Index értesülései szerint a rendőrség ajánlása alapján a Kincsem Park lehet a helyszíne a Pride felvonulásnak.

Június 6-án veszi kezdetét Magyarországon a Pride-hónap, amelynek csúcspontja ismét a várva várt felvonulás lesz - értesültünk a szervezők médiaplatformjairól. A felvonulás részleteit eddig titokban tartják, ami nem meglepő. Forrásaink szerint a szervezők már benyújtották az engedélykérelmet a rendőrségnek, az Andrássy útra tervezett fő útvonal érdekében. Azonban úgy tűnik, a hatóságok egy alternatív helyszínt, a Nemzeti Lóverseny pályát ajánlanak helyette.

a felvonulás megtartása biztonságos módon megvalósítható. A rendőrség figyelembe vette a rendezvény hagyományait, a résztvevők várható létszámát, valamint a közlekedési és biztonsági szempontokat is. A tervek szerint a rendezvény az Andrássy úton zajlik, amely a korábbi évekhez hasonlóan a közönség és a résztvevők számára is jól ismert és népszerű helyszín. A hatóságok szoros együttműködésben dolgoznak a szervezőkkel annak érdekében, hogy a felvonulás zavartalanul és a lehető legnagyobb biztonságban valósuljon meg. Az esemény célja, hogy a közösség kifejezze értékeit és jogait, valamint felhívja a figyelmet a társadalmi egyenlőség fontosságára.

Az indoklás szerint a Nemzeti Lóverseny pálya "megfelelően biztonságos, tágas, és alkalmas a vonulásra, miközben biztosított, hogy a gyermekek nem kerülnek kapcsolatba a rendezvénnyel". Ez alapján úgy tűnik, hogy a felvonulást nem fogják betiltani, viszont Budapest belvárosából egy elkülönített területre szeretnék áthelyezni azt.

Idén 30. alkalommal kerül sor a Budapest Pride rendezvényre, a magyar főváros szívében. Azonban 2025-ben olyan váratlan kihívások merültek fel, amelyek eddig példa nélküli helyzetet teremtettek a rendezvény megtartása körül. Orbán Viktor miniszterelnök február 22-én, a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében szinte sokkolta a közönséget, amikor kijelentette, hogy "a Pride szervezői ne fáradozzanak az idei felvonulás előkészítésével, az kidobott pénz és idő". E szavak után az ellenzéki politikai tábor egy emberként tiltakozott, míg a rendezvény szervezői közleményben válaszoltak, hangsúlyozva, hogy nem lehet őket betiltani, hiszen "az LMBTQ-közösség létezése egyidős az emberiséggel".

A betiltással kapcsolatos reakciók nyomán (a februári helyzet szerint az Alaptörvény nem is tette volna lehetővé ezt a lépést) Gulyás Gergely próbálta csillapítani a kedélyeket. Kifejtette, hogy a kormány nem tervez a Pride rendezvény betiltásával, ám a rendezvényt gyermekvédelmi okokból zárt helyszínre kellene áthelyezni. A Miniszterelnökséget vezető miniszter tehát már februárban megosztotta ezt az információt, amelyet a legújabb rendőrségi értesülések is megerősítenek.

Az egyértelmű volt tehát, hogy a magyar kormány a Pride addig ismert formáját nem kívánja a továbbiakban biztosítani, ennek megfelelően reagáltak is a kormányzati szereplők, egyre világosabbá téve, hogy a Budapest belvárosán átvonuló tömeg látványát száműzni fogják a közterekről. Azonban - ahogyan azt feljebb már említettük - ehhez ekkor még nem volt meg a megfelelő jogi háttér. Erre azonban nem kellett sokat várni, az Országgyűlés honlapján március 17-én jelent meg a gyülekezési jogról szóló törvényt módosító javaslat, ami arról szól, hogy tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért.

Egy nappal később már kivételes eljárásban tárgyalták a javaslatot az Országgyűlésben, amit a kormánypártok és a Mi Hazánk támogatásával el is fogadtak. Ez a parlamenti nap azonban minden bizonnyal bevonul a magyar történelemkönyvekbe, ugyanis ritkán látható botrány alakult ki az Országházban: a Momentum politikusai - Hadházy Ákos független képviselővel kiegészülve - a szavazást füstgyertyákkal próbálták megzavarni, ami miatt a Fidesz képviselője, Bányai Gábor sürgős orvosi ellátásra szorult. Kövér László házelnök pár nappal később pedig szintén történelmi jelentőségű ítéletet hozva 11 és 24 millió forint közötti büntetéseket osztott ki, valamint 6-12 ülésnapról kitiltotta a parlamentből az érintetteket.

