Ezért ne kínáld meg csokival a gyermeket, még akkor sem, ha példásan viselkedett - egy érdekes összefüggést tárt fel a legújabb kutatás.

Nem hitt a szemének a természetvédelmi őr, amikor meglátott egy gólyafészket: ez a döbbenetes látvány fogadta

A csokoládé egy igazi varázslatos eszköz, amely sok gyermeket képes megnyugtatni és elcsábítani. Ki ne ismerné azt a mondatot, hogy „Ha szépen viselkedsz a doktor bácsinál, kapsz egy finom sütit”? Melyik szülő ne használná ezt a trükköt, hogy a gyerekek könnyebben átvészeljék a kellemetlen pillanatokat?

Egy friss tanulmány azonban óva int az édességgel való jutalmazástól vagy fegyelmezéstől, ezek ugyanis később akár érzelmi evéshez, evészavarhoz is vezethetnek.

Régebbi kutatások rámutattak arra, hogy az óvodáskor körüli időszakban az érzelmi "alultápláltság" – amikor valaki nem táplálkozik, ha szomorú vagy stresszes – fokozatosan átadja a helyét az érzelmi túlevés jelenségének. E jelenség vizsgálatára az Észak-floridai Egyetem kutatói kezdték el elemezni azokat a környezeti tényezőket, amelyek hatással lehetnek erre a változásra.

Az érzelmi evés hosszú távon negatív hatásokkal járhat, egészségtelen étkezési szokásokhoz, súlyproblémákhoz és étkezési zavarok kialakulásához vezethet.

Az Appetite című szaklapban publikált kutatás arra összpontosít, hogy a különféle szülői megközelítések, melyek az ételek használatát célozzák gyermekük érzelmeinek kezelésére, ahelyett, hogy az érzelemszabályozásra tanítanák őket, vajon hozzájárulnak-e az érzelmi túlfogyasztás kialakulásához. A tanulmány rávilágít arra, hogy ez a nevelési módszer hosszú távon hogyan befolyásolhatja a gyerekek étkezési szokásait és érzelmi egészségét.

A kutatók 221, 4-5 éves gyermek édesanyját kérdezték meg online felmérések segítségével. A vizsgálat során kizárólag az anyák véleményére fókuszáltak, mivel a korábbi kutatások azt mutatták, hogy az apák etetési szokásai eltérhetnek az anyákétól.

A résztvevőket arra kérték, hogy töltsenek ki egy felmérést, amelyben részletezik etetési szokásaikat, valamint gyermekük étkezés közbeni viselkedését, érzelmi szabályozási képességét és étellel való kapcsolatát.

A kutatók négy eltérő étkezési szokást elemeztek az anyák körében:

Az anyák egy részletes lista segítségével osztották meg tapasztalataikat gyermekeik érzelemszabályozási képességeivel kapcsolatban. A lista tartalmazta, hogy a gyerekek miként mutatják be érzelmeiket, valamint, hogy mennyire képesek irányítani azok intenzitását és lefolyását. Az érzelmi evés mértéke egy kérdőív alapján került értékelésre, amelyben az anyák arról számoltak be, hogy a gyermekeik hajlamosak voltak-e különböző helyzetekben többet vagy kevesebbet enni. A kutatók az általános étkezési hajlandóságot is vizsgálták, amely alatt azt értjük, hogy a gyermekek inkább az étel megjelenése vagy illata alapján döntik el, hogy esznek-e.

A kutatás során megállapítást nyert, hogy az anyák által használt kényszerítő étkezési módszerek összefüggésbe hozhatók a gyermekek érzelmi szabályozási nehézségeivel. Ezen nehézségek pedig a túlzott érzelmi evésre való hajlammal álltak kapcsolatban.

Az étkezéssel kapcsolatos nevelés szoros kapcsolatban áll az érzelmi alultápláltsággal, ám a gyerekek érzelmi szabályozási képessége nem mutatott hatást az alultápláltságra való hajlamra. Ez arra enged következtetni, hogy míg a túlevés gyakran a szülői minták követéséből ered, az alultápláltság inkább egy természetes válaszreakció a stresszre, semmint a szülői nevelés következménye.

Bár az eredmények fontos összefüggésre világítanak rá, természetesen nem kizárt, hogy torzíthattak a valóságon. Mivel a tanulmány önbevalláson és rövid távú adatokon alapult, pontosabb értékelést lehetne végezni megfigyelésen, illetve hosszú távú beszámolókat megvizsgálva.