Évszázadok óta példátlan sorozatot tudhat magáénak az FTC, ám hazai szinten mégis komoly kihívásokkal néz szembe.
Bár az NB I-es csapatok papíron erősebbnek tűnnek, a Ferencváros az Európa-ligában sokkal hatékonyabban jelenik meg, még akkor is, ha kevesebb helyzetből gazdálkodik. A statisztikák szerint a zöld-fehérek nemcsak eredményesebbek, hanem sokkal koncentráltabbak és mentálisan felkészültebbek is a nemzetközi kupákban, mint a hazai bajnoki mérkőzéseken. Hajnal Tamás sportigazgató által is megfogalmazott kétarcúság nemcsak a mérkőzések során, hanem azok különböző szakaszaiban is nyilvánvalóvá válik. A PAOK ellen vívott Európa-liga összecsapás kapcsán részletesen megvizsgáltuk az együttes idei teljesítményét és a párharc izgalmas aspektusait.
Bár a matematikai bizonyosság egy döntetlennel még nem lenne teljesen biztos, az Opta szuperszámítógépének szimulációja szerint a Ferencváros csütörtökön közelebb kerülhet az Európa-liga egyenes kieséses szakaszához. A magyar bajnoknak mindössze annyira van szüksége, hogy Görögországban, a PAOK otthonában ne szenvedjen vereséget.
Miközben a nemzetközi színtéren az utóbbi két hónap számos kiemelkedő eredményt hozott, Pascal Jansen csapata az élvonalbeli bajnoki mérkőzéseken messze elmarad a várakozásoktól. A Debrecen ellen elszenvedett 5-4-es vereség, az Újpest ellen elért gól nélküli döntetlen, a DVTK-val játszott hazai iksz, valamint a novemberi újabb pontvesztés a DVSC ellen – amelyet Gruber Zsombor 85. percben lőtt gólja mentett meg a vereségtől – mind-mind a csapat ingadozó teljesítményéről tanúskodnak.
A Ferencváros kettőssége nem új keletű téma, hiszen nemrég Hajnal Tamás, a zöld-fehér klub sportigazgatója is rámutatott erre. Kiemelte, hogy ez a jelenség nem csupán az eredmények tükrében mutatkozik meg, hanem a csapat mentális felkészültségében is. A Fradi másféle lelkiállapotban lép pályára a nemzetközi összecsapások során, mint ahogyan azt a hazai mérkőzéseken látni szoktuk...
Nem meglepő, hogy az FTC eltérő taktikát alkalmaz európai riválisaival szemben, mint a hazai ellenfeleivel. Ezt a kettősséget már Szerhij Rebrov, Sztanyiszlav Csercseszov és Dejan Sztankovics időszaka alatt is megfigyelhettük. A jelenség teljesen érthető, hiszen a Bajnokok Ligájában, az Európa-ligában vagy akár a Konferencialigában a hazai mezőnynél általában erősebb csapatokkal kellett szembenézniük. Ennek következtében egy olyan játékstílus alakult ki, amely az átmenetekre és gyors kontrákra épít, míg a hazai mérkőzéseken a labdabirtoklásra és az ellenfél fokozatos megfojtására összpontosítanak.
Az Opta exkluzív adatainak elemzése alapján világosan látszik, hogy a 2024-2025-ös szezon eddig lejátszott tétmérkőzései során nem mutatkozik lényegi eltérés. Különbség azonban van a csapatok által alkalmazott meccsterv és stratégia között, ami önmagában is érdekes, de ennél is fontosabb a szurkolók által joggal megkérdőjelezett játékosok eltérő hozzáállása. Az adatok mindkét jelenséget egyértelműen alátámasztják, és rámutatnak arra, hogy a teljesítmény nem csupán a taktikán, hanem a mentalitáson is múlik.
Miről is van szó?
Míg a Ferencváros hazai pályán az NB I legdominánsabb csapatának számít, átlagosan 64,8 százalékos labdabirtoklással, addig az Európa-ligában a mezőny alsó harmadához tartozik. Az eddigi 46,1 százalékos átlagát a Dinamo Kijev ellen szerzett 63,5 százalékos teljesítmény jelentősen megdobta – ezen a mérkőzésen az FTC már a 17. perctől emberelőnyben játszott, ami lehetővé tette, hogy az utolsó 30 percben teljesen dominálja az ukrán csapatot. Érdekes, hogy a közvélemény által diadalmenetként ünnepelt, Malmö ellen aratott 4-1-es győzelem sem a labdabirtoklásnak volt köszönhető: ezúttal mindössze 33 százalékban birtokolták a labdát, ám ennek ellenére ez volt az El-szezon eddigi legjobb Fradi-előadása.
