Egy korszak véget ér, hiszen sokak kedvenc üzlete végleg bezárja kapuit. Az árstop bevezetése lett az utolsó csepp a pohárban, ami a döntést meghozta - olvashatjuk a Pénzcentrum friss híreiben.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése aggasztó tendenciákat mutat: 2024 végére a hazai kiskereskedelmi egységek száma több mint 5200 darabbal csökkent az előző évhez viszonyítva. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szakértői úgy vélik, hogy a boltbezárások mögött egyre inkább felsejlenek mélyebb gazdasági és struktúrált kihívások. A kiskereskedelem jövője egyértelműen a változás irányába mutat: miközben az üzletek száma folyamatosan csökken, az egyes boltokra jutó alapterület egyre nő. Ez a folyamat azt jelenti, hogy a kisebb üzletek fokozatosan eltűnnek a piacról, míg a nagyobb, hatékonyabban működő boltok nemcsak megmaradnak, hanem szélesednek is. Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára kiemeli, hogy az árrésstop a hazai kisboltok számára különösen nehéz helyzetet teremtett, még akkor is, ha ez a szabályozás nem vonatkozik rájuk.

2024 végén Magyarországon körülbelül 101 ezer kiskereskedelmi egység üzemelt, ami 5200-zal kevesebb az előző évhez képest – tájékoztat a legfrissebb KSH adatközlés.

Az adatokat jobban megvizsgálva az látszik, hogy arányaiban Tolna vármegyében csökkent leginkább a kiskereskedelmi üzletek száma, mint egy 6,9%-kal. A második helyen Budapest áll 5,7%-kal. A legkevesebb bolt Borsod és Nógrád vármegyében (3,4%) zárt be.

A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 első negyedévében a kereskedelmi üzletek száma jelentős eltéréseket mutat az ország különböző területein. Tízezer lakosra átlagosan 106 bolt jut, azonban a megoszlás nem egyenletes: Tolna vármegyében a legtöbb üzlet található, 124 bolt/10 ezer lakos arányban, míg Pest vármegyében a legkevesebb, mindössze 82 bolt/10 ezer lakos. A bolti forgalom szempontjából egy lakosra átlagosan 434 ezer forint jutott. Különösen figyelemre méltó, hogy Budapesten a lakosságarányos forgalom kiemelkedően magas, a nemzeti átlagot 24%-kal meghaladva, míg Győr-Moson-Sopron és Pest vármegye is kedvezőbb eredményekkel büszkélkedhet, 11 és 7,5%-kal túllépve az országos átlagot.

Az egy főre jutó forgalom a vármegyék többségében, pontosabban a 19-ből 15-ben, alulmúlta az országos átlagot. Különösen jelentős ez a különbség Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben, ahol a forgalom 19-25%-kal elmaradt a nemzeti átlagtól.

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrum számára nyújtott információi alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2023-ban a magyar kiskereskedelmi szektor területe összességében 17,3 millió négyzetmétert ölelt fel. Ez a szám tíz évvel ezelőtt, 2013-ban még 18,2 millió négyzetméter volt. Az utolsó évtized folyamán 2014-ben tapasztalhattunk egy jelentős visszaesést, azóta viszont az összterület nagysága lényegében stabilizálódott.

A statisztikák szerint az üzletek átlagos alapterülete folyamatos növekedést mutatott, mind országos, mind megyei szinten. Míg 2013-ban az átlagos bolt 122 négyzetmétert foglalt el, addig 2023-ra ez az érték már 163 négyzetméterre nőtt. Kozák Tamás szerint ez a tendencia a kiskereskedelem koncentrációjának fokozódását jelzi.

A főtitkár megállapítása szerint az elmúlt évtizedben a élelmiszerüzletek száma körülbelül 25%-kal csökkent, de az önálló vállalkozók által üzemeltetett boltok esetében ennél is markánsabb visszaesés figyelhető meg, hiszen ezek a boltformák közel 33%-kal csökkentek. A nem élelmiszerüzletek terén szintén hasonló, jelentős egyharmados csökkenést tapasztalhattunk, mind az üzletek számát, mind a vállalkozói arányt illetően.

