Ezt tedd, ha szorít a mellkasod - nem a szíved a probléma, ha ettől megkönnyebbülsz.

Azonnal szakítsd meg a hívást, ha ilyen jellegű megkeresést kapsz! Minden pénzed veszélybe kerülhet!

A mellkasban jelentkező szorító érzés vagy fájdalom sokak számára aggasztó élményt jelent, hiszen elkerülhetetlenül a szívbetegségekre tereli a gondolatokat. Az ilyen tünetek azonban mögöttük sokféle ok rejtőzhet, és a szív- és érrendszeri problémákon belül is fontos, hogy pontos diagnózist állítsunk fel. Az érzelmi nyugtalanság tehát érthető, de érdemes megvizsgálni a különböző lehetséges magyarázatokat, hiszen nem minden mellkasi fájdalom utal közvetlenül szívproblémákra.

Ebben a diagnosztizálási folyamatban játszhat nagy szerepet a szívultrahang-vizsgálat, amelyet dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa mutatott be.

A mellkasi fájdalom diagnosztizálása szempontjából két fő kategóriába sorolható: szív eredetű és nem szív eredetű okok. Az utóbbiak közé számos különféle betegség és állapot tartozik, a gyomor refluxától kezdve a pánikrohamokig. Érdemes megemlíteni a vashiányt is, amely sok esetben szintén okozhat mellkasi szorítást, azonban ezt gyakran elfelejtik említeni. Fontos figyelni arra, hogy ha a fájdalom ismétlődően jelentkezik, majd eltűnik, valószínűleg nem áll fenn életveszélyes állapot. Továbbá, ha a mellkasi fájdalom csupán néhány másodpercig tart, vagy ha gyógyszer, masszázs, esetleg egy mély lélegzetvétel hatására megszűnik, valamint ha a fájdalom csak egy adott ponton érezhető, akkor valószínű, hogy nem szívproblémáról van szó.

Bármilyen mellkasi panasz esetén elengedhetetlen a kardiológiai kivizsgálás, hiszen ez segíthet meghatározni az állapot hátterét. A tünetek precíz leírása gyakran kulcsfontosságú információkat nyújt, amelyek alapján megállapítható, hogy a probléma valóban a szív- és érrendszerből ered-e, vagy esetleg más szakterület szakemberének segítségére van szükség. Amennyiben kardiológiai eredetre gyanakszunk, számos fontos vizsgálat elvégzése javasolt a helyes diagnózis felállításához.

A nagylabor-vizsgálat, a nyugalmi EKG és a szívultrahang általában így zajlik - magyarázza dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. - A szívultrahang, amely talán nem annyira elterjedt a páciensek körében, fontos információkat nyújt a szív állapotáról. Érdemes tudni, hogy ez a vizsgálati módszer gyors és viszonylag egyszerű, lehetővé téve a szív működésének alapos értékelését.

A szívultrahang-vizsgálat során szabványosított felvételek készülnek, amelyek különböző síkokban mutatják be és mérik a szív üregeit, a pitvarok és kamrák izomzatát. Ezen vizsgálat segítségével értékeljük a bal kamra összehúzódásának erejét, a balkamra telődésének paramétereit, valamint a szívbillentyűk működését és mozgását. A felvételek lehetővé teszik a rajtuk átáramló vér sebességének és nyomásának meghatározását, továbbá a szívből kivezető nagy artériák és a bevezető nagy vénák állapotának vizsgálatát, beleértve a szívburkot is.

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: Ugyanakkor léteznek olyan szív- és érrendszeri problémák, amelyek csupán fizikai aktivitás során jelentenek tüneteket. Ilyen esetekben a nyugalmi állapotban végzett szívultrahang nem képes felfedni a rendellenességeket, ezért elengedhetetlen a terheléses szívultrahang elvégzése. Ennek során a páciens aktív mozgásnak van kitéve, így a vizsgálat hatékonyan feltérképezheti a rejtett problémákat.

