Grönland: Donald Trump egy különös elképzeléssel állt elő, miszerint az Egyesült Államokhoz csatolná ezt a hatalmas szigetet, amelyet a zöld földek földeként emlegetnek. Pedig a valóság az, hogy területének 80%-át vastag jégtakaró fedi.
A jellemezően fehér jégtakaróba burkolt Grönland nevének jelentése zöld föld, az év jelentős részében buján zöldellő Izlandé pedig jégföld: hogy ez a két sziget miért kapott ilyen teljességgel indokolatlan neveket a viking felfedezőktől, az nem teljesen egyértelmű, habár elméletek természetesen akadnak.
Ezt a témát már 2019-ben érintettük, de a helyzet azóta sem változott: Grönland, amely korábban csendesen létezett a világ térképén, az utóbbi években mintha hirtelen reflektorfénybe került volna, mint egy tehetségkutató győztese. Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi és leendő elnöke ismét előhozta azt az elsőre abszurdnak tűnő ötletet, hogy a szigetet valahogy az Egyesült Államokhoz csatolná. Ráadásul azt is kilátásba helyezte, hogy ha szükséges, katonai erővel is készen állna ezt megvalósítani. Ez pedig azt jelentené, hogy egy NATO-tagállam támadna egy másik NATO-tagállamra, ami egy igazán szokatlan megközelítés lenne.
Trump heves érdeklődésének oka elsősorban az lehet, hogy az óriásszigeten drámai gyorsasággal olvadnak a jégmezők, ami egyrészt igen érzékletesen és jól mediatizálható módon mutatja be a klímaváltozás hatásait, másrészt pedig ráirányítja a figyelmet a mindeddig fagytakaró alatt rejtőző, elképesztő mennyiségű szénhidrogénkincsre.
Grönland, függetlenül attól, hogy mit gondolunk róla, rendkívül izgalmas helyszín. Mérete lenyűgöző: körülbelül hatszor nagyobb, mint Németország, ám lakossága meglepően csekély, mindössze 56 ezer fő, ami kevesebb, mint Zalaegerszeg népessége. Érdekes kontraszt ez a hatalmas terület és a kis lélekszám között!
A két ország, vagy ha Grönlandra gondolunk, akkor inkább a dán autonóm terület, vagy társország, elnevezései mögött húzódó okok nem teljesen tisztázottak. Az indokolatlanságukra számos elmélet létezik, de a pontos magyarázat még mindig rejtély.
A mítoszok világában Naddador emelkedik ki mint az első északi felfedező, aki lábát az izlandi földre tette. Az ő nevéhez fűződik a Snæland, vagyis a hóföld elnevezés, amit a sziget érkezésekor hulló hó inspirált. A vikingek természetüknél fogva nem sokat töprengtek az új területek elnevezésén; ha Naddador éppen egy csoport aranyos bórjúfókát észlel a partra lépés pillanatában, valószínűleg az ő kedves, gömbölyded alakjukról nevezte volna el a szigetet.
Később egy másik viking felfedező, Garðar Svavarosson szerényen saját maga után nevezte át hóföldét Garðarshólmurnak (vagyis Garðar szigetének), majd Kr. u. 868-ban jött Flóki Vilgerðarson (az első olyan viking, akinek nem véletlenül akadt útjába a sziget, hanem tudatosan akart odajutni), aki nem járt túl nagy szerencsével: a hosszú hajóúton során állítólag vízbe fulladt az egyik lánya, Garðarshólmuron pedig hosszú és kegyetlen téllel kellett szembenéznie, amelynek során minden jószága éhen pusztult.
A mondák szerint a sorozatos sorscsapásoktól sújtott Flóki bánatában megmászott egy hegyet, ahol egy jéghegyekkel teli fjordot látott, és így kapta a sziget új nevét. Norvégiába visszatérve Flóki arról számolt be a többi vikingnek, hogy Jégfölde nem alkalmas a letelepedésre, de legénységének tagjai ennél jóval lelkesebbnek bizonyultak: az egyikük, bizonyos Thorólf például azt híresztelte, hogy az új sziget olyan gazdag, hogy minden fűszálról vaj csöpög. Nem sokkal később a vállalkozó kedvű vikingek lassan benépesítették Izlandot.
Jó száz évvel később, egy izlandi viking, Erik Thorvaldsson, akit sokan csak Vörös Erik néven ismernek, három évre száműzték hazájából, miután három embert megölt. Erik, új otthont keresve, nyugatra vágott, és végül rátalált Grönlandra. Ekkoriban a sziget valóban zöldebb volt, mint ma, és kellemesebb éghajlatú, de a "Zöldföld" elnevezés kicsit túlzásnak tűnhetett már akkor is. Erik azért választotta ezt a kissé félrevezető nevet, mert így akarta vonzani honfitársait, és meg volt győződve arról, hogy a "Jégföld" elnevezés nem éppen csábító, ráadásul az már foglalt volt.
A grönlandiak egyébként Kalaallit Nunaatnak hívják országukat, ami a grönlandi inuit nyelven egyszerűen annyit jelent, hogy a nép földje.