A kiskereskedelmi szektor átalakulása során világosan kirajzolódik, hogy a kisebb, kevésbé versenyképes üzletek fokozatosan eltűnnek a piacról. Ezzel szemben a nagyobb alapterületű és hatékonyabb boltformák nemcsak megmaradnak, hanem dinamikusan fejlődnek is.

Összefoglalva megjegyezte, hogy érdekes módon az utóbbi évtizedben a kiskereskedelmi forgalom volumene növekedett, miközben az üzletek száma folyamatosan csökkent. Ez arra utal, hogy a piaci koncentrációval összhangban egyre kevesebb, ám annál nagyobb és forgalmasabb bolt elégíti ki a vásárlók igényeit – tette hozzá.

Kozák Tamás véleménye szerint a kisebb boltok eltűnésének kulcsfontosságú tényezői között a piaci koncentráció emelkedése áll. Ez a jelenség a nagyobb üzletek megerősödéséhez vezetett, amelyek logisztikai szempontból és termékkínálat tekintetében is előnyben vannak. Továbbá, a fogyasztók vásárlási szokásai folyamatosan átalakulnak: egyre többen részesítik előnyben azokat a nagyobb boltokat, amelyek kényelmesebbek és szélesebb választékot kínálnak.

Az online kereskedelem rohamos előretörése egyre inkább a kisebb, hagyományos boltok háttérbe szorulását okozza. A nagyobb láncok ugyanis sokkal rugalmasabban és innovatívabban tudnak reagálni a piaci trendekre és igényekre, ami megnehezíti a kisebb üzletek helyzetét a versenytársakkal szemben.

- mondta.

Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az üzletek településnagyság szerinti megoszlása a tíz év alatt viszonylag állandónak mondható, ugyanakkor az 100 ezer fő feletti városokban működő boltok aránya fokozatosan csökkent az országos összeshez viszonyítva. Közepes méretű városokban enyhe növekedés, míg 50-100 ezer fős településeken mérsékelt csökkenés volt tapasztalható. A legkisebb, 2000 fő alatti településeken viszont jelentős, aggasztó mértékű üzletbezárás zajlott le, ami komoly ellátási problémákat vet fel.

Kozák Tamás arra is kitért, hogy a kereskedelmi infrastruktúra fejlettségét jelző mutató, az egy főre jutó üzlet alapterület 2020 óta folyamatosan csökken, 2024-ben már csak 1,78 négyzetméter volt. Ennek hátterében a nagyobb üzletláncokat sújtó kiskereskedelmi adó, valamint a beruházásokat gátló szabályozási környezet áll.

A plázastop szabályozás továbbra is gátat szab a fejlesztéseknek, ami következtében a kiskereskedelmi cégek finanszírozási lehetőségei jelentősen csökkennek. Ez a helyzet komoly akadályt jelent az új beruházások és bővítések végrehajtásában.

- mutatott rá az OKSZ főtitkára. Azt is hozzátette: a magyar kiskereskedelmi piac látványos átalakuláson megy keresztül: kevesebb, de nagyobb üzlet marad talpon, miközben a kisebb, hagyományos boltok tömegesen zárnak be.

Bár a forgalom valóban emelkedett, ez a jelenség inkább a koncentrációt fokozza, semmint a sokszínűséget erősíti. A lényeg az, hogy a gazdaságpolitika és a fogyasztók hogyan formálják tovább a rendszert: vajon megmarad-e a sarki kisboltok szerepe a jövő Magyarországán?

- fejezte be a szakértő.

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára úgy véli, hogy a 5200-as csökkenés már pozitívabb jelenségnek számít, mint az előző év adatai, mivel 2023 során az azt megelőző évhez viszonyítva több mint 8600 bolttal csökkent a kereskedelmi egységek száma az országban.

Kifejtette, hogy a COVID-járvány következményeként körülbelül 22 ezer üzlet megszűnt működni, ami azt jelenti, hogy az üzletek ötöde gyakorlatilag feladta az elmúlt négy év során. Megemlítette, hogy a bezárások között különösen sok élelmiszerbolt található.

Neubauer Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy a boltok számának csökkenésében kiemelkedő szerepet játszik a zöldség-gyümölcs üzletek bezárása, amely akár évi 500 üzletet is jelenthet. Példaként említette, hogy míg a nagyobb üzletláncok a dinnyét 169 forintért kínálják, addig egy helyi kereskedőnek, ha profitot szeretne elérni, legalább 500 forintért kell árulnia a terméket. Ez az árkülönbség a jelenlegi gazdasági helyzetben rendkívül magas, ami miatt egyre több kisüzlet számára válik fenntarthatatlanná a működés – tette hozzá.

Ma a helyi kisbolt háromszor annyit kell, hogy fizessen a dinnyékért, mint amennyibe egy nagyobb lánc belekerül. Ezért érthető, hogy a vásárlók inkább a multiláncokat választják, hiszen ott kedvezőbb árat találhatnak. A kisbolt azonban nem tud versenyezni a nagyobb cégek árazásával, így ebben a helyzetben kénytelen elfogadni a piaci viszonyokat, még ha ez hátrányos is számukra.

- tette hozzá. Kiemelte, hogy a 27%-os áfakulcs, amely a legmagasabb az Európai Unió tagállamai között, nem kedvez a kiskereskedelmi szektor fejlődésének. Neubauer Katalin véleménye szerint a közeljövőben alig van esély arra, hogy ezen a téren bármilyen változás történjen Magyarországon. Elmondása szerint elengedhetetlen lenne egy alapos és mélyreható párbeszéd, valamint egyeztetés a szektor szereplői között.

Kétségtelen, hogy a zöldség-gyümölcs kategóriában a magas áfa rendkívül kedvezőtlen helyzetet teremt. Ugyanakkor érdemes megfigyelni, hogy a kereskedelmet érintő számos új szabályozás – mint például a hatósági árak vagy az árstop – jelenleg még nem hoztak érdemi javulást a kisüzletek számára.

- emelte ki a MNKSZ főtitkára. Szerinte a KKV-szektor terheinek enyhítése jelentős előrelépést jelenthetne. Rámutatott, hogy a vállalkozások gyakran a jogszabályi környezet fogságában élnek, és a büntetések mértéke is rendkívül súlyos.

Az ő vállalkozói szellemük kibontakozását valószínűleg nagyban elősegítené, ha a kereskedelmi jogszabályok olyan környezetet teremtenének, amely támogatja a működésüket. Egy egyszerűbb, bürokráciától mentes rendszer lehetővé tenné számukra, hogy szabadabban és hatékonyabban fejleszthessék ötleteiket és vállalkozásaikat.

- kiemelte, hozzátéve, hogy az árréstop-rendelet következtében a kisboltok még inkább hátrányos helyzetbe kerültek a nagykereskedelmi láncokkal szemben, hiszen ez a szabályozás nem érinti a kisebb vállalkozásokat.

A kisboltok nem rendelkeznek olyan kedvező beszerzési lehetőségekkel, mint a nagyobb láncok, mivel nem képesek olyan nagy mennyiségben működni. Ennek következtében nem tudják elérni az árréssapka által előírt alacsony árrést, ami indokolja, hogy rájuk nem vonatkoznak ezek a szabályok. Ez viszont azt is eredményezi, hogy nem tudják versenyképes árakon kínálni termékeiket, hiszen a nagyobb bolthálózatok esetében csökkent az árrés. Ebből fakadóan a vásárlói körük tovább szűkülhet.

- magyarázta a szakértő, aki szerint összességében a szabályozás azt üzeni, hogy a nagy láncoknak be kell szállniuk az árrésstopos küzdelembe, de közben a kisboltok kimaradnak a rendszerből.

A fogyasztók gyakran azzal a benyomással élnek, hogy a nagyobb multinacionális cégek olcsóbb árakat kínálnak, pedig a kisboltok hátrányai elsősorban a szabályozásokból fakadnak, nem pedig a piaci versenyből. Ezzel szemben a multik képesek arra, hogy az alacsony árréssel értékesített termékekből származó veszteségeket más termékek nyereségéből fedezzék, sőt, ezt akár nemzetközi szinten is megtehetik. A kisboltok viszont kevesebb termékkategóriát forgalmaznak, ami megnehezíti számukra a veszteségek kompenzálását.