A szívultrahang-vizsgálat, más néven echokardiográfia, egy non-invazív eljárás, amely lehetővé teszi a szív struktúráinak és működésének részletes megfigyelését. A folyamat a következő lépésekben zajlik: 1. **Előkészületek**: A vizsgálatra a beteg általában kényelmes, ruházat nélküli állapotban érkezik, és egy vizsgálati helységben foglal helyet. Az orvos vagy a szakápoló tájékoztatja a pácienst a vizsgálat menetéről. 2. **Pozicionálás**: A beteg általában háton fekszik egy vizsgálóágyon. Az orvos segíthet a megfelelő pozíció kialakításában, hogy a legjobb képet lehessen készíteni. 3. **Zselé alkalmazása**: Az ultrahangos vizsgálat során egy speciális zselét alkalmaznak a bőrre, amely segít a hanghullámok zökkenőmentes átjutásában. Ez a zselé hűvös lehet, de segít a pontosabb képek előállításában. 4. **Ultrahangfej használata**: Az orvos egy ultrahangfejet, más néven transzducert használ, amelyet a szív területére helyez. Ez a készülék hanghullámokat bocsát ki, amelyek visszaverődnek a szív struktúráiról, és képeket hoznak létre. 5. **Képek készítése**: A vizsgálat során az orvos különböző szögekből és elhelyezkedésekből készít felvételeket a szívről. Ezek a felvételek lehetővé teszik a szívbillentyűk, a szívizom és a szívüregek állapotának értékelését. 6. **Értékelés**: A vizsgálat során a szakember figyeli a szív mozgását, a véráramlást és más fontos paramétereket. Ha szükséges, a páciens kérésére további felvételek is készülhetnek. 7. **Eredmények**: A vizsgálat befejezése után az orvos megbeszéli a pácienst az eredményekről, és ha szükséges, további vizsgálatokat vagy kezeléseket javasol. Ez az eljárás általában fájdalommentes, és a legtöbb esetben nem igényel különösebb előkészületeket. A szívultrahang-vizsgálat fontos szerepet játszik a szívbetegségek diagnosztizálásában és nyomon követésében.

A nyugalmi szívultrahang fájdalmatlan vizsgálat, nem jár sem injekcióval, sem sugárterheléssel. Semmiféle előkészület nem szükséges az elvégzéséhez, az előzetes kardiológiai vizsgálaton csupán azt kell tisztázni a kardiológussal, hogy szed-e valamilyen szívgyógyszert a páciens. Előfordulhat ugyanis, hogy jellemzően a béta-blokkoló szedését 1-2 nappal korábban fel kell függeszteni.

A vizsgálathoz először is biztosítani kell, hogy a mellkas szabadon legyen, ezért a páciensnek le kell feküdnie a vizsgálóágyra, általában hanyatt. A pontosabb adatátvitel érdekében a transzdúcert zselés anyaggal kenik be, ami segít a megfelelő kapcsolat kialakításában. A számítógép ezután a visszhangzó hullámokat a szív képként jeleníti meg a monitoron. Miután a háton fekvő pozícióban elkészült a kép elemzése, az orvos arra kéri a pácienst, hogy forduljon oldalra, hogy a szív más szögből is látható legyen. A vizsgálat alatt a páciens hallhatja a kibocsátott hangokat, amelyek bár szívdobbanásnak tűnhetnek, valójában a Doppler-hangok: a vér áramlásának hangjai, ahogy azok a szívkamrákon és a pitvarokon keresztül haladnak.

Amennyiben a vizsgáló orvos úgy ítéli meg, hogy a szívultrahang eredménye még nem elég a diagnózishoz, kiegészítheti a vizsgálati sort terheléses EKG-val, akár 7 napos Holter-EKG-val, időnként pedig szükség lehet szív-MR-re, vagy koronária-CT-re is.