Az új pápa megválasztása egyértelműen utal Ferenc pápa örökségének továbbvitelére – XIV. Leó portréja ezt a folyamatot idézi fel.

Robert Prevost, Ferenc pápa lehetséges utódjaként, meglepő módon nem számított a legesélyesebbek közé. Megdöntötte azt a hagyományos nézetet, amely szerint az Egyesült Államok befolyásos képviselője nem lehet a pápai trón várományosa. Viszonylag fiatal kora sem számított előnynek a választás során, de a latin-amerikai országok támogatásának köszönhetően végül ő lett a katolikus egyház új vezetője.

"Mindannyiótoknak, különösen a perui Chiclayo egyházmegye híveinek, valamint Róma és Olaszország népének szeretetteljes üzenetet küldök: egy olyan erős egyháznak kell lennünk, amely a szeretet jegyében él, és amely mindig, minden körülmények között készen áll arra, hogy támogassa a szenvedőket." Ezt a szívből jövő üzenetet osztotta meg a Szent Péter téren, megválasztása utáni bemutatkozásakor a katolikus egyház 267. vezetője.

Robert Prevost bár Chicagóban látta meg a napvilágot, hittérítőként és később érsekként az inkák varázslatos földjén tevékenykedett. 2015-ben pedig büszkén ölelte magához a perui állampolgárságot.

"Imádkozzunk együtt az új küldetésért, a világ békéjéért" - fohászkodott a 69 éves Szentatya.

Ő az első, aki megtörte a régi tabut, miszerint amerikai soha nem lehet pápa. Korábban az volt a nézet, hogy az Egyesült Államok szuperhatalomként több mint elegendő geopolitikai befolyással rendelkezik a pápaság intézménye nélkül is - írta a Telegraph.

Az új pápáról nem sokat tudni: ritkán nyilatkozott, és még kevesebbet beszélt nyilvánosan.

"A küldetésünk az, hogy megnyissuk az ajtókat, és üzenjük mindenkinek, hogy örömmel várjuk őket a templomban" – hangzott el a vatikáni sajtótájékoztatón 2023-ban. Ez az üzenet teljes mértékben tükrözte Ferenc pápa gondolkodásmódját és értékrendjét.

Elődjének nyomdokain haladó reformerként ismerik el.

Az 1955. szeptember 14-én született, francia és olasz származású apa, illetve spanyolajkú anya gyermekének, Robert Francis Prevostnak az életrajza lenyűgöző. Egyházi pályafutását ministránsként kezdte, majd 1982-ben pappá szentelték.

Bár három év elteltével Peruba költözött, gyakran látogatott vissza az Egyesült Államokba, hogy lelkészi és perjeli feladatait teljesítse szülővárosában.

Később Ferenc pápa kérésére hosszú éveket töltött Peruban, kezdetben misszionáriusként tevékenykedett, majd érseki rangra emelkedett.

Aztán a Szentatya a Vatikánba szólította vissza, a főpapokat kinevező püspöki dikasztérium élére. A pápai latin-amerikai bizottság elnökeként rendszeres kapcsolatban állt azzal a térséggel, ahol még mindig a legtöbb katolikus él.

Bár visszafogott személyiség volt, Ferenc pápa egyik legfontosabb reformjának aktív részese lett: három nőt választottak be abba a testületbe, amely felelős volt a püspökjelöltek ajánlásáért a pápa számára.

Csendes habitusával és elődje iránti hűségével, továbbá a társadalmi igazságosság melletti elköteleződésével úgy tűnik, sikerült elnyernie bíboros testvérei tiszteletét.

Megválasztása ellen szólt - pápai mércével mérve - viszonylag fiatal életkora. A konklávén általában vonakodnak olyan pápát választani, akinek az uralkodása két évtizedig, sőt tovább is eltarthat.

"Habemus Papam", azaz van pápánk - jelentette be Dominique Mamberti francia bíboros nem sokkal azután, hogy fehér füst kezdett gomolyogni a Sixtusi-kápolna tetejére szerelt alkalmi kéményéből.

Robert Prevost nyerte el a választásra jogosult 133 bíboros kétharmados többségének a támogatását - pedig a neve nem szerepelt a favoritok között.

"Ez egy rendkívüli meglepetés! Azt mutatja, hogy a latin-amerikai bíborosok egységesen támogatták őt" – kommentálta a hírt egy amerikai jezsuita pap, aki az Inside the Vatican, A Vatikán titkai című könyv írója.

"Őt a közéjük tartozónak tekintik, hiszen papként és püspökként hosszú éveket töltött Latin-Amerikában. Thomas Reese szavai szerint Ferenc pápa nem csupán az amerikai egyház, hanem az egész kontinens pápája is volt. Hozzátette, hogy Ferenc pápa halála után is megmarad a jelképes folytonosság."

A váratlan megválasztását Reese "sokkolónak" nevezte. Egy vatikáni bennfentes szerint Robert Prevost "nem volt a nyilvánvaló favoritok egyike, ugyanakkor mindenkit ismer, 30 évet töltött misszionáriusként a térségben, és beszéli a nyelvüket".

A beavatott szerint XIV. Leó pápa a legkevésbé "amerikai", viszont "érti Amerikát, és képes kommunikálni az országgal, ami különösen fontos a Trump-korszakban".

Az új pápa a "bölcsesség hangja" lehet a mai szétszakított és megosztott világban – állítja a Katolikus Tengerentúli Fejlesztési Ügynökség igazgatója, Christine Allen. Véleménye szerint XIV. Leó pápa perui tapasztalatai alapján a jövőbeli egyházi vezető a "marginalizált hangok" figyelembe vételére összpontosít majd, ezzel erősítve a közösség szellemi és társadalmi összetartozását.

Prevostot korábban már kétszer is megválasztották a Szent Ágoston által a 13. században létrehozott Augustinus rend generális priorjának, azaz a rend legfőbb vezetőjének - számolt be erről a francia hírügynökség. Az Augustinus rend ötven különböző országban végez munkát, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a közösségi élet fontosságára és a tagok közötti egyenlőség biztosítására.

Ferenc pápa több mint tíz éve észrevette őt, különleges tehetségét felismerve, és érseki rangra emelte.

Rómában Prevost látszólag visszahúzódott a reflektorfényből, de valójában sokan jól tudták, ki ő és mit képvisel - olvasható az Euronews beszámolójában.

Figyelemre méltó, hogy az év kezdetén Ferenc pápa Prevostot a bíborosok legelőkelőbb pozíciójába emelte, ezzel is jelezve, hogy egy lehetséges konklávé során jó választásnak tekintené őt.

A bíboros határozottan kiállt elődje, XIV. Leo pápa iránt, különösen az ő elkötelezettsége a társadalmi igazságosság ügyében. Mark Francis tiszteletes, aki a hetvenes évek óta barátja Prevostnak, ezt hangsúlyozta.

„Ő mindig is barátságos és melegszívű volt. A józan ész, valamint a gyakorlati aggályok hangja továbbra is jelen volt az egyház szamaritánus tevékenységeivel kapcsolatban” – mesélte az atya, aki együtt tanult Prevosttal a szemináriumban.

"Fanyar humora mindig is megvolt, és soha nem találkoztunk olyan személlyel, aki a figyelem középpontjába vágyott volna" – tette hozzá.

Minden egyes reggel, miután elmondta az imáját, a paptársak társaságában ült le reggelizni – így visszaemlékezett a Peruban töltött időszakára egy helyi tiszteletes.

"Annak ellenére, hogy számos nehézséggel kellett szembenéznie, mindig meg tudta tartani vidámságát és optimizmusát" - fogalmazta meg Fidel Purisaca Vigil.

Ferenc pápa csupán két esztendővel ezelőtt emelte bíborosi rangra.

A konklávé bíborosainak többsége, pontosan négyötöde, az előző pápának köszönheti a magasabb rangra lépését. Ezért nem meglepő, hogy éppen közülük választották ki az 1,4 milliárd hívőt képviselő katolikus egyház új vezetőjét.

Minden jel arra utal, hogy ez a személyiség folytatni fogja az elődje által megkezdett reformokat, és hasonlóan gondolkodik a migráció, a szociális igazságosság és a környezetvédelem kérdéseiben.

A "gender ideológia népszerűsítése zavaró, mivel olyan nemi identitások létrehozására irányul, amelyek nem léteznek" - ezzel az érveléssel Prevost püspök, a New York Times beszámolója szerint, ellenezte a nemekkel kapcsolatos felvilágosító anyagok bevezetését a perui oktatási rendszerbe.

Korábban kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a mainstream kultúra olyan nézeteket és szokásokat népszerűsít, amelyek ellentétben állnak az evangéliumi tanításokkal. Különös hangsúlyt fektetett a homoszexuális életmóddal kapcsolatos kérdésekre, valamint az azonos nemű párokból és örökbefogadott gyermekeikből álló alternatív családmodellekre, amelyekről úgy véli, hogy nem felelnek meg a hagyományos értékeknek.

Ellenezte a nők diakónussá történő szentelését, kijelentve, hogy ez "nem orvosolja a problémákat", hanem éppen ellenkezőleg, "új kihívásokat generálhat". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "a nők rendkívül sok szempontból hozzájárulhatnak az egyház életének gazdagításához".

Perui érsekként töltött ideje alatt nem kerülte el az egyházat beárnyékoló szexuális visszaélési botrányokat, egyházmegyéje azonban hevesen tagadta, hogy részt vett volna bármilyen eltussolási kísérletben.

Olyan pápára van szükség, aki "látnoki képességeivel képes az önmagába bezárkózó egyházat irányítani, és tudja, hogyan hozhat fényt a kétségbeesés árnyékában élő világba" – fogalmazta meg a bíborosi kollégium üzenetét a konklávé előtt Matteo Bruni, a Vatikán szóvivője.