A Malmö-meccs valódi érdekesség, mintha a holland szakember irányítása alatt a Ferencváros mottója a „kevesebb több” lett volna. A zöld-fehér gárda az Európa-ligában átlagosan 2,2 gólt szerez mérkőzésenként, míg a hazai NB I-es összecsapások során csupán 1,8 találatig jutnak. Noha az élvonalbeli meccseken gyakrabban alakítanak ki helyzetet, és ráadásul a minőségibb gólszerzési lehetőségeik is jobbak (meccsenként 3,6 ziccerrel és 0,13-as xG-vel), a helyzetkihasználásuk sokkal gyengébb. Figyelemre méltó, hogy míg a nemzetközi kupákban a Ferencváros nagy helyzeteinek 50 százaléka gólra vált, addig az NB I-ben ez az arány alig haladja meg a 40 százalékot. Az előbbi teljesítmény a 36 csapatos mezőnyben az ötödik legjobb, míg az utóbbi a 12 csapatos élvonalban csupán az 5. helyet foglalja el, ami közepes eredménynek számít.
Semmi sem árulkodik komolyabban a zöld-fehérek NB I-ben mutatott koncentrációs problémáiról, mint a csapat xG-differenciája. Míg az Európa-ligában három góllal többet szereztek, mint a helyzeteik minőségéből egyenesen következett volna, bajnoki riválisaikkal szemben 4,3 találattal múlják alul a helyzetminőség-mutatójukat. Elképesztő szélsőség: az El-ben a mezőny második legjobb mutatója Varga Barnabáséké, idehaza a legrosszabb (12.). Hasonló pontatlanságról árulkodik az FTC pontos passzainak aránya is. Noha a nemzetközi porondon passzol kevesebbet, és kényszerül arányaiban sokkal több hosszabb, így kockázatosabb átadást meghúzni, ezen nehezítő körülmények ellenére sincs markáns eltérés a hazai mutatójához képest.
"Lehet, hogy nekünk is csupán az Európa-liga mérkőzésein lenne érdemes szurkolnunk?" - fogalmazta meg a Fradi-szurkolók a Zalaegerszeg elleni bajnoki találkozón azt a kérdést, amely a helyzet súlyosságát is tükrözi. A zöld-fehér szurkolótábor identitását jól tükrözi, hogy a fekete-fehér molinóra angol nyelven írták fel az üzenetet, amely a Hajnal által is említett hozzáállásbeli különbségekre utal.
A dekoncentráltság egyik legszembetűnőbb jele a csapat védelmében elkövetett nagy egyéni hibák száma, amelyek közvetlenül ellenfelek gólhelyzetéhez vagy akár góljához vezettek. Mi a helyzet tehát? Hazai pályán a zöld-fehér játékosok 15 mérkőzés alatt összesen öt komoly baklövést könyvelhettek el, ami egy gólhoz is vezetett. Ezzel szemben a nemzetközi színtéren, az első öt forduló során, egyetlen olyan hibát sem vétettek, amely közvetlenül az ellenfél helyzetét segítette volna. Az Európa-ligában csupán hat klub tudja felmutatni ezt a statisztikát az FTC mellett. Mintha a zöld-fehérek légiósai nem is vennék komolyan a hazai bajnokság küzdelmeit...
A Fradi keretében az NB I-es teljesítményénél jóval mélyebb értékek rejlenek, amelyek főként a csapat dinamikus presszingjében mutatkoznak meg. Az elméletileg a legnagyobb figyelmet és precizitást igénylő, csapatmunkával végrehajtott labdaszerzések során a zöld-fehérek kiemelkedően teljesítenek. A 40 másodpercen belül, maximum öt átadással visszaszerzett labdák száma (41) az Európai középmezőny szintjén mozog, ám a lövésig eljutó akciók arányában (26,8 százalék) már az elitcsapatok között találhatók. E tekintetben csak az Ajax (33,3 százalék) és a Dinamo Kijev (29,2 százalék) teljesítménye múlja felül őket. Érdekes, hogy a Fradi nem alkalmaz olyan magas védekezést, mint az NB I-es mérkőzéseken, így a magas letámadás nem számít a legfőbb taktikai eszközüknek.
