Felmérés: A nyugdíj kérdése egyre nagyobb fejtörést okoz a magyar lakosság körében.

Azt szeretnénk, ha az állam teljes mértékben átvállalná a feladatot, de egyre inkább kétségeink merülnek fel ezzel kapcsolatban.

A nyugdíjról való öngondoskodás fontosságának tudatosítása az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül. Míg 2021-ben csupán a válaszadók 23%-a tekintette az öngondoskodást elsődleges felelősségének, addig 2025-re ez az arány már a válaszadók 33%-ára emelkedett. Ez a növekedés jól tükrözi a társadalmi szemléletformálódást és a pénzügyi tudatosság fejlődését.

A legtudatosabbak azok a megkérdezettek, akik önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal rendelkeznek: 41%-uk gondolja úgy, hogy övé a felelősség.

Az állam alapvető feladatát korábban a pénztártagok 75%-a tartotta fontosnak, mára azonban ez az arány 57%-ra csökkent. Érdekes megfigyelni, hogy a családok szerepvállalása a nyugdíjas hozzátartozóik eltartásában is visszaesett, hiszen míg korábban 5%-os arányt képviseltek, ma már csupán 3%-ot.

A felmérés alapján egyértelműen kiderül, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár várható emelkedése jelentős hatással van a megtakarítási motivációra. A válaszadók minden korcsoportban azt érzik, hogy a jövőbeni nyugdíjasoknak több időt kell majd dolgozniuk, mint az előző generációknak. Ez a tendencia jól látható: míg 2021-ben a 65-74 éves nyugdíjkorhatárt valószínűsítették, most már 65-78 évre helyezik a határt. A legpesszimistább nézőpontot a 18-24 éves fiatalok képviselik, akik átlagosan 78 éves korukra várják a nyugdíjba vonulásukat. Az összesített adatok alapján a várható nyugdíjkorhatárt 2021-ben 71 évre, míg 2025-re 72 évre becsülték, ami nem tűnik drámai változásnak, de a jelenlegi 65 éves korhatárhoz képest mégis hét évnyi emelkedést jelent.

A félelem mint ösztönző erő világosan megmutatkozott a legutóbbi felmérések során. A megtakarítási hajlandóság mind a pénztártagok, mind a nem pénztártagok körében emelkedett az időszak alatt: a pénztártagok esetében a megtakarítók aránya 90%-ról 92%-ra nőtt, míg a nem pénztártagok esetében ez az arány 20%-ról 21%-ra emelkedett.

Szomorú képet fest és komoly edukációs kérdéseket vet fel a válaszadók tájékozottsága a nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás jellemzői tekintetében. 2021-hez képest egyedül a nyugdíjpénztári befizetések után elérhető 20%-os adókedvezmény ismertsége nőtt némiképp: 37% -> 40%. Az igénybevétel feltétele(i), a hozam, kamat, portfólió-választás lehetősége, ha nem is teljesen ismeretlen, de bizonytalan terület. Mindenhol nőtt a "nem tudom" -ok aránya, 2025-re nem volt egyelten olyan megkérdezett jellemző sem, ahol az 44% alatt maradt volna.

Pedig egy hosszú távú megtakarítás esetén rendkívül fontosak a várható hozamok és az ehhez kapcsolódó költségek. A nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje a nyugdíjbiztosítások harmada, míg a befektetések hozamában nincs számottevő különbség - ismertették a számokat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ez a dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsnak vagy ajánlásnak. A benne található információk nem helyettesítik a szakmai pénzügyi tanácsadást. Kérjük, hogy mindig végezzen alapos kutatást, mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hozna. Részletes jogi tájékoztatást nyújtunk az alábbiakban.