelljét, amely új korszakot nyithat a videójátékok fejlesztésében. Az AI-alapú rendszer képes játékbeli vizuális elemek és vezérlési műveletek generálására, megkönnyítve ezzel a koncepcióalkotást és a játékmenet megtervezését - elméletben.
A PCMag beszámolója szerint a Muse az úgynevezett World and Human Action Model (WHAM) technológiára épül, és elsősorban az ötletelés támogatására szolgál. A Microsoft szerint nem céljuk az emberi fejlesztők helyettesítése, inkább egy olyan eszközt szeretnének létrehozni, amely megkönnyíti és felgyorsítja a kreatív folyamatokat. Érdekesség, hogy a Muse fejlesztéséhez több mint félmillió anonim játékmenetet elemeztek, amely egy ember hét évnyi megállás nélküli játékának felel meg. Az AI-modell 1,6 milliárd paraméterrel dolgozik, és képes:
A Muse jelenlegi hátrányaként említhető, hogy csupán 300x180 képpontos felbontásban képes működni, és a generált játékszekvenciák időtartama is csupán néhány percre korlátozódik. Ezen kívül időnként vizuális torzulások is előfordulhatnak. Az elkészült eredményt az alábbiakban tekintheted meg:
Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a mesterséges intelligencia szerepe a videójátékok fejlesztésében a jövőben még nagyobbá válik. Azonban felmerül a kérdés: vajon mennyire lesz mindez gazdaságilag kifizetődő? Az, hogy egy projekt gyorsan elkészül, nem garantálja a sikerét. Különösen fontos megemlíteni, hogy a játékosok többsége a minőséget helyezi előtérbe, nem csupán a mennyiséget.