Idehaza ugyan jóval kevesebb labdajáratást enged ellenfeleinek, átlagosan 9,6 passz után megkezdi a visszatámadást, mégis jóval kevesebb high turnoverst tud elérni (6,6). Ezekből aztán kevesebbszer, csak 17,2 százalékban jut lövésig, mint az El-ben (26,8 százalék). Ezt ugyanakkor elhamarkodott lenne egy az egyben a Fradi-játékosok pontatlanságának betudni, legalább annyira köszönhető annak a jelenségnek is, hogy idehaza a riválisok jóval zártabb, a labdavesztések után a kisebb területek miatt gyorsabban visszarendeződő védekezést alkalmaznak velük szemben.
Az NB I-es klubok teljesítményét érdemes alaposan megvizsgálni, hiszen a Ferencvárosi TC meccsenkénti 6,6 labdavasalása is elegendő ahhoz, hogy a liga második legjobbjának számítson. Ez a statisztikai adat azonban éles kontrasztban áll a második számú európai kupasorozat követelményeivel, ahol ilyen alacsony mutatóval még a harminc közé sem lenne esély bekerülni. Ez a helyzet rávilágít a hazai csapatok fejlődésének szükségességére, ha nemzetközi szinten is sikerre szeretnének törni.
Kérdés, Pascal Jansen mikorra és hogyan lesz képes leküzdeni az eredendően hozzáállásbeli problémának, így mentális jellegűnek tűnő jelenséget játékosainál. Egyelőre az élvonalbeli riválisok egész jól tartják a lépést a címvédővel, sőt, a Puskás Akadémia vezeti is a tabellát az Üllői útiak előtt - egy mérkőzéssel többet lejátszva. Az El-produkció, és a kontrafociból elért hatékonyság ugyanakkor azt bizonyítja, az NB I-ben az eddigi teljesítményével jóval többre lehet még képes az FTC. Az elmúlt évek tendenciáját figyelve kevés kétségünk lehet, ha eljön a nemzetközi kupabúcsú pillanata, és a zöld-fehérek élvonalbeli produkciója addig sem stabilizálódik, a nyáron kinevezett holland szakvezető napjai rövid időn belül megszámláltatnak...
Azonban azt is érdemes megjegyezni, nemcsak a bajnoki és az Európa-liga-meccsek közt mutatkozik jelentős különbség a ferencvárosiak koncentrációjában, hanem egy-egy mérkőzésen belül is. Az FTC az El-ben látott sikereit jelentős részben a remek meccs (és félidő) kezdéseinek köszönheti. Eddigi tizenegy találatuk közül hatot is vagy az első vagy a második játékrész első tizenöt percében jegyeztek a zöldek. Ennél egyetlen csapat sem eredményesebb a mezőnyből a meccs elején és közvetlenül a szünet után. A Malmö elleni - már emlegetett - 4-1 alkalmával három találat is ezen periódusokban született.
Az Opta statisztikái alapján a nemzetközi futballszíntéren két kiemelkedő egyéni teljesítmény emelkedik ki: az egyik, és talán nem meglepő módon, Varga Barnabásé, aki öt mérkőzés alatt öt gólt szerzett, bár a legutóbbi görögországi mérkőzésen eltiltása miatt nem léphetett pályára. A 30 éves magyar támadó jelenleg vezeti az Európa-liga góllövőlistáját, mindezt pedig 3,16-os várható gólszám (xG) mellett produkálta, így ő a Ferencváros egyik legkiemelkedőbb felülteljesítője. Érdekesség, hogy Vargánál eredményesebb magyar játékos már 33 éve nem volt a kontinens kupasorozataiban: a Kupagyőztesek Európa-kupájában Lipcsei Péter volt az utolsó, aki hat gólt szerzett a Fradi színeiben.
Varga nem csupán a kapu előtti hatékonysága miatt játszik kulcsszerepet az Európában látott Jansen-csapatban. A kiváló fejjátékának köszönhetően a Ferencváros támadósora lényegében légiveszély nélkül maradna egy olyan támadó híján, mint ő. A mezőnyben csupán a Tottenham (86) és a Lazio (101) játékosai vívtak meg kevesebb fejpárbajt az FTC-hez képest (103). Megdöbbentő, hogy a Fradi légipárbajainak közel 40 százalékát Varga (41 alkalom) indítja el. Az El-sorozatban nincs még egy olyan futballista, aki ennyire meghatározó lenne a magas labdákért vívott küzdelemben a csapatán belül. Ráadásul Varga rendkívül eredményes is (59 százalék), és a legalább 30 légipárbajt vívott játékosok között csupán az Union St. Gilloise védője, Christian Brugess teljesít jobban (71 százalék). Az angol bekk azonban sokkal inkább védekező helyzetekben érintett, mintsem támadó szituációkban, például beadásoknál vagy szögleteknél. Varga viszont mind védekezés, mind támadás szempontjából kulcsszerepet játszik, legyen szó akár a saját kapuja előtti, akár az ellenfél tizenhatosán belüli megmozdulásokról.
A másik kiemelkedő egyéniség az Opta szerint Kady Borges: a brazil légiós három gólpasszával - mind a hármat Vargának adta - holtversenyben áll élen a vonatkozó rangsorban az Ajaxban játszó Brian Brobbeyval és a Galatasarayt erősítő Dries Mertensszel. Érdekesség, ha Kady az El-szezon bármely pontján még egy Varga-gólt előkészít, azzal beállítja a sorozat rekordját. Korábban Amine Harit Pierre-Emerick Aubameyangnak (Marseille), Diego Radamel Falcónak (Atlético Madrid) és Roman Eremenko Artyom Milevszkijnek (Dinamo Kijev) adott még négy gólpasszt egy kiíráson belül.
A csütörtök esti mérkőzés kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a kiírás második legidősebb csapata (28 év és 354 nap) fogadja a Ferencvárost, amely átlagosan a negyedik legkorosabb tizenegynek számít (28 év és 258 nap). Megdöbbentő belegondolni, hogy az FTC ebben az idényben eddig csupán két, 24 évnél fiatalabb játékosnak biztosított lehetőséget a nemzetközi kupákban: Kaján Norbert (20 év, 57 nap) és Gruber Zsombor (20 év, 61 nap) a Dinamo ellen vívott összecsapáson léphettek pályára.
A párosítás izgalmas aspektusa, hogy a PAOK eddig még sosem tudta legyőzni magyar ellenfelét; a 2003-2004-es UEFA-kupa idényében a Debrecennel vívott két mérkőzésük döntetlennel zárult, míg az Európa-liga 2018-2019-es szezonjában a Fehérvár ellen oda-vissza vereséget szenvedtek el. Ugyanakkor a IX. kerületi csapat sem büszkélkedhet győzelemmel görög csapatok ellen, hiszen három korábbi összecsapásukból egyet sem tudtak megnyerni, sőt, döntetlent sem játszottak. Az Olympiakosz Pireusz ellen az előző Konferencialiga-kiírásban két mérkőzésük során még csak szabályos gólra sem futotta.
A thesszalonikiek a görög Szuperliga harmadik helyén állnak, legutóbbi öt tétmeccsükön veretlenek. Utóbbit annak is köszönhetik, hogy október végén az FK RFS Riga ellen lezárta hatmeccses nyeretlenségi sorozatát az európai kupaporondon. Az FTC ellenben a legutóbbi három meccsét megnyerte az El-ben, ennél jobb győzelmi szériában pedig 56 éve nem volt a nemzetközi mezőnyben. A Vásárvárosok-kupájában (VVK) döntőig menetelő csapat hat mérkőzésen át volt veretlen, mielőtt a Leeds Unitedtól 1:0-s vereséget szenvedett volna a finálé első felvonásában az Elland Roadon.
A csütörtök esti összecsapás 18 óra 45 perckor veszi kezdetét a PAOK stadionjában. Amennyiben az FTC sikerrel zárja a mérkőzést, akkor függetlenül a játéknap többi találkozójának kimenetelétől, biztosítja a továbbjutását. Ha azonban döntetlent játszik, akkor a 21 óra után kezdődő meccsek eredményeit kell megvárnia a sorsuk eldöntéséhez.
