A Szerbiában tapasztalható karácsonyi ünneplés különlegessége, hogy az eseményt 13 nappal később tartják, mint a nyugati országokban. Ennek hátterében a Julian naptár használata áll, amely eltér a Gergely naptártól, amit a legtöbb nyugati ország követ.
Számos európai országban, mint például Szerbia, Oroszország, Ukrajna és Grúzia, valamint az afrikai Egyiptomban és Etiópiában a szenteste ünnepe január 6-án érkezik el. Ez a különbség abból fakad, hogy a nyugati katolikus közösségek más naptári rendszert alkalmaznak, és eltérően értelmezik a dátumokat, mint a keleti ortodox keresztények.
Az ortodox kereszténység, más néven pravoszláv egyház, vagy régi elnevezésekkel élve görög (keleti) egyház, az egyik jelentős ága a kereszténységnek, amely a katolicizmus és a protestantizmus mellett áll. Történelmileg és a hívek számát tekintve is a keleti kereszténység egyik alapvető irányzatáról van szó. Földrajzilag leginkább az egykori Keletrómai Birodalom területén és azon túl terjedt el, ahol hívei főként a Balkán-félszigeten, a Közel-Keleten, valamint a volt szovjet tagállamokban élnek. Az ortodox közösség gazdag liturgikus hagyományokkal és vallási szokásokkal rendelkezik, amelyek mélyen gyökereznek a történelmükben.
A mai Gergely-naptár bevezetése 1582-re nyúlik vissza, amikor XIII. Gergely pápa döntött a naptár reformjáról. Ezt a változtatást eredetileg azért javasolták, hogy a húsvét ünnepe közelebb kerüljön a tavaszi napfordulóhoz. Ennek következtében az új naptár szerint az ünnepek, beleértve a december 25-ei karácsonyt is, 13 nappal előrébb kerültek a régi, ortodox katolikusok által ma is használt naptárhoz képest.
Görögország, Bulgária és a jeruzsálemi ortodox keresztény közösségek 1923-ban áttértek a Gergely-naptár használatára. Ennek eredményeként a karácsony ünnepe náluk is pontosan azon a napon kerül megrendezésre, mint nyugati testvéreiknél.
A keleti ortodoxok azonban megtartották a régi, Kr. u. 46-ban bevezetett Juliánus-naptárat (Julián naptár), vagyis az ő karácsonyuk az új rendszerben 13 nappal későbbre, január 7-re esett, január 6-dika pedig karácsony előestéje.
A Gergely-naptárban január 6-án Vízkeresztet ünneplik - a napot, amikor Krisztus emberi testet öltött. Ez egyben ugyanaz a nap, mikor a napkeleti bölcsek meglátogatták a kisdedet, követve a Jézus születését jelző csillagot.
Az ortodox katolikusok a hagyományok szerint böjtöt tartanak karácsony előtt, míg meg nem jelenik az első csillag az égen, mint annak idején a bölcseknek. A hagyományos köszöntés ilyenkor a családban és barátokkal a "Krisztus megszületett!" amire a "Dicsőség neki!" fordulattal illik válaszolni.
Ha kíváncsi arra, hogyan zajlottak a karácsonyi előkészületek és ünneplések évtizedekkel ezelőtt, látogasson el a Fortepan albumunkba, ahol izgalmas válogatást talál! Továbbá, ha érdeklik az újrahasznosítás kreatív lehetőségei a karácsonyfákkal kapcsolatban, akkor ez a cikk kifejezetten az ön számára készült!