A gyülekezési törvény életbe lépése után Hadházy Ákos aktivista demonstrációt hirdetett, és azóta a tiltakozó megmozdulások rendszeressé váltak, heti szinten zajlanak.

A Pride események tiltására vonatkozó törvénymódosítás nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is heves reakciókat váltott ki. Bécsben és Párizsban is tüntetéseket szerveztek, ahol a résztvevők kifejezték nemtetszésüket. A média és az európai tisztviselők egyaránt aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az arcfelismerő technológia alkalmazása a betiltott rendezvényeken részt vevők azonosítására uniós jogszabályokat sérthet. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a szabálysértést elkövetőket akár több százezer forintra is megbírságolják, ha sikerül őket az arcfelismerő rendszer segítségével beazonosítani.

A tiltakozások áradata odáig terjedt, hogy egy Óbudán található Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom szivárványszínekben való megvilágítását javasolta az egyik Párbeszéd politikusa, de végül ez a terv nem valósult meg. Közben a Mi Hazánk párt benyújtotta a parlament elé azt a törvényjavaslatot, amely a középületekről a szivárványszínű zászlók eltávolítását célozza, de ennek elfogadása még várat magára.

Ugyan el kellett telnie egy kis időnek, de az európai politika is egyre hangosabban tiltakozott. Összesen 21 európai ország - valamint Ausztrália - nagykövetsége közös levélben ítélték el a magyar gyülekezési törvényt. Amíg az európai politikai tér fellépése egyre erősebb lett, ugyanez ellenkező irányt vett a vállalatoknál. A korábbi években - a nyugati felvonulásokon a mai napig - teljes mellszélességgel álltak ki a Pride és az LMBTQ közösség mellett a legnagyobb cégek, sokszor hetekig szivárványszínűvé változtatva a profilképeiket a közösségi médiában, a törvény módosítása óta azonban látványosan csendben maradtak, egyedül az IKEA döntött úgy, hogy továbbra is támogatásukról biztosítják a meleg közösséget.

Egy hónapon keresztül szinte óránként jelentek meg tiltakozásról, vagy éppen a tiltás melletti kiállásról szóló hírek, áprilisban azonban a fókusz áttért az Alaptörvény 15. módosítására. A Momentum, miután láthatóan elfogyott a támogatottsága, utcai akciókkal igyekezett a felszínen tartani a pártot - és a Pride-témát. Ennek volt köszönhető egy Debrecenben tartott tüntetés is, ahol a városházára akartak kitűzni egy szivárványszínű zászlót, amit azonban egy helyi lakos megakadályozott.

A Pride-hónap közeledtével azonban ismét az asztalra került a téma, de volt egy nem várt esemény is. Ursula von der Leyen ugyanis egybehangzó sajtóinformációk szerint arra kérte az uniós biztosokat, hogy ne vegyenek részt a Budapest Pride-on, nehogy provokációnak vegye a megjelenésüket a magyar kormány. A Demokratikus Koalíció ezután meghívta az Európai Bizottság elnökét és több EP-képviselőt is a felvonulásra, majd 70 képviselő kijelentette, jönnek Budapestre.

A Budapest Pride kérdése tehát még mindig nem dőlt el, miközben a szervezők minden felületen hirdetik, hogy a június 6-án kezdődő Pride-hónap tetőpontjaként június 28-án felvonulás lesz Budapesten, méghozzá a 30. a sorban. Arról azonban eddig sehol nem osztottak meg információt, hogy a Pride-ot milyen útvonalon kívánják megtartani. A szerkesztőségünkhöz eljutott információk alapján biztosan nem az Andrássy úton, de ugyanígy kiderült az is, hogy a felvonulást nem betiltják, hanem száműzik a belvárosból egy zárt területre, ahogyan arról Gulyás Gergely is beszélt még februárban.

Borítókép: A Budapest Pride eseményén készült felvétel, 2022. július 23-án. Fotó: Szabó Réka / Index.