Ezen a szigeten egyszerre három különböző fertőző betegség pusztít, mintha a természet egy sötét szimfóniát játszana, ahol a veszély és a félelem kéz a kézben járnak.

A hatóságok véleménye szerint a járványt egyértelműen a hosszú, meleg és csapadékos hónapok, valamint a drámaian megnövekedett szúnyogpopuláció okozza. Ezzel szemben a kubai lakosok úgy vélik, hogy a kialakult súlyos helyzet inkább a hatóságok hanyagságának következménye.

A nyár végére a sziget nyugati partján élőkben kezdett tudatosulni, hogy valami nagyon nincs rendben. Egy különös betegség tette őket ágyba, amely minden egyes porcikájukat megviselte: fájdalmak gyötörték őket, testük megdagadt, fejüket elviselhetetlen lüktetés kínozta, lázuk 40 fokra szökött, bőrükön sötét foltok jelentek meg, és sokan hányással, hasmenéssel küzdöttek. Az egész Matanzas városában indult, ahol először teljes családok dőltek ki a betegség miatt. Ahogy a napok teltek, a szomszédok is egyre inkább áldozatul estek, és a kór gyorsan elérte az egész tartományt, végül pedig már az ország határait is átlépte.

A rendkívül nehéz gazdasági körülmények között működő országban a járvány diagnosztizálása különösen bonyolulttá vált, mivel a városi kórház laboratóriumában hiányoztak azok a reagensek, amelyek segíthettek volna a gyors és hatékony szűrésben. A helyzet mára világossá vált: Kuba egy összehangolt epidemiológiai válsághelyzetbe került, mivel egyszerre több súlyos probléma is rányomta a bélyegét a lakosság egészségére.

Az első két vírussal alaposan foglalkoztunk a Kibeszélő című műsorban, ahol vendégünk volt Rusvai Miklós virológus professzor. Az Oropouche vírus érdekessége, hogy az erdős, trópusi régiókban honos. Első alkalommal 1955-ben bukkantak rá egy 24 éves erdei munkás esetében Trinidad szigetén, és a felfedezés helyszínéről, valamint a közeli vizes élőhelyről kapta a nevét. Érdekesség, hogy néha lajhárláz néven is ismert, mivel a kutatók először egy háromujjú lajhárban azonosították a vírust. Jelenleg sajnos nincs elérhető oltás vagy gyógyszer a fertőzés ellen.

A vírus 2023 végén hatalmas járványokat söpört végig az Amazonas vidékén. A latin-amerikai vegyes járványokról 2024 szeptemberében már egy sötét és aggasztó képet rajzoltunk.

José Ángel Portal Miranda, a kubai közegészségügyi miniszter nemrégiben hangsúlyozta, hogy...

Jelenleg nem tapasztalunk új, különleges vagy eddig ismeretlen vírustól eredő járványt.

Mindezt azután közölte, hogy a járványok többfelé halálos áldozatokat is követeltek. A kubaiak Müller Cecíliája - Dr. Francisco Durán García a koronavírus járvány idején tartott napi operatív törzs televíziós bejelentkezéseivel lett nagyon népszerű a szigetországban - azt állította, harsogva a járványt tagadó kormányzati propagandát, hogy nem volt 11 haláleset a járványhoz köthetően, és nem igaz, hogy hirtelen túlzsúfoltak lettek a kórházak.

A havannai vezetés mindössze néhány nappal ezelőtt ismerte el, hogy hárman életüket vesztették, miután kiderült, hogy az egyik fiatal áldozat a vérzéses Dengue-láz következtében hunyt el Matanzasban. A hivatalos kormányzati lapnak nyilatkozva a közegészségügyi miniszter helyettese csupán annyit említett, hogy az országban kilenc különböző légúti vírust azonosítottak, és egyúttal arról is beszámolt, hogy megnövekedett az akut hasmenéses esetek száma, valamint nőtt a Hepatitis A-vírussal fertőzöttek aránya is. Azonban konkrét adatokat és a járvány terjedésének mértékéről egy szó sem hangzott el.

Hivatalos információk hiányában és a járványügyi zűrzavart figyelmen kívül hagyva, az emberek bizalma meginog a hatóságok iránt. Ehelyett inkább saját maguk terjesztenek figyelmeztetéseket a közösségi médiában, hogy tájékoztassák egymást.

Ha nem nyitjuk ki a szemünket, és nem szólunk senkinek, akkor úgy távozunk az életből, mint a magukra hagyott, kóbor állatok.

- írta Sindy San Miguel Fariñas, matanzasi művész a Facebookon. A betegség miatt alig tudja emelni a lábát vagy behajlítani a térdét, az ízületei megduzzadtak, fájdalmak gyötrik.

Az már hivatalosan is elismert, hogy a Dengue-láz és az Oropouche-láz legalább 12 tartományban van jelen az országban, míg a chikungunya körülbelül nyolcban. A hatóságok a hosszú, forró és esős hónapokkal magyarázzák a helyzetet, a kubaiak viszont azt mondják, hogy mindez azért történhetett meg, mert az egészségügyi rendszert messze nem a helyén kezelték és fejlesztették.

Az emberek számára nemcsak a hosszú áramszünetek és a vízhiány jelenti a kihívást a minimális higiéniai körülmények megteremtésében, hanem a mindennap felhalmozódó szemét is az utcákon. Havannában, a fővárosban, naponta körülbelül 30 ezer köbméter hulladék keletkezik, ami komoly gondot jelent. Tavaly a szemeteskocsik 40%-a nem volt üzemképes, és a közszolgáltatásokért felelős állami vállalatnál a munkaerőhiány is egyre súlyosabbá válik.

Ehhez társulnak a rendszerszintű infrastrukturális gondok is. A benzinkészletek szűkössége miatt a szúnyogirtás és a füstölés lehetőségei jelentősen korlátozottak, ráadásul a vízvezeték-hálózat karbantartásának hiánya miatt folyamatosan csöpög a víz a csövekből. Ennek következményeként pangó vízfelületek keletkeznek, amelyek ideális környezetet biztosítanak a szúnyoglárvák számára.

A járványhelyzetet tovább súlyosbítja, hogy a laboratóriumok többsége nem rendelkezik a szükséges reagensekkel, így a páciensek szinte soha nem tudják meg, melyik vírust kapták el, mivel a tesztelés lehetőségei erősen korlátozottak. Ráadásul a kubai gyógyszertárak 70 százaléka gyógyszerhiánnyal küzd, ami megnehezíti az emberek számára a saját gyógyulásukat. Aki teheti, külföldön élő rokonaitól kér segítséget - számol be róla az El País.