Íme, hogyan képzelhetné el a mesterséges intelligencia Jézus Krisztus megjelenését: egy karizmatikus figura, akinek szemeiben a bölcsesség és együttérzés fénye ragyog. Hosszú, hullámos haj keretezi az arcát, amelyet az idő múlása és a tapasztalatok mélysé

Problémáktól nem mentes a mesterséges intelligencia használata, ahogy a torinói lepelről is sok feltételezés terjengett már, ám most kiderült, a fejlett technológia szerint a lepel alapján hogyan nézhetett ki Jézus Krisztus.

A kortárs mesterséges intelligencia lenyűgöző módon életre keltette a torinói leplen látható férfit, akit a hivatalos álláspont szerint Jézus Krisztusként azonosítanak. Ez a lepel egy különleges katolikus ereklye, amelyet a torinói Keresztelő Szent János-katedrálisban őriznek. A hagyomány szerint ez Jézus Krisztus halotti leple, amelybe testét burkolták, miután levették a keresztről. A lenvászon leplen egy 1,75 méter magas, szakállas férfi kontúrja figyelhető meg, akinek testén a szenvedés nyomai is jól láthatóak. A kéz- és lábfején, valamint a szív tájékán szúrt sérülések árulkodnak a kínzásról, míg a feje is viseli a szenvedés jeleit. Az ilyen felfedezések új dimenziót adnak a történelem és a hit összefonódásának megértéséhez.

A lepel, amely a bizánci uralkodók kincseinek sorából emelkedett ki, a Konstantinápoly kifosztásakor került a templomos lovagok kezébe. Ez a különleges relikvia végül Geoffroy de Charnyhoz jutott, aki 1354-ben átadta azt a Lirey város esperesének. Az eseményről készült feljegyzés a lepel legkorábbi írásos említése, és régészeti nyomok alapján ekkorra már széles körben ismert és zarándokok által látogatott ereklyének számított.

A lepel valódisága többszörösen vitatott, rögtön a felbukkanását követően, 1389-ben hamisítványnak nevezte Troyes püspöke, és egy festőt is talált, aki elismerte a hamisítást. VII. Kelemen avignoni ellenpápa ez alapján ember készítette vallási tárgynak nyilvánította. 1509-ben II. Gyula római pápa e döntést visszavonva valódinak nevezte a leplet. A tudomány részben őt igazolta: az anyag elemzése alapján világos, hogy ami a szöveten látható

Az 1988-as szénizotópos kormeghatározás a lepel középkori eredetét jelölte meg, ám a minták szennyezettsége miatt a mérés megbízhatósága erősen megkérdőjeleződött. Érdekes módon a lepel szövetének szálai párhuzamot mutattak a Jézus korából származó más len szálakkal, és a rajtuk fellelt virágpor szemcsék is a közel-keleti területekhez kapcsolódnak. Ha ez bármit is jelentene, a modern nyomelemzési technikák alapján a lepel valódisága mellett több érv is szólna.

A torinói lepel, mint egy titokzatos fotónegatív, megörökítette az abban elhelyezett test lenyomatát, e különleges jelenség már a 19. században is figyelemre méltó volt. Azóta, egy évszázaddal később, beléptünk a mesterséges intelligencia korába, ahol a képgeneráló programok olyan manipulációkat képesek végrehajtani, amelyek sok esetben meghaladják a megértésünket (kivéve persze, ha a kézrajzolásról van szó, mert ott világosan látjuk, hogy vannak határok, amiket nem tudnak átlépni).

Nem volt szükség teológiai vagy régészeti végzettségre ahhoz, hogy a leplen felfedezett, Jézus Krisztushoz köthető lenyomatból arcképet alkossanak. Csak annyira volt szükség, hogy a Daily Star újságírója egy promptban fotorealisztikus arckép létrehozását kérje a Midjourney képgenerátortól. A tavaly nyáron készült képet idén tavasszal már animációvá formálták, és egy másik mesterséges intelligencia segítségével életre keltették. Ezen az animáción Jézus elfordítja a fejét, mosolyog, sőt, mintha imádkozna is.

Ezzel kapcsolatban több kihívás is felmerül. Aki már tapasztalt a képgenerálás világában, az tudja, hogy a megadott kérésre optimális eredmények eléréséhez a rendszer általában több lehetőséget is előállít. Ez azt jelenti, hogy szinte korlátlan számú Jézus arckép létrehozására van lehetőség. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az általunk látott képek a Daily Star szerkesztőinek ízlésén keresztül lettek kiválasztva az automatikusan generált variációk közül.

Egy másik lehetséges probléma, hogy a mesterséges intelligencia nem képes a vallási érzékenység megértésére. A közösségi média világában terjedő abszurd tartalmak egyik tipikus példája a Garnéla Jézus néven ismert pszeudomém, amely a halottinternet jelenség részeként arra szolgál, hogy a gépek egymás között egy valós emberi felhasználó illúzióját keltsék.

Mivel Jézusról nem maradtak fenn korabeli ábrázolások vagy részletes leírások, az ő megjelenítése szubjektív értelmezéseken és a különböző kulturális áramlatok változásain alapul. Dél-Koreában például egy izmos harcosként ábrázolják, míg Európában sokkal inkább északi vonásokkal jelenik meg, eltávolodva attól a kreol, sötétbarna hajú és szemű megjelenéstől, amely valószínűleg az ókori zsidókra jellemző volt. Azonban a mesterséges intelligencia új lehetőségei révén már olyan kulturális kritikákat megjelenítő szintézisek is születtek, mint Bas Uterwijk fenti portréja, amely a finomabb stilizációs technikák alkalmazásával új értelmezéseket kínál.