A gyilkosok és a korrupt államtitkárok számára is sorsfordító év várható.

A következő hónapokban bíróság elé állnak olyan gyilkosok, kerítők és korrupt politikai személyek, akik utolsó alkalommal próbálják meg védeni magukat. Az ügyek kimenetele nemcsak a vádlottakat érinti, hanem a közvélemény figyelmét is magával ragadja. Az Index most összegyűjtötte azokat a büntetőügyeket, amelyekről várhatóan hamarosan ítélet születik, és amelyek a társadalom számára is fontos kérdéseket vetnek fel.

Évente több ezer büntetőügy pere indul meg az országban, ebből néhány pedig nem csak az érintettek, de a közvélemény figyelmét is megragadja. Noha ezek az eljárások évekig is elhúzódhatnak, 2025-re valószínűleg mindegyikben születik ítélet, legalábbis elsőfokon.

Nagy János, az agrártárca egykori helyettes államtitkárának és kollégáinak ügye most a Budapest Környéki Törvényszék előtt áll, ahol a korrupcióval kapcsolatos első ítélet várható. Az ügyészség vádat emelt Nagy ellen, aki a vád szerint vezetői pozícióját kihasználva hivatali vesztegetés elfogadásával és közokirat-hamisítással vádolható. A 2022 áprilisi előkészítő ülésen az ügyészség hat év letöltendő börtönbüntetést és 5,2 millió forintos pénzbírságot javasolt a volt helyettes államtitkárra. Nagy azonban határozottan elutasította a vádakat, és a novemberi bírósági meghallgatás során is tagadta azokat. Az ügyészség végül a vádbeszédében már legalább tíz év börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

Nagy az utolsó szó jogán kifejtette, hogy az ügyészség esetlegesen parancsra hozta elő az egykori helyettes államtitkárt. Szerinte 2021 első felében a kormányzat számára előnyös lehetett egy ilyen látszatintézkedés, mint az ő ügyük, mivel ez kedvező képet festett volna az Európai Unió irányába. Érdekes módon, az ügyészség már a letartóztatás pillanatában készen állt a nyilatkozatára Nagyék ügyében, amelyben hangsúlyozták, hogy az egykori helyettes államtitkár EU-s pályázatokkal kapcsolatos bűncselekményt követett el.

Januárban végre elérkezik a pillanat, amikor a bíróság első ízben foglalhat állást K. Zoltán ügyében, amelynek nyomozása már 2009 óta zajlik. A vád szerint a kerítők fiatal magyar nőket toboroztak, akiket hosztesz munkával kecsegtettek, de valójában szexuális szolgáltatásokra küldtek több külföldi országba. K. Zoltán és társai a magyar luxushoszteszeket Dubajba, gazdag hercegekhez és más egzotikus helyszínekre, befolyásos üzletemberek közé irányították.

A vádiratban ismertették, hogy pontosan mikor, kit és hova utaztattak ki "hoszteszmunkára". A felsorolt lányok közül többen nem vállalták a nevüket, csak számmal szerepeltek, ám a vádlottak vallomásában több hazai ismert név is elhangzott. A vádirattal ellentétben mindhárom vádlott tagadta, hogy bármilyen szexuális szolgáltatásra közvetítettek volna lányokat. Az elsőrendű vádlott, K. Zoltán szerint tőle a harmadrendű vádlott, Sz. Vivien kért hoszteszeket, és semmilyen szexuális munkáról nem tudott. Ő csak küldte a lányokat egy modellügynökségen keresztül.

Az ügy hatalmas hullámokat vert a hazai celebvilágban, hiszen Kulcsár Edinát, Vajna Tímeát és Hódi Pamelát is tanúként idézték meg a bizonyítási eljárás során. Az elmúlt egy év során szinte minden egyes tárgyaláson legalább három tanúvallomás került terítékre, amit a bírónő ismertetett. Ezekből egyértelműen kiderült, hogy több tucat lányt közvetítettek külföldre ilyen körülmények között.

Idén jogerős döntés születhetett volna Fenyő János halálának ügyében, azonban a Fővárosi Ítélőtábla váratlanul kénytelen volt elhalasztani a tárgyalást. Ennek oka, hogy nem találtak ügyvédet, aki vállalta volna a másodrendű vádlott, Portik Tamás védelmét. A várakozások szerint a következő év áprilisában kezdődhet meg a másodfokú eljárás, miután a Fővárosi Törvényszék februárban Gyárfás Tamást hét év fegyházbüntetésre ítélte, míg Portik Tamást életfogytiglani börtönbüntetésre sújtották.

Az ügyészség álláspontja szerint Gyárfás és Fenyő között az 1990-es évek közepén kezdődött egy olyan feszültségekkel teli időszak, amely üzleti vitákból, hatalmi harcokból és mélyen gyökerező személyes ellentétekből táplálkozott. A vádiratban szereplő információk szerint Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy megszabadul Fenyőtől, és megbízta Tasnádi Pétert, hogy végezzen a riválisával. Tasnádi, aki 12 millió forintért vállalta a feladatot, azonban csupán 6 millió forint előleg átvétele után nem teljesítette a megbízást. Ezt követően Gyárfás Portik Tamásra bízta a feladatot, akit már 1994 óta ismert, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. Portik végül Jozef Rohácra delegálta a feladatot, aki végrehajtotta a gyilkosságot.

Januárban hosszas perbeszédek után végre fény derülhet a rejtélyre, hogy ki ölte meg az MTK egykori labdarúgóját, Katzenbach Imrét. Decemberben tételesen igyekeztek megcáfolni a védők a koronatanú minden állítását, míg az ügyészség szerint szavahihető volt H. Attila, a vád pedig továbbra is megalapozott a vádlottakkal szemben, akikre életfogytig tartó szabadságvesztést kért.

Katzenbach Imre eltűnésének ügye 2009-ben kezdődött, amikor a rendőrség nyomozást indított a férfi után. Az ügy 2020-ban új irányt vett, amikor felfedezték a labdarúgó holttestét, aki az Eclipse-ügyben is érintett volt. A vádirat három vádlottat említ, köztük Sz. Lajost, Curtis testvérét, aki az ügyben részt vevő zrt. egyik vezetőjeként felbujtóként szerepel. Az emberölést végrehajtó két férfi mellett a főügyészség már korábban vádat emelt egy 51 éves férfi ellen, aki közvetlenül megbízta őket. A vádak alapján Katzenbach Imre 2007-ben névlegesen elvállalta egy cég irányítását, tisztában volt azzal, hogy a cég hamis számlákat állít ki egy akkor ismert zrt.-nek. Az ő feladata az volt, hogy a számlák ellenértékét készpénzben felvegye, majd azt visszajuttassa a zrt. két vezetőjének, akik közül az egyik már elhunyt, míg a másik a vádiratban felbujtóként van feltüntetve.

A labdarúgó 2009 áprilisában ötszázmillió forintot vett fel, amit nem térített vissza a zrt. vezetőinek, ehelyett külföldre távozott. Néhány hónappal később a cég két vezetője sikeresen nyomozta ki, hol rejtőzik, és hazahozatták őt. A cég vezetőit felháborította, hogy Katzenbach nem számolt el a pénz jelentős részével, ugyanakkor féltették is, hiszen sok titkot tudott róluk - állította a főügyész. Ebből kifolyólag a két cégvezető elhatározta, hogy megöleti a férfit. Az emberölési megbízást 2009 szeptemberének elején adták át egy 51 éves férfinak, aki az ügy végrehajtására lett felkérve.

A férfi, miután elfogadta a megbízást, úgy döntött, hogy a feladat végrehajtásához egy régi ismerősét vonja be, aki a focista életének kioltására vállalkozott. Az emberölés elvállalásáért cserébe ingyenes vadászati lehetőséget és legalább hárommillió forintot követelt magának, ami a másik, szintén bevont végrehajtóval közösen lett volna felosztva. A vád szerint az 51 éves férfi 2009. szeptember 28-án, a gyanútlan Katzenbachot gépkocsival Baranyajenő közelébe vitte, egy előre kiásott gödör szomszédságába, ahol már várakozott a két elkövető. Amint az autóból kiszállt a focista, a két férfi azonnal rátámadt, míg ő, a megbízó, gyorsan eltávozott a helyszínről.

A két vádlott közül az egyik lefogta a férfit, társa pedig súlyosan bántalmazta, ennek következtében a sértett a helyszínen meghalt. A vádlottak ezután a holttestet az előre kiásott gödörbe helyezték, és földdel befedték.

2024 végére hatalmas fordulat történt az egyik legismertebb eltűnt gyerek, Till Tamás ügyében, amikor kiderült, hogy gyilkosság áldozata lett az alig 11 éves bajai kisfiú. A gyanú szerint F. János korábban tanúként azt állította, hogy az esztergályosként ismert W. József ölte meg a fiút, majd a tanyáján épülő fészer alapjába betonoztatta a nála dolgozó K. Róberttel, aki F. jó barátja volt. Csak később derült ki, hogy K. nem dolgozott az idős mesternél, de F. igen és zűrös gyerekként jellemezték a tanúk az akkor 16 éves férfit, majd elismerték, hogy F. János kényszerítette őket arra, hogy megmásítsák a vallomásukat.

A fiú temetése után néhány nappal a rendőrség bejelentette, hogy F. János elismerte az emberölés elkövetését, ám az ügy elévülése miatt nem tudták őt őrizetbe venni. Az ügyészség viszont más állásponton volt, és alig két nappal később körözést indítottak a férfi ellen emberölés vádjával. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség álláspontja szerint az emberölés olyan súlyos bűncselekmény, amelynek elévülése nem lehetséges. F. János védője azt állította, hogy a 40 éves férfi kényszerítés és fenyegetés következtében ismerte el a bűncselekményt a rendőrök előtt, és tagadta, hogy ő lenne Till Tamás gyilkosa.

Kérdéses, hogy 2025-re bíróság elé kerülhet-e Till Tamás története, F. Jánosnak ugyanis várhatóan hamis tanúzás és befolyásolás miatt is felelnie kell, amiért a rendőrség állítása szerint akadályozta őket a nyomozásban. Az viszont már biztos, hogy nem maradt válasz nélkül az a jogi hézag, ami miatt elévültnek nyilváníthatták F. esetében az emberölést, az Országgyűlés egy héttel később megszavazta a módosítást, ami szerint az ilyen bűncselekmények soha nem évülnek el, legyen akárhány éves az elkövető.