"Ez már nem csupán véletlen" - Magyarországot komoly kritikával illették az orosz olajfüggősége miatt.
A CREA elemzése szerint az Európai Unió azon terve, miszerint 2027 végétől teljesen megszünteti az orosz energiahordozókra való támaszkodást, nem fenyegeti Magyarország és Szlovákia energiaellátását. Az elemzés hangsúlyozza, hogy e két ország a legnagyobb európai finanszírozója az orosz nyersolaj- és földgázpiacon, és a váltás csupán politikai döntés kérdése lenne.
A Politico jelentése szerint a CREA független kutatószervezet elemzése rávilágít arra, hogy Magyarország és Szlovákia számára számos lehetőség kínálkozik az orosz olaj és gáz alternatív forrásaiból való kiváltására.
Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy ehelyett...
mindkét ország az uniós szankciók alóli mentességet használja fel arra, hogy az orosz energiahordozók kereskedésén keresztül növelje bevételit.
A Kreml számára ez hatalmas eurómilliárdok elvesztését jelenti. Elemzések alapján Oroszország Ukrajna ellen indított teljes körű inváziója óta Magyarország és Szlovákia összesen 5,4 milliárd eurót "fizettek" az orosz államkasszába, kizárólag a nyersolajimport révén, amelyet az orosz cégek által befizetett adók formájában realizáltak.
Magyarország és Szlovákia nem igazán mutatnak elkötelezettséget az orosz nyersolajtól való függetlenedés iránt, még akkor sem, amikor az Európai Unió jogi keretei ezt a célkitűzést egyértelműen megfogalmazzák.
- mondták a kutatók. "Magyarország az invázió előtti 61%-ról 2024-re 86%-ra növelte orosz nyersolaj-függőségét, Szlovákia pedig továbbra is szinte 100%-ban függ Moszkva ellátásától." - teszik hozzá.
Az állítás olyan fontos időszakban lát napvilágot, amikor mindkét ország helyzete kiszolgáltatott. Jelenleg az Európai Unió azokat a dokumentumokat dolgozza ki, amelyek célja az orosz energiakapcsolatok teljes felszámolása.
Magyarország és Szlovákia hevesen bírálja a lépést, hangsúlyozva, hogy az áremelkedést okoz és mindkét ország energiaellátását sodorja veszélybe. Az uniós döntés hatással lehet a magyar rezsicsökkentésre is: a kormányzat szerint évente nagyjából 600 milliárd forinttal nőne hazánk energiaimportjának költsége - jelentette ki nemrég Szijjártó Péter.
Az elemzés alapján azonban úgy tűnik, hogy az érvek, amelyeket az országok felhoznak, nem igazán megalapozottak. A dokumentum hangsúlyozza, hogy mindkét ország számára lehetséges nem orosz olaj importálása Horvátországból az Adria-vezetéken keresztül. Továbbá, kiemeli, hogy a magyar MOL energiaipari vállalat rendelkezik a kapacitással, hogy más forrásokból származó nyersolajat is finomítson.
Az Adria-csővezeték, amelyet eredetileg évi 34 millió tonna nyersolaj szállítására terveztek, mostanra csupán 24 millió tonna éves kapacitással működik. A rendszert úgy alakították ki, hogy hatékonyan kiszolgálja a horvát, szlovén, szerb és bosznia-hercegovinai finomítókat, valamint a magyar, cseh és szlovák piac igényeit is. A Sisak terminál és a magyar határ közötti csővezetékszakaszon végzett legfrissebb tesztek szerint a szivattyúk számának függvényében a kapacitás évi 13-16,4 millió tonnára nőhet.
A közép-európai piac igényeit bőségesen kielégítheti a földgáz, amelyet olyan országok szolgáltathatnak, mint az Egyesült Államok és Katar.
"Az orosz olaj és gáz Magyarországra és Szlovákiára irányuló importja nem csupán technikai vagy infrastrukturális akadályok következménye" - nyilatkozta Martin Vladimirov, a Kutatóközpont energia- és éghajlat-programjának vezetője.
Ez egy szoros kapcsolatokra épülő közvetítői és kereskedelmi rendszer, amely biztosítja az orosz cégek számára, hogy megőrizzék befolyásukat Magyarországon, miközben jelentős nyereségre tesznek szert.
Luke Wickenden, a CREA energiaelemzője úgy véli, hogy a fogyasztók számára nem nyújtanak semmiféle előnyt a kommunikáció révén olcsóbbnak tűnő orosz üzemanyagokhoz való folyamatos hozzáférés. "A benzinkutak árképzése 2024-ben is 2-5 százalékkal meghaladja az EU átlagát" - nyilatkozta. Ezzel párhuzamosan a magyar MOL működési bevétele 34 százalékos növekedést mutatott